Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca

Publikálás dátuma
2019.03.26. 18:58

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Európában is félnek a kínai befolyás növekedésétől, de mikor nemzeti érdekekre terelődik a szó, mindenki saját pecsenyéjét sütögeti.
„Az együttműködés határozza meg a kínai-európai kapcsolatokat, és ha vannak is nézeteltérések és versengés, ez egy jótékony versengés” - udvariaskodott Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt európai útja záróakkordjaként. Úgy tűnik, mostanában mégis a versengésből jutott több, az európai hármas ugyanis igyekezett egységet mutatni a távol-keleti óriással szemben. Kezdik most már Európában is megelégelni, hogy miközben az 1,4 milliárd lakosú Kína csak résnyire nyitja ki piacának kapuit, addig kontinensünkre csak úgy öntik a távol-keleti árut. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az Európai Unió kereskedelmi mérlege Kínával szemben évek óta masszívan negatív: 2017-es adatok szerint 374,8 milliárd eurós importra csupán 198,2 milliárd euró export jutott. Hasonló az arány egyébként Magyarországon is, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 631 milliárd forint kivitelhez 1715,8 milliárd forint behozatal társult. Ráadásul Peking a közép-kelet-európai államokkal közösen életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezéssel, valamint az Egy övezet egy út kereskedelem – és infrastruktúra-fejlesztési programmal még növelné is amúgy sem elhanyagolható befolyását.
„Vannak nézeteltérések, egyikünk sem naiv. De mi is tiszteljük Kínát, és természetesen azt várjuk el nagy partnereinktől, hogy ők is tiszteletben tartsák az Európai Uniós egységét, ahogy az általa képviselt értékeket is”

- fogalmazott virágnyelven a francia elnök.

A német kancellár Junckerrel egyetértésben ennél konkrétabban már azt hangsúlyozta, hogy ugyan Európa szeretne részt vállalni a kínai kezdeményezésben, de a kereskedelemnek a viszonosságon kell alapulnia. Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca. A kérdés az, hogy a konfliktust Donald Trump amerikai elnök „asztalborogatós” stílusában egy kereskedelmi háborúval, vagy inkább párbeszéddel próbálják rendezni. A keddi négyoldalú megbeszélés derűlátó hangneme és az április kilencedikére tervezett Európai Unió – Kína csúcs arra utal, hogy a második forgatókönyv valósul meg. A békülékenység jele lehet az is, hogy kedden kiderült, az Európai Bizottság nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az európai ötödik generációs távközlési hálózatok (5G) kiépítéséből, amely kapcsán korábban biztonsági aggályok merültek fel. Csakhogy a francia elnök bármennyire szeretné is, azért az Európai Unió sem teljesen egységes a kérdésben. Mikor a nemzeti érdekek előkerülnek, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. 
„Ha némely ország úgy gondolja, hogy jó üzleteket köt a kínaiakkal, egy napon arra ébred, hogy többé már nem független”

- figyelmeztetett a kínai elnök látogatósának margóján Heiko Maas német külügyminiszter.

Miközben a közép-kelet-európai államokra a lassan egyébként kifulladó 16+1 kezdeményezés miatt rásütötték, hogy trójai falóként beengedik a kínaiakat, most Olaszország is csatlakozott az Új selyemút kezdeményezéshez. Sőt, Párizsban sem mondtak nemet a zsíros kínai üzletekre. Hszi Csin-ping mostani franciaországi látogatása során becslések szerint körülbelül 40 milliárd eurónyi üzletre került aláírás, az Airbus például 300 repülőgépet ad el Kínának. Ilyenkor háttérbe szorulnak az emberi jogi aggályok is. Egyik európai vezető sem érezte fontosnak, hogy felemlegesse az átnevelőtáborokba zárt muszlim ujgur kisebbség ügyét, és hiába kért segítséget Meng Hung-vej felesége is, akinek férje, az Interpol korábbi igazgatója nyomtalanul eltűnt, miután hónapokkal ezelőtt Kínában korrupciós vádakkal letartóztatták.
Szerző

Támogatja az óraátállítás eltörlését az Európai Parlament

Publikálás dátuma
2019.03.26. 14:17

Fotó: Shutterstock
A strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban szavazták meg a határozatot. Az EP-nek még az uniós társjogalkotó szervvel, a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia.
Támogatásáról biztosította az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését kedden az Európai Parlament (EP). A strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez egyes tagországok fenntartásai miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021. A kérdésben az EP-nek még az uniós társjogalkotó szervvel, a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia. 
A brüsszeli testület korábban konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és 80 százalék a megszüntetése mellett foglalt állást. A javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.
Szerző

Csaknem egy tonna kokaint találtak egy felborult bárka körül a román hatóságok

Publikálás dátuma
2019.03.26. 13:19
illuisztráció
Fotó: Silas Stein / AFP
Egy furgonról leesett kábítószercsomag vezette nyomra a rendőröket.
Az utóbbi évek legnagyobb kábítószerfogásáról, csaknem egy tonna kokain lefoglalásáról számoltak be a román hatóságok kedden. A hatalmas mennyiségű drogot – amelyet a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székhelyén rendezett sajtóértekezleten az újságíróknak is bemutattak – egy felborult bárka körül találták meg pénteken a Fekete-tenger partján, a Duna-delta egy elhagyott térségében, a Szent-György ág térségében. A román rendőrség kábítószer-ellenes részlegének vezetője elmondta: egy furgonról leesett egy kilogrammos kábítószercsomag vezette nyomra a rendőröket, akik a jármű útvonalát rekonstruálva fedezték fel a Romániában bejegyzett, felborult vízi járművet. Az előzetes vegyészszakértői vélemény szerint a lefoglalt anyag 90 százalékos tisztaságú kokain, amelynek feketepiaci értékét a DIICOT főügyésze 300 millió euróra becsülte. A nyomozás során megállapították, hogy a kábítószer vízi úton érkezett Dél-Amerikából, a csempészek pedig Nyugat-Európába akarták eljuttatni. Az ügyben eddig két szerb állampolgárt vettek őrizetbe: egyikük egy nyerges vontatót vezetett Prahova megyében, a másik egy személygépkocsi utasaként jelentkezett kilépésre az egyik román–szerb közúti határátkelőnél. A bűnüldöző szervek vezetői elmondták: az elkövetők között román állampolgárok is lehettek, de mivel a nyomozás még nem zárult le, az ügy további részleteit nem tárhatják a nyilvánosság elé. A román hatóságok eddigi legnagyobb, három évvel ezelőtti kábítószerfogása – csaknem két és fél tonna kokain lefoglalása – is a Fekete-tenger partján, a konstancai (Constanta) kikötőben történt, addig pedig a 2009-ben ugyanott felfedezett több mint egy tonna kokain lefoglalása számított a legnagyobb kábítószerfogásnak az országban. 
Szerző