Szigorított a jegybank: emelték az egynapos betétek kamatát

Publikálás dátuma
2019.03.26. 14:34

Fotó: Népszava
A monetáris tanács döntésének bejelentése után gyengült a forint.
A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte. Piaci elemzők arra számítottak, hogy a változatlan, 0,90 százalékos alapkamat mellett óvatos, elsősorban likviditásszűkítő lépésekkel indíthatja el az MNB a monetáris politika normalizálását.

Gyengült a forint

A monetáris tanács bejelentése után gyengült a forint: percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért, ám öt perccel a döntés elhangzása után az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. Kedden kora reggel az euró 316,10 forinton, a frank 281,59 forinton, míg a dollár 279,56 forinton forgott. 
Témák
alapkamat MNB

Viszik a személyi kölcsönt, mint a cukrot

Publikálás dátuma
2019.03.26. 13:13
A jegybank javaslata megszüntetné az átutalásonként fizetendő díjakat
Fotó: Népszava
Átrendeződni látszik a személyi kölcsönök piaca, csökkentek a kamatok.
Tavaly átlagosan 14,05 százalék volt a személyi hitelek átlagos hitelköltségmutatója (THM), ami igen kedvező az elmúlt évekhez képest – derül ki a Bank360 elemzéséből. Az átlagos költségmutató 2015-ben ugyanis még 20,42 százalék volt, egy évre rá 16,69 százalék, 2017-ben pedig 15,14 százalék volt a jegybanki adatok alapján. A kamatok csökkenése éves viszonylatban is látható: tavaly januárban az átlagos THM 14,41 százalék volt, míg az idén már 13,85 százalékra ereszkedett a mutató. Mindez azt jelenti, hogy az évek során egyre olcsóbban lehetett személyi hitelhez jutni. Ezzel egyidejűleg szinte teljesen eltűntek 2019-re a kínálatból a változó kamatozású személyi hitelek, így ma már nem fenyeget kamatkockázat: a havi törlesztő részlet a futamidő végéig változatlan marad.  Hogy ténylegesen mekkora lesz a teljes hitelköltség, az azonban csak a bank egyedi elbírálása után derül ki, és az eredmény merőben eltérhet az átlagtól - hívja fel a figyelmet Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Megjegyezte: a konkrét banki kínálat akár az átlagnál kedvezőbb is lehet. Bőven 10 százalékos THM alatt is lehet találni ugyanis egy-egy banknál nagyobb összegű szabad felhasználású kölcsönt. A portál kalkulációja szerint 3 millió forint szabad felhasználású személyi kölcsönt 60 hónapos futamidővel már 7,29 százalékos THM-mel is fel lehet venni, erre pedig nem igazán volt példa az elmúlt néhány hónapban. Több pénzintézet is kínál hitelt 8 százalékos hiteldíjmutató alatt, ebben az esetben a törlesztőrészlet kicsivel több, mint 59 ezer forint havonta.  A legkedvezőbb hitelekhez azonban teljesíteni kell a bank és a JTM-szabály (jövedelemarányos törlesztős részlet) által támasztott jövedelmi elvárásokat. A kedvezőbb kamatokért a pénzintézetek nettó 250 ezer forint feletti igazolt havi nettó jövedelmet várnak, de a kamatkedvezmények szempontjából fontos lehet az is, hogy a jövedelem az adott banknál vezetett folyószámlára érkezzen.  Nettó 250 ezer forintos jövedelem alatt is találni ugyanakkor kedvező személyikölcsön-ajánlatokat: a 8 százalék alatti THM-hez nettó 200 ezer forintot vár el két pénzintézet, ez alatt viszont már 9,27 százalékos THM-mel találkozhatunk, ami 62 130 forintos törlesztőrészletet jelent. Azaz nagyjából havi 3 ezer forinttal kell többet fizetniük azoknak, akik nem tudnak legalább 200 ezer forintos jövedelmet igazolni. A Bank360 számításai szerint - a teljes visszafizetendő összegeket összehasonlítva - nagyjából 160 ezer forinttal kerül többe alacsony jövedelem mellett a hitel. Ennek oka a portál szakértője szerint az alacsonyabb jövedelemből fakadó nemfizetési kockázat. Mára egyébként a személyi kölcsön vált az egyik legnépszerűbb hiteltermékké, és ez a népszerűség várhatóan idén is emelkedni fog. Míg 2018. januárjában 27,25 milliárd forint értékben folyósítottak a bankok ilyen hiteleket, addig idén már 34,24 milliárd forint fogyott az év első havában, ami 25 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.   
Szerző
Témák
hitel kamat bankok

