Darázsgarázzsal megmenthetjük a méheket

Publikálás dátuma
2019.03.26 13:13

Fotó: MME/ Orbán Zoltán
Erkélyen, ablakpárkányon használható, egyszerű megoldást javasol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a méhek szaporodásának segítésére.
A magányosan élő, ártalmatlan méhek és darazsak mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra vagy kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, a kikelő rovar kirágja magát, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. 
Ilyen lakókamrákat egyszerűen készíthetünk számukra az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. A darázsgarázs készítéséhez az MME honlapján található útmutató, itt az is megleshető, mi történik egy ilyen lárvabölcső belsejében.
A nagyüzemi mezőgazdaság, a növényvédőszerek használata mára kritikus helyzetbe sodorta a rovarvilágot. Egy 2017 októberében megjelent tanulmány szerint Németország védett területein több mint 75 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma. Magyarországon a nem megfelelően végzett szúnyogirtás is ront a helyzeten. A vadon élő méhek állományának múlt század második felében felerősödő csökkenése drámai módon érte el a házi méheket is: napok alatt tűnik el a kaptárak teljes, akár 30–50 ezer egyedet számláló népessége is. A jelenség napjainkra világméretűvé vált, fenyegetve nem csak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét is.
Frissítve: 2019.03.26 13:13

Majombébik születtek a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:25
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Fotó: Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) és zászlós farkú kolobusz (Colobus guereza) született a pécsi állatkertben - tájékoztatott a majomkölykök érkezésről az intézmény.
A Dumbó nevű hím szavannacerkóf április 11-én látta meg a napvilágot. A gondozók nem számítottak az új jövevényre, mivel a Dumbót megelőző cerkófkölyök tavaly augusztus végén - több mint 10 éves szünet után - született meg a pécsi vadasparkban. Mivel a szavannacerkófoknál a vemhességi idő 5 és 6 hónap között változik, a két kölyök születése között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el. A kis hím szépen cseperedik, egyre gyakrabban játszik a csapat felnőtt tagjaival. Az állatkert szavannacerkóf-állományát a szülőpáron és a két kölykön kívül egy idősebb nőstény alkotja.
A zászlós farkú kolobuszok, más néven gerezák kölyke a kis cerkóf után mindössze két nappal, április 13-án jött világra. Érkezésével héttagúra bővült a pécsi gerezacsapat, amely egy szülőpárból, a szülők négy kölykéből és egy fiatal, idegen vérvonalú hímből áll. A cerkófhoz hasonlóan a kis gereza is egészséges; az újszülött a fekete-fehér bundájú felnőttekkel ellentétben hófehér szőrű; körülbelül három hónapos korában ölti majd fel a kifejlett állatokra jellemző mintázatot.
A kölyök születése szakmailag is fontos esemény, mivel a zászlós farkú kolobusz védett majomfaj, az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik.
A közlemény arról is tájékoztat, Vadim, a közelmúltban érkezett rozsomák egyre aktívabb új otthonában. Idén először a hosszú hétvégén nyílik meg a gyűrűsfarkú makik kifutója a látogatók előtt.
Szerző

Működik az Attenborough-hatás: kevesebben használnak műanyagot

Publikálás dátuma
2019.04.18 10:10

Fotó: AFP/Biosphoto/ Paulo de Oliveira
Egyre kevesebben használnak műanyagot az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban Sir David Attenboroug és a Blue Planet (Kék bolygó) című sorozatának hatására.
A Blue Planet 2 című sorozat 2017 őszi bemutatója után a Global Web Index felmérése szerint az emberek 53 százaléka kevesebb műanyagot kezdett használni - írta az IFL Science alapján National Geographic. A felmérésben megkérdezett négyezer - brit és amerikai - ember 42 százaléka azt mondta, odafigyel, hogy újrahasznosított vagy fenntartható anyagokat tartalmazó termékeket vásároljon. A 2011-es 49 százalékhoz képest 2018-ban már 57 százalék volt azok aránya, akik akár többet is fizettek az ökobarát termékekért.   
A szakértők a jelenséget Attenborough-hatásnak nevezték el. A csökkenéshez az új jogszabályok bevezetése mellett az emberek döntései is jelentősen hozzájárultak. Az eredmények szerint a fenntarthatóság főleg a fiataloknak fontos, ennek oka elsősorban a közösségi média hatása mellett az is, hogy ez a korosztály már fenntarthatósági krízisben nőtt fel.  
Bár a tanulmány az alanyok megkérdezésén alapult, nem maradéktalanul megbízható, így is mutatja, hogy sikerült előrelépést elérni a műanyagok visszaszorításában.
Frissítve: 2019.04.18 10:43