Hazahívnák a szakembereket - mert most másfél év is lehet egy bejárati ajtó legyártása

Publikálás dátuma
2019.03.26. 07:00

Fotó: Vajda József
Égető a munkaerőhiány az építőiparban, a jó szakmunkások külföldön dolgoznak.
Másfél évig tartott egy egyedi ajtó legyártása és beépítése: hol a méret nem volt jó, hol ferdére sikeredett a nyílászáró, hol pedig a festés színe nem stimmelt – panaszolta budapesti olvasónk. A vállalkozó azzal magyarázta mindezt, hogy nincs elég szakmunkás, aki az ajtót időre, méretre el tudná készíteni. Valóban kevés a szakember, és ez a hazai építőipar minden szegmensére igaz. Ennek egyik oka, hogy legalább 30-35 ezer jól képzett magyar szakember külföldön dolgozik – mondja Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Tavaly év végén az építőiparban mintegy 320 ezren dolgoztak, és az ágazat az elmúlt két-három évben mintegy 70 ezer embert vett fel. Nagy részük azonban képzetlen, és nincs hozzászokva az építőipari rendhez. Az építőipari munkavállalás presztízse ráadásul továbbra is igen alacsony. A szakszövetség ezért a jól képzett szakemberek visszatérésének elősegítése érdekében még az idén elindítja Hazahívó kampányát. A jól működő közepes és nagy építőipari cégek és néhány kisvállalkozás már nettó havi 300 ezer forintos bért kínálnak a jó szakmunkásoknak, a mérnökök pedig 450 ezer forintot is kaphatnak. Ezek az összegek azonban csak arra elegendőek, hogy már nem mennek többen külföldre, mint ahányan hazatérnek – említette az ÉVOSZ elnöke az április 3-7. között megrendezendő Construma otthonteremtési kiállítást beharangozó sajtóbeszélgetésen. Bár jelenleg 101 ezer építőipari cég van Magyarországon bejegyezve, amelyek fele társas, másik fele egyéni vállalkozás. Egyre több jó szakmunkás alakít ugyanis saját vállalkozást, de sajnos anélkül, hogy értene a cége menedzseléséhez – figyelmeztetett Koji László. Szerinte a piac a komplex szolgáltatásokat nyújtó közepes cégeket preferálja majd, sok mikrovállalkozás ezért kihullhat a rostán. Tavaly 3347 milliárd forint volt az építőipar teljesítménye, a lakásépítés ennek 18 százalékát teszi ki. Ez jócskán elmarad a 36 százalékos unós átlagtól – mondta kérdésünkre Koji László. Tavaly 18 ezer új lakás épült, az idén 22-25 ezer épülhet. Szakértők szerint a lakásárak már nem nőnek olyan ütemben tovább, mint 2017-ben és 2018-ban, mert azt a piac képtelen megfizetni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 10 százalékos volt az ágazatban a drágulás. Az ÉVOSZ előrejelzése szerint erre az évre 6-7 százalékos áremelkedés várható. A nagyobb kockázat miatt a tervezőasztalról olcsóbban hozzá lehet jutni az új lakásokhoz: az így értékesített ingatlanok aránya általában 20-30 százalék. Később azonban - a készültség arányában - egyre többet kérnek a beruházók, hogy a projekt ne váljon veszteségessé – mondta el érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A lakásépítéseket az is korlátok közé szorítja, hogy az egyre kisebb létszámú szakembert az ipari-kereskedelmi és az uniós forrásokból épülő közösségi, állami, önkormányzati beruházások elszívják. A kivitelezők ugyanis, ha választhatnak a három terület közül, inkább a két utóbbi mellett döntenek, mert ott egyszerűbb és hatékonyabban lehet teljesíteni a megbízást. Budapesten az egyre magasabb használt lakás árak miatt a 20-25 millió forint közötti sávban a legnagyobb a kereslet. A kínálat nagyobb részét kitevő 40-50 milliós szegmensben viszont már sokkal nehezebb eladni a lakóingatlanokat. Itt emiatt lassul is a drágulás üteme. A szűken vett belvárosban azonban már az új lakások négyzetméterára már eléri az 1-1,5 millió forintot, de akad 3,15 millió forintos ajánlat is.    