A lakáshotelek nyomják fel a budapesti bérleti díjakat

Publikálás dátuma
2019.03.26. 11:54

Fotó: AFP
Látványosan nőtt a budapesti lakáshotelek száma, ami főként a belvárosban drágította meg a lakásbérlést.
Továbbra is erős hatást gyakorol a fővárosi kiadó lakások piacára a rövid távú lakáskiadás, annak ellenére, hogy jelentősen megnőtt a lakáshotelek kínálata - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanközvetítő portál az idegenforgalom tavaszi fellendülése apropóján azt nézte meg, hogy az egyik legnagyobb lakáshotel-közvetítő - az Airbnb - adatai alapján hogyan változott a piac az elmúlt 2,5 évben, és az egyes kerületekben mennyivel kell többet vagy kevesebbet fizetni egy-egy 50 négyzetméteres lakásért a budapesti átlagos bérleti díjhoz képest.    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: látványosan nőtt a budapesti lakáshotelek száma 2016 novemberéhez képest. Akkor 6300 lakást kínált az Airbnb, idén márciusban már több mint 10 ezret. Ez közel 70 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a magánszemélyek által hosszú távra hirdetett kiadó lakások száma 6,5 százalékkal 3200 fölé emelkedett. A legtöbb lakáshotel a VII. kerületben található, ott 3 ezer lakást kínálnak rövid távú kiadásra. A második a VI. kerület 2165 lakással, a harmadik pedig az V. kerület közel 2 ezer lakással. Ez egyben azt is jelenti, hogy az V., VI. és VII. kerület adja a lakáshotel-kínálat 67 százalékát. A népszerűbb lakáshoteles városrészek közé sorolható még a belvároshoz szintén közel eső VIII., IX. és XIII. kerület, ezekben összesen több mint 2 ezer ingatlant kínálnak lakáshotelként.   
Az Airbnb-hatás az V. kerületben a legerősebb. Itt egy 50 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díja 202 ezer forint, ami mintegy 30 százalékkal haladja meg a hasonló méretű budapesti lakások 159 ezer forintos átlagos bérleti díját. - ismertette Balogh László. Az I. kerületi ingatlanokért az átlagnál 24 százalékkal többet, azaz 200 ezer forint körüli átlagos bérleti díjat kérnek, a VI. kerületi kiadó lakásoknál a bérleti díj 10 százalékkal magasabb az átlagnál: megközelítette a 178 ezer forintot, a VII. kerületben pedig 167 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami 5 százalékos többletet jelent. A három legolcsóbb városrész a XVII., a XX. és a XXIII. kerület: az itteni 50 négyzetméteres kiadó lakásoknál a bérleti díj 109-125 ezer forint. Ez 20-30 százalékkal marad el a budapesti átlagtól. Balogh László emlékeztetett: a belvárosi bérleti díjak mindig is magasabbak voltak a fővárosi átlagnál, viszont ez többlet a rövid távú lakáskiadás megjelenése óta emelkedett. A lakáshotelek elterjedése előtt - 2010-ben - mindössze 2-10 százalékkal kellett többet fizetni a legnépszerűbb kerületekben egy-egy kiadó lakásért a fővárosi átlaghoz képest. Jelenleg viszont 10-27 százalékkal többe kerül a lakásbérlés az érintett kerületekben, ami azt jelenti, hogy bár a lakáshotelek jelentős hatással vannak a budapesti albérletárakra, ez leginkább csak a belvárosi kerületekben okozott drágulást. Az adatok alapján egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díját havonta átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította a rövid távú kiadás a belső kerületekben. A lakáshotelek térnyerését korlátozhatja, hogy a belvárosi kerületek önkormányzatai folyamatosan szigorítják a lakáshotelek működtetésére vonatkozó szabályokat.
Szerző