ÁSZ: 76 ezer forintos kárt okozott a matricázás

Publikálás dátuma
2019.03.27. 08:15

Fotó: Népszava
Csaknem 80 ezer forintos kárt okoztak ellenzéki politikusok a „Fidesz pártszékház” feliratú matricák kiragasztásával az Állami Számvevőszék szerint. A DK-s Arató Gergely ellenben arra a következtetésre jutott, hogy az ÁSZ már azt gondolja, az országgyűlési képviselők szólásszabadságának korlátozása is a feladatai közé tartozik. Az ügy előzménye, hogy Domokos László volt fideszes parlamenti képviselő, az ÁSZ jelenlegi vezetője levelet írt Kövér László házelnöknek. Domokos szerint ugyanis ellenzéki politikusok jogellenes magatartást tanúsítottak a szervezet székházánál tartott februári demonstrációjuk alkalmával: képviselői igazolványukkal visszaélve jutottak át az épületet védő rendőrsorfalon, anyagi kárt is okoztak. A számvevőszék a történtek kivizsgálását kérte a házelnöktől. Az ellenzéki tiltakozók az újabb, törvénysértőnek tartott büntetések miatt vonultak az ÁSZ-hoz. Erre utalt a jobbikos Jakab Péter, amikor a számvevőszéki levélre reagált: „Domokos elvtársat” zavarja a vélemény szabadsága, ezen belül zavarja a kritika, a tüntetés, a matrica. Közben pedig az nem zavarja, hogy „az ÁSZ-döntéssel szemben Magyarországon nem lehet jogorvoslattal élni, viszont ki lehet anyagilag véreztetni a legerősebb ellenzéki pártot”. Ami az anyagi kárt illeti: Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy az ÁSZ réztáblájáról, amikor eltávolították az ellenzéki politikusok által kiragasztott matricákat, több helyen lejött a borítás. A táblát műhelybe kellett vinni, a felújítás 76 ezer 200 forintba került. Horváth Bálint hangsúlyozta: nem az összeg mértéke a lényeges, hanem az, hogy „a törvények betartására felesküdött országgyűlési képviselők egy független állami intézmény megrongálásával megkárosították az adófizetőket”. Domokos László levele nagy utat járt be. Az Index beszámolója szerint - miután a belügyminiszter közölte, hogy a rendőrségnek nincs hatásköre -, Kövér László a mentelmi bizottsághoz fordult. Onnan visszadobták a labdát, a házelnök a parlament igazságügyi bizottságának állásfoglalását kérte. A KDNP-s Vejkey Imre vezette testület kormánypárti többsége végül áldását adta arra a javaslatra, amely a képviselők közintézményekbe való belépési jogának korlátozását vetíti előre. A DK-s Arató Gergely szerint a javaslat azt is jelzi, hogy jogtalanul dobták ki az ellenzéki képviselőket a közintézményekből, jogtalanul korlátozták az információkhoz való hozzáférésüket. Ha nem így lett volna, akkor most nem kellene törvényt módosítani. Arató hozzátette: pártja nem kér a Fidesz korlátozásaiból, és elfogadhatatlannak tartja, hogy elvonjanak egy, a rendszerváltás óta létező képviselői jogot.
Szerző

42200 panelből építene gigászi napelem-parkot az Elios volt vezetője, akinek a cége Tiborcz Istvánnál lakik

Publikálás dátuma
2019.03.27. 07:38
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Sájer Gábor évekig együtt dolgozott Tiborcz Istvánnal, útjaik pedig azóta is követik egymást. A NER-közeli vállalkozó jól járt az egy napra meghirdetett energiahitel-pályázattal is.
A Veszprém megyei Herend határában, több mint 24,5 hektáron, 42 200 panel telepítésével építene 10,1 megawattos napelemparkot a White Energy Kft. A tervek szerint a napelemekkel termelt villamos energiát az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. fogadja, és a parkot 2019 novemberében üzemelik be – írja a 24.hu, a projekt előzetes dokumentációjára hivatkozva. Csak az összehasonlítás kedvéért: Magyarország legnagyobb napelemparkját Paks mellett hozta létre az MVM Zöld Generáció Kft. 51 hektáron, 20,6 megawattos beépített kapacitással.
A hírportál felidézi, hogy a White Energy Kft.-t egy háromfős izgalmas hátterű csapat alapította még 2013 januárjában:
  • az akkoriban még Simicska Lajos köreihez sorolt Kosik János, aki azóta a NER-felé lavírozik: egyik cégével a Tállai András-féle mezőkövesdi Zsóry FC támogatójaként exponálta magát, • a Miskolc leggazdagabb emberei között emlegetett Mudra Kálmán, aki a MÁV Cargo milliárdos vagoneladási ügyében is felbukkant, • Késely Dezső, Mudra üzlet- és vadásztársa. Lánya, Késely Dalma 89,6 hektár állami föld bérleti jogát szerezte meg földbérleti pályázaton Ángyán József összesítése szerint. Mudra és Késely – közös cégükön, az É-D Vascentrum Kft.-n keresztül – együtt üzletelt Glattfelder Béla volt fideszes államtitkárral a MÁV Vasjármű Kft. romjain. • Az ügyvezetést a szintén MÁV-os múlttal rendelkező Grafjódi Istvánra bízták. Ő azóta elhagyta a vállalkozást, és jelenleg Magyarország külgazdasági attaséja Pakisztánban. 
Az alapításától fogva egyetlen fillér bevételt sem termelő White Energy 50 százaléka 2017 májusában új tulajdonoshoz került: a Mudra-Késely párost az SRG Invest Kft. vásárolta ki, így a White Energy fele-fele arányban lett Kosik Jánosé és az Elios-botrányból ismert Sájer Gáboré.

A cég, ami 13 milliárdos cehhet hagyott hátra

Az Elios az a cég, amely tarolt a 2009 és 2014 közötti, uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon, és – amint ezt a 24.hu cikksorozatban feltárta – a nyerő széria hátterét vizsgálva az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) költségvetési csalás, sőt bűnszövetkezet nyomaira bukkant. Az OLAF a több mint 13 milliárd forintos brüsszeli támogatás teljes megvonását és a csalás feltárását javasolta a magyar hatóságoknak. Az OLAF jelentésében a főszereplők között említette Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét, aki 2009 és 2014 között igazgatósági tagként, azután egy évig résztulajdonosként volt érdekelt az Eliosban. A legfőbb ügyész ugyan tavaly év elején elrendelte a nyomozást, de azt bűncselekmény hiányában novemberben lezárták, az uniós támogatás megvonását pedig úgy kerülