A legszegényebbekkel fizettetik a legtöbbet: másfélszeres áron telik meg a falusi kosár

Publikálás dátuma
2019.03.27. 07:30
A hónap végéhez közeledve eltűnnek a vásárlók. Aki mégis betér valamelyik kisboltba, az csak a legszükségesebbeket veszi meg
Fotó: Radó Ferenc
Tizennégy év alatt 30 százalékkal csökkent a kistelepüléseken az élelmiszerüzletek száma. Ha mégis van kisbolt, a helyiek sokkal borsosabb árakkal találkoznak.
- Napi szinten itt vásárolok: tejet, kenyeret, felvágottat – mondja a jutai kísérleti lakótelep melletti vegyesboltból kilépő Kolip Jánosné, majd hozzáteszi: - Igazából itt mindent lehet kapni, de azért a nagybevásárlások miatt bemegyünk Kaposvárra. A kisboltban tényleg mindenből akad, persze nem olyan a felhozatal, mint egy városi hipermarketben, de ha valakinek éppen kifogy valamije otthon, a falusi boltban jó eséllyel megveheti, s nem kell tíz kilométert autóznia a megyeszékhely széli diszkontba. - Két éve nyitottunk, s mára már pontosan tudjuk, mire van szüksége az embereknek – magyarázza a bolttulajdonos, Csonka József. – A többség a napi kisbevásárlás miatt jön, megveszik a reggelire és vacsorára valót, a vegyiáruból a mosogatót és a hypót, de dezodort például szinte sohasem adunk el. Azt is érezni lehet, hó eleje, vagy éppen vége van, ugyanis meglátszik a forgalmon, hogy fogy a pénze az embereknek. Csonkáék Kaposvártól délre, a belső-somogyi, halmozottan hátrányos helyzetű Hencsén is vittek korábban egy kisboltot, ahol a helyiek jellemzően csak felírásra tudtak vásárolni. - Amikor megkapták a közmunkásbért vagy a segélyt, többen összeálltak, felfogadtak egy autóval rendelkező ismerőst és bementek Kaposvárra vásárolni. Egy hónapra próbáltak bespájzolni – teszi hozzá Csonka József. – A napi minimumért jöttek csak hozzánk, s hitelbe vitték a tejet és a kenyeret. A pénz nagy úr, s a falusi kisboltok egyszerűen képtelenek versenyezni a városi diszkontokkal és hipermarketekkel. Miután sokan amúgy is ingáznak a munkahelyükre, nem helyben vásárolnak, ezért a kistelepülések vegyesboltjainak forgalma drasztikusan lecsökkent. Így viszont képtelenek kitermelni a folyamatosan növekvő bérköltséget, emiatt sokkal drágábban árulnak, mint a városokban a multik, ami miatt tovább apad a vevőkör. Sok faluban már fel is adta a vállalkozó, s bezárta a boltot, ezáltal éppen a leginkább rászorulóknak szaporodtak meg a gondjaik, hiszen az idősek közül sokaknak már az is gondot okozott, hogy a boltig elballagjanak, nemhogy utazni a kenyérért, tejért. - Csak a kenyeret – feleli Sándor a jutai bolt előtt, amikor arról kérdezzük, mit szokott helyben megvenni. És persze, ha elfogy főzés közben valami, akkor is eljövök, de ez tényleg csak szükségmegoldás. A várdai kisboltban körülnézve hasonló a látvány, mint Jutában: a szükséges minimumot pakolták ki a pocokra, a felvágottas pultban is csak a legalapvetőbb fajtákat látni, a tőkehúsos pedig éppenséggel üres. Oda csak csütörtökönként érkezik áru, az is csak csirke, ha valaki marhát vagy disznót akar, megrendelik neki külön. - Gyenge a választék, meg drágább is minden, mint a városban – mondja a zsákfalu egyik nyugdíjasa. – Persze megértem, kicsiben szereznek be mindent, így drágább nekik. Kenyérből cirka húsz kiló megy el naponta a helyi boltban, tejből negyven liter. Utóbbi hetente. Persze érthető, hogy a nagy többség a városban vásárol, hiszen a normál tej 120 forinttal kerül többe, mint Kaposváron a multinál, a kispoharas tejföl egy húszassal, a kenyér kilója hetvennel, a zsemle és a kifli darabja tízzel. A legegyszerűbb sajt kilója viszont kilencszázzal, a virslié hatszázzal drágább, a kenőmájas éppen a duplája, mint a városi diszkontban, a kispoharas joghurt pedig 130 százalékkal. A tartós tej litere 110 forinttal kóstál többet, a tusfürdőé 220-szal, az alma kilója kilencvennel, egy nagy kóla 110-zel, a liszt, a cukor vagy a rizs pedig másfélszer annyiba kerül, mint az áruházláncoknál. Mint látható, éppen a napi bevásárlásoknál kosárba kerülő termékeknél a legnagyobb árkülönbség, hiszen ezeket kénytelenek helyben megvenni a falusiak, vagyis ebből származik érdemi bevétele a kereskedőknek. Ez meg is látszik a falusi boltok kínálatán alapuló kosarunk árán: a kistelepülési vegyesboltban több mint 16 és félezer forintot kellene fizetni mindazért, amit a városi diszkontban tizenegyezerért megkapnánk. Ami 52 százalékos árkülönbséget jelent – érthető tehát, miért is ül a többség autóba, s vásárol be hetekre a városokban a helyi kisbolt helyett. - Mennék én is, ha tehetném – sóhajt fel Jutában Annus néni -, de a boltig is alig tudok eljönni, nemhogy utazni a vásárlás miatt. A legtöbbször még a kisbolt sem jöhet szóba, főleg télen a mozgóboltban vásárolok. Igaz, az még a helyi boltnál is drágább, de megáll a kapu előtt, nem kell cipekednem. Amíg futja a nyugdíjból, kifizetem, ha pedig fogytán a pénz, mint most is, hát leerőlködöm magam a boltig. Száz forint a különbség csak a kenyérnél, huszadika után már nagyon számít.
A táblázatban szereplő tételek nem a cikkben említett jutai bolt árai.