Hiányoznak a digitálisan képzett mérnökök

Akadályozza az építőipari technológiai fejlesztéseket a digitális eszközök ismeretének hiánya a magyar szakemberek körében – hívta fel a figyelmet a Graphisoft. Az építőipari digitalizáció egyre dinamikusabban fejlődik a nemzetközi piacon, amihez Magyarországon is minden szoftvertermék és szolgáltatás elérhető, ám a technológiák bevezetését komolyan hátráltatja a megfelelően képzett szakemberek hiánya. Tavaly 3899 műszaki diplomás végzett a hazai egyetemeken, de közülük senki sem kapott BIM (épületinformációs modell) szakirányú minősített képzést. Pedig egy BIM-szemléletű, többféle tervezési feladatot integráló rendszer 20 százalékkal is csökkentheti az építési költségeket.  

Emelkedő lakásárak

Átlagos négyzetméter árak: Budapest Új lakás:  2016.: 580-600 ezer Ft/m2 2019.: 800-850 ezer Ft/m2 Használt lakás: 2016.: 450-470 ezer Ft/m2 2019.:650-850 ezer Ft/m2 Vidék: Új lakás: 2016.: 400-450 ezer Ft/m2 2019.: 500-600 euer Ft/m2 Használt lakás: 2016.: 280-300 ezer Ft/m2 2019.: 400-450 ezer Ft/m2 ( Forrás: ingatlan.com)

