Másfél évig tartott egy egyedi ajtó legyártása és beépítése: hol a méret nem volt jó, hol ferdére sikeredett a nyílászáró, hol pedig a festés színe nem stimmelt – panaszolta budapesti olvasónk. A vállalkozó azzal magyarázta mindezt, hogy nincs elég szakmunkás, aki az ajtót időre, méretre el tudná készíteni.
Valóban kevés a szakember, és ez a hazai építőipar minden szegmensére igaz. Ennek egyik oka, hogy legalább 30-35 ezer jól képzett magyar szakember külföldön dolgozik – mondja Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Tavaly év végén az építőiparban mintegy 320 ezren dolgoztak, és az ágazat az elmúlt két-három évben mintegy 70 ezer embert vett fel. Nagy részük azonban képzetlen, és nincs hozzászokva az építőipari rendhez. Az építőipari munkavállalás presztízse ráadásul továbbra is igen alacsony. A szakszövetség ezért a jól képzett szakemberek visszatérésének elősegítése érdekében még az idén elindítja Hazahívó kampányát.
A jól működő közepes és nagy építőipari cégek és néhány kisvállalkozás már nettó havi 300 ezer forintos bért kínálnak a jó szakmunkásoknak, a mérnökök pedig 450 ezer forintot is kaphatnak. Ezek az összegek azonban csak arra elegendőek, hogy már nem mennek többen külföldre, mint ahányan hazatérnek – említette az ÉVOSZ elnöke az április 3-7. között megrendezendő Construma otthonteremtési kiállítást beharangozó sajtóbeszélgetésen.
Bár jelenleg 101 ezer építőipari cég van Magyarországon bejegyezve, amelyek fele társas, másik fele egyéni vállalkozás. Egyre több jó szakmunkás alakít ugyanis saját vállalkozást, de sajnos anélkül, hogy értene a cége menedzseléséhez – figyelmeztetett Koji László. Szerinte a piac a komplex szolgáltatásokat nyújtó közepes cégeket preferálja majd, sok mikrovállalkozás ezért kihullhat a rostán.
Tavaly 3347 milliárd forint volt az építőipar teljesítménye, a lakásépítés ennek 18 százalékát teszi ki. Ez jócskán elmarad a 36 százalékos unós átlagtól – mondta kérdésünkre Koji László. Tavaly 18 ezer új lakás épült, az idén 22-25 ezer épülhet. Szakértők szerint a lakásárak már nem nőnek olyan ütemben tovább, mint 2017-ben és 2018-ban, mert azt a piac képtelen megfizetni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 10 százalékos volt az ágazatban a drágulás. Az ÉVOSZ előrejelzése szerint erre az évre 6-7 százalékos áremelkedés várható.
A nagyobb kockázat miatt a tervezőasztalról olcsóbban hozzá lehet jutni az új lakásokhoz: az így értékesített ingatlanok aránya általában 20-30 százalék. Később azonban - a készültség arányában - egyre többet kérnek a beruházók, hogy a projekt ne váljon veszteségessé – mondta el érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A lakásépítéseket az is korlátok közé szorítja, hogy az egyre kisebb létszámú szakembert az ipari-kereskedelmi és az uniós forrásokból épülő közösségi, állami, önkormányzati beruházások elszívják. A kivitelezők ugyanis, ha választhatnak a három terület közül, inkább a két utóbbi mellett döntenek, mert ott egyszerűbb és hatékonyabban lehet teljesíteni a megbízást.
Budapesten az egyre magasabb használt lakás árak miatt a 20-25 millió forint közötti sávban a legnagyobb a kereslet. A kínálat nagyobb részét kitevő 40-50 milliós szegmensben viszont már sokkal nehezebb eladni a lakóingatlanokat. Itt emiatt lassul is a drágulás üteme. A szűken vett belvárosban azonban már az új lakások négyzetméterára már eléri az 1-1,5 millió forintot, de akad 3,15 millió forintos ajánlat is.