Fogynak a kisboltok

Egyre kiszolgáltatottabbak a kistelepülések lakói, a legkisebb, kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú lakóhelyeken az üzlethálózat folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kiderül: míg 2003-ban mindössze 44 olyan község volt, ahol nem működött üzlet, mára országosan 228 ilyen kistelepülés van. Ahol még van élelmiszerbolt, ott is egyre kevesebb: 2005-höz képest 30 százalékkal csökkent a kisközségekben lévő üzletek száma, így az akkori 17 ezer kisbolttal szemben ma mindössze 12 ezer működik. A kereskedelmi statisztikából kiderül: a kisboltok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, a világválság, illetve a megszorítást követő kereskedelmi sokkok csak felgyorsították a hálózat leépülését, az utóbbi évek belső fogyasztásnövekedéséből pedig nem igazán tudtak profitálni.
A kisebb falvakban élők helyzetét az is nehezíti, hogy - mint arról korábban beszámoltunk - az országban jelenleg valamivel kevesebb mint 2400 bankfiók és több mint 7000 pénzkiadó automata működik, ám ezek többsége városokban, nagyobb településeken van. Ez azt jelenti, hogy a 3200 településből nagyjából 2500 faluban nem lehet pénzt felvenni, mert nincs se bank, se automata. A helyzet ráadásul nem javul: a jövő évig egyetlen nagybankká olvad össze a még működő 12 takarékszövetkezet és a Takarék Csoport további 3 bankja, mindez pedig racionalizálással jár együtt, így a veszteséggel működő kirendeltségeket és ATM-eket bezárják, utóbbiakból nagyjából háromszázat. Mivel ezek nagy része a kisebb településeken működik, a jövőben a kétezer fősnél kisebb településeken szinte lehetetlen lesz pénzt felvenni.  - B. Z. 

Nemcsak a vásárló, a kisboltos is többet fizet

A legkisebb, jellemzően a legszegényebb településeken a legdrágább az élelmiszer - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Van arról szóló kutatás, hogy mennyivel drágábbak a kistelepülések boltjai? Olyan hivatalos statisztika, felmérés nincs, amiből pontosan kiderülne, hogy a kistelepülések üzleteinek mekkora az átlagos árszintje a városi üzletekhez képest. Amúgy is óvatosan kell bánni a megállapításokkal: előfordul, hogy a városi nagy bolt drágább, míg vannak olyan kisboltosok, akiknek ugyan valamivel magasabb az árszintje, ám igyekeznek egy-egy terméket olcsón adni, mondhatni akcióznak a saját környékükön. Az azért az kimondható, hogy éppen a legkisebb, jellemzően legszegényebb településeken a legdrágább az élelmiszer. Mi ennek az oka? Ez két tényezőre vezethető vissza. Az egyik a beszerzés: a kisbolt csak kis tételekben tud készletezni, így nem tud árengedményt elérni a nagykereskedőnél. A másik probléma a szállítási költség, az árut ugyanis el kell juttatni a faluhelyre, így az egy termékre eső szállítási költség jóval nagyobb, mint a nagy tételben, kamionnal szállító nagy üzleteknél. Ez a világon mindenütt így működik: a kisbolt valamivel drágább, mint a nagy üzletek. Ugyanakkor nálunk néhány év alatt 132-vel nőtt a település nélküli üzletek száma. Megállhat egy ponton a kisboltok leépülési hulláma? Nehéz lenne jóslatokba bocsátkozni. Azért azt is látni kell, hogy vidéken is alaposan megváltoztak a vásárlási szokások. Például szokássá vált, hogy néhány szomszéd összeáll és pénteken vagy szombaton közösen elmennek autóval bevásárolni. Mozgóboltok elterjedhetnek a kistelepüléseken? Külföldön már kialakult ez a szolgáltatási forma és Magyarországon is van erre példa. Arról nincs hivatalos összesítés, mennyi ilyen üzlet működik. Ám a mozgóboltnak is megvannak a maga költségei, például speciális, élelmiszerhigiéniai követelménynek megfelelő autóra van szükség. Egyelőre inkább a kevert működési mód tűnik kifizetődőnek: például ha valakinek van egy kis péksége, ahonnan valahová beszállít, annak megéri, hogy útközben máshol is megáll, és ott is árusít. - Batka Zoltán
Szerző
Frissítve: 2019.04.04. 16:55

Újabb helyeken alakul az összefogás

Publikálás dátuma
2019.03.27. 06:45
2014-es önkormányzati választás
Fotó: Németh András Péter
Megvalósult a teljes ellenzéki összefogás a Fidesszel szemben Székesfehérváron az őszi helyhatósági választásokra – értesült a Népszava. Információink szerint az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum, az LMP, a Jobbik és Márky-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma is egyezségre jutott: ennek eredményeképpen ősszel a város mind a 14 helyi egyéni választási körzetében egy ellenzéki induló áll majd szemben a Fidesz jelöltjével szemben, és közös ellenzéki kihívója lesz Cser-Palkovics András polgármesternek is. Értesüléseink szerint a most választási szövetséget kötött pártok a jövő héten tartanak sajtótájékoztatót, amelyen nyilvánosságra hozzák a megállapodás részleteit. A képet ugyanakkor még árnyalhatja, hogy elindulhat egy Szövetségben Jobb Fehérvárért nevű civil mozgalom is, amit egy ellenzéki informátorunk „Fideszes álcivileknek” minősített, ennek célja az ellenzéki szavazók megosztása.
Úgy tudjuk, a teljes ellenzéki összefogás igénye mindenhol erős, „mindössze” annak szervezeti formájában vannak viták a szereplők között. Jellemzően a Jobbik és a Demokratikus Koalíció részéről szokott felmerülni, hogy a közvetlen választási szövetség helyett a pártok alakítsanak valamilyen ernyőszervezetet az adott településen – így mégsem annyira feltűnő, hogy olyan politikai erők fognak össze, amelyek korábban ezt kategorikusan elutasították. Ezt a modellt választották például Egerben, ahol Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője a nemrég bejegyzett Egységben a Városért Egyesület színeiben indul az MSZP, a DK, az LMP a Momentum és persze a Jobbik támogatásával. Máshol választási szövetségre lépnek a pártok.
Az összefogás igénye egyébként annyira nagy, hogy a helyi szervezetek gyakran még az adott párt központi vezetőségének a véleményét sem kérik ki előzetesen. - Többször előfordult már, hogy egyszerűen felhívtak minket egy-egy településről a helyiek, hogy közöljék: már megállapodtak a többiekkel az összefogásról, csak az utólagos jóváhagyásunkat szeretnék kérni – mondta egyik forrásunk.
Úgy tudjuk, hogy Veszprémben is összeálltak az ellenzék pártjai. Adná magát, hogy a megyeszékhelyen Kész Zoltánt indítsák, aki most a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke és mint ismert, 2014-ben ő bontotta le, veszprémi győzelmével a Fidesz-KDNP kétharmados többségét. Tavaly áprilisban is indult, de akkor alulmaradt fideszes aspiránsa ellen. Az MSZP, a Párbeszéd, a DK, az LMP és a Jobbik azonban nem Készben gondolkozik. Mindenesetre a politikus lapunk kérdésére azt mondta: tárgyalnak a pártokkal, „talán csütörtökön többet tudok mondani.”

Most már szoronghatnak a kórházigazgatók, Kásler megnyugtatta őket

Publikálás dátuma
2019.03.27. 06:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A háttérbeszélgetés a sajtót, a miniszter pedig a kórházigazgatókat zavarta össze az új vezető pályázatokról szóló hírekkel.
A minisztériumot is összezavarta a Pesti Srácok hétfői késő délutáni cikke, amely idézte Kásler Miklós szavait egy háttérbeszélgetéséről. A lap eredeti tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy lecserél majd tucatnyi kórházigazgatót. Mint írták: „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A miniszter megjegyezte azt is, hogy a kiírt kórházigazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A hír, hogy legalább tízen, és éppen a legadósodottabbak közül lapátra kerülnek az intézményvezetők körében erőset „ütött.” Ám hiába telefonálgattak körbe-körbe, a miniszter bejelentésének hátteréről, a döntés előkészítéséről senki nem tudott semmit. A potenciális érintettek között voltak, akik azonnal felhívták a kormánypárt helyi választókerületi elnökét, hogy tájékozódjanak, illetve védelmet kérjenek. Az egyik legnagyobb adós, a 2,2 milliárddal tartozó Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti összeggel tartozók között több fővárosi intézmény és több nagy megyei kórház is van. Csakhogy ezek mindegyike mögött erős választókerületi elnökök, miniszteriális támogatók állnak. Politikai botrány nélkül szinte elmozdíthatatlanok. A kormánypárt pedig most az uniós és az önkormányzati választási kampányban messze elkerülné az efféle botrányokat. Szakemberek felidézik, hogy a miniszter már a februári kihelyezett Fidesz frakcióülés idején is nekifutott a kórházi vezetők cseréjének. Végül csak a Szent János élén sikerült vezetőt váltania. Nála aligha az adósság volt a fő probléma, a Szent Jánost a területen érdekelt pénzügyminiszter, Gulyás Gergely kancellária miniszter és a környékbeli fideszes polgármesterek nyomására beemelték a fővárosi szuperkórházas projektbe, és ehhez delegáltak új arcot is az intézmény élére. Így menesztették Kázmér Tibort, és az intézmény vezetését pályázat nélkül bízta rá Takács Péterre, a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjére. Úgy tudni a politikai beavatkozások nyomán kedd délre a miniszter tízes listája már csak „amúgy is nyugdíjas korú” hét gazdasági igazgató cseréjére és három, periférikus intézmény főigazgatócseréjére „szelídült.” A listát azonban konkrét nevekkel továbbra sem látta senki, csak beszéltek róla. Hogy az erős emberek léptek, már abból is kiderült, hogy a Pesti Srácok eredeti írását még hétfőn este fél nyolc körül módosították: kikerült belőle a tíz kórházigazgató eltávolítására utaló rész, csak jövőbeni eshetőségként szerepelt benne néhány kórházvezetői poszt meghirdetése. Kedd délutánra pedig az EMMI is kiadott egy közleményt. Ebben a miniszter hitet tett az intézményvezetők mellett, sőt jelezte: kifejezetten számít a kórházigazgatók támogatására. Mint ahogyan azt a közlemény a minisztertől idézte: „A kórházigazgatók nagyobbik része csupán megbízással vezeti intézményét, és ez a bizonytalanság nekik sem jó”. „Én biztonságot szeretnék nyújtani nekik, ezért a közeljövőben számos helyen pályázatot írunk ki a kórházigazgatói posztra, hogy a nyertesek már kinevezéssel, nyugodtan végezhessék felelősségteljes munkájukat a zavartalan betegellátás érdekében”-  üzente a miniszter annak a mintegy félszáz kórházigazgatónak, aki jelenleg teljesen függő helyzetben, pusztán ideiglenes megbízással vezeti valamelyik betegellátó intézményt.
Szerző