Szerző
Frissítve: 2019.03.27. 18:02

Orbán Viktor betesz az ötödik leggazdagabb magyarnak

Publikálás dátuma
2019.03.26. 06:30
Bige László
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Hivatalosan persze egy általános törvénymódosításról van szó, csakhogy a változás épp a 220 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige Lászlót érinti hátrányosan.
Több milliárd forinttal csökkenti a Bige László érdekkörébe tartozó Nitrogénművek nyereségét a parlament előtt fekvő „klímapolitikai” törvényjavaslat egy pontja – tudtuk meg piaci forrásokból. A kormány által beterjesztett tervezet egy pontja ugyanis megszünteti azt a három éves szabályt, miszerint a vegyipari cégeknek az általuk vásárolt gáz után nem kell megfizetniük az amúgy az összes lakosságon kívüli fogyasztóra terhelt stratégiai tárolási díjat. Tordai Bence a Párbeszéd részéről a javaslat múlt heti általános vitáján a kiegészítést egyenesen úgy értelmezte, hogy a kormánynak „útban van Bige László”. „Ez a törvénymódosítás nem szól másról, mint hogy ezt az egyetlen érintettet megint jól megszorongassák pénzügyi, jogalkotási eszközökkel, és minél keményebb nyomás alá helyezzék annak érdekében, hogy ő is áron alul átadja a birodalmát valamely erre kijelölt Fidesz-közeli oligarchának" – fogalmazott az ellenzéki honatya. Eme sejtéshez csatlakozva Tóbiás József, az MSZP vezérszónoka példákkal is alátámasztotta, hogy három évvel ezelőtt a kormány, illetve a Fidesz-KDNP képviselői – amúgy az ellenzékkel karöltve – kifejezetten támogatták, hogy a vegyiparnak ezt a díjat ne kelljen befizetnie. Ennek megfelelően az MSZP nem is támogatja a jelenlegi módosítást. Az előterjesztőt képviselő Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a feltételezést visszautasította, mégpedig ama érveléssel, hogy ebben az esetben már 2016-ban sem hozták volna helyzetbe Bige László cégét, a Nitrogénműveket. (Kétségtelen: Bige László már vagy egy évtizede összekülönbözött az Orbán-kormányhoz közel álló Csányi Sándor bankvezérrel. Az elmúlt évek során számos jel utalt arra, hogy többen szeretnék, ha megválna százmilliárdos értékűre tett műtrágyagyárától. Így tavaly például környezetszennyezés gyanúja miatt a rendőrség razziázott Bige László szolnoki vegyi üzemében.) Jelenleg milliárdokat takarít meg a Nitrogénművek a tárolási díj visszaigénylésével, mivel évi félmilliárd köbméteres gázfogyasztásával az ország legnagyobb ipari felhasználója – tudtuk meg a társaság környezetéből. Árat értelemszerűen nem emelhetnek, hisz a külföldről behozott műtrágya se lesz drágább. Tovább rontja helyzetüket, hogy Romániában hamarosan árplafont szabnak az ipari gázárnak, ezzel segítve az ottani termelést. A Fidesz-KDNP mozgatórugóiról nem kívántak találgatásokba bocsátkozni, de leszögezték: a Nitrogénművek fejlesztéseik révén továbbra is stabil és nem eladó. Ha nem is ekkora mértékben, de az intézkedés kedvezőtlenül érinti a Borsodchemet, illetve kisebb mértékben - a Csányi Sándor alelnökölte - Molt is. Kaderják Péter azzal indokolta a lépés szükségességét, hogy így több bevételhez jut a stratégiai gáztárolásért felelős Magyar Szénhidrogén-készletezési Szövetség. Ennek révén pedig rezsiemelés nélkül 200-450 millió köbéterrel növelhetik a jelenleg 1,2 milliárd köbméterre rúgó stratégiai gázkészletet. A törvénytervezet egyéb pontjai kapcsán az ellenzéki képviselők élesen bírálták a kormány klímapolitikáját, amit Kaderják Péter védelmébe vett.
Szerző
Frissítve: 2019.03.26. 08:22

Megint központosítanak: új kéz alá kerülnek az állami földek

Publikálás dátuma
2019.03.25. 19:57
Képünk illusztráció
Fotó: NAP
Nemzeti Földügyi Központot hoz létre a kormány, ami a földalaphoz tartozó területek tulajdonosa lesz. Egy lendülettel a Lechner központ kapta meg a fővárosi kormányhivatal legfontosabb földmérési feladatait is.
Nemzeti Földügyi Központot (NFK) hoz létre a kormány, július 1-jétől ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik- írja az MTI.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi majd az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett. Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.  Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át.  Az NFK-ba beolvad a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. 
Az érintett minisztereknek június végéig gondoskodniuk kell az NFK működésére és gazdálkodására vonatkozó államháztartási intézkedések megtételéről és a szükséges költségvetési jogszabályok módosításáról, továbbá az NFK jogállásával, feladat- és hatáskörével valamint a jogutódlással kapcsolatos jogszabályok megalkotásáról.

Átveszik a földügyeket a fővárostól

A bejelentéstől nem független, hogy ugyanebből a közlönyszámból derül ki: a kormány központosítja az az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatokat ellátó szervezeteket is. A Lechner Nonprofit Kft. veszi át április elsejétől fővárosi kormányhivatal több földmérési és térinformatikai feladatkörét és osztályát – a Lechner alá kerül többek között az Államhatárügyi Osztály, a  Földügyi Fejlesztési és Üzemeltetési Osztály, a  Kozmikus Geodéziai Osztály, a  Szolgáltató Osztály, a  Távérzékelési Osztály, a  Térinformatikai Osztály. Minderre összesen egy hetet biztosít a kormányrendelet, ami a Mepar működtetésével is feladatokat ad az érintett minisztereknek - a kancelláriaminiszternek, a pénzügyminiszternek, és az agrártárca vezetőjének.
Szerző