Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás - interjú a német igazságügyi miniszterrel

Publikálás dátuma
2019.03.26. 06:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Bizarr megoldást szült, hogy az Európai Néppárt nem értékalapú, hanem politikai ügyként kezelte az Orbán-problémát – mondta lapunknak Katarina Barley, német igazságügyi miniszter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti listavezetője.
Ön szerint az Európai Néppártban (EPP) ki függesztett fel kit? A Fidesz szerint ők függesztették fel saját tagágukat. Ez egy meglehetősen bizarr eljárás volt. Az EPP-ben sokan éveken át kritizálták a Fideszt, fenyegetőztek, hogy felfüggesztenék tagságát, ám végül, soha nem léptek. És még azután is csak egy képlékeny kompromisszumra futotta, hogy Orbán már párttársukat, Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt támadta. Mivel magyarázható ez? A Néppártban egyfelől azt szeretnék, hogy csúcsjelöltjüket, Manfred Webert válasszák meg bizottsági elnökké, így kénytelenek voltak valamit lépni. Csakhogy szükségük van a Fidesz EP-képviselőinek szavazataira is. Ezért született ez a fura kompromisszum. Ezt az eljárást én erősen helytelenítem. Nem kritizálhatod szavakban a jogállam leépítését, miközben meghívod ugyanazt a pártot a pártrendezvényekre. Teljesen nyilvánvaló, most hirtelen csak azért változtak meg, mert azt akarják, hogy jelöltjük legyen az Európa Bizottság elnöke. A Néppárt három bölcsre, Wolfgang Schüsselre, Hans-Gert Pötteringre és Herman van Rompuyra bízza, hogy vizsgálja a magyar demokrácia állapotát. Ez valódi vizsgálat lesz? Ez az akció is a választási kampány része. És annak jele, hogy nem akarnak valódi lépéseket tenni, holott lett volna lehetőségük erre. A néppárti ultimátum után egy visszafogott, kompromisszumkész Orbánt láttunk. A Fidesz-tagság felfüggesztéséről döntő EPP-gyűlés után viszont hamar visszatért a régi kormányfő, a közrádióban már azt mondta, hogy a rezsi növekedéséről is Brüsszel tehet. Klasszikus menekülőútja a tagállami vezetőknek az, hogy ami rossz az országukban, az Brüsszel hibája. A média feladata is megmutatni azt, hogy kié a valódi felelősség és kié az eredmény. Például azt, hogy mennyi mindent finanszíroz Brüsszel Magyarországon. Ebből mindenki megértheti: Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás.

Katarina Barley

A német szociáldemokrata (SPD) vezető politikusa Angela Merkel negyedik kormányának igazságügy és fogyasztóvédelmi minisztere, korábban szociális és munkaügyi továbbá családügyi miniszter is volt. A brit-német családból származó, jogászvégzettségű Barley még 1994-ben csatlakozott az SPD-hez, jelenleg az Európai Parlamenti választásokon a pártja vezető jelöltje.

Témák
SPD

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25. 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.
Szerző

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25. 19:46

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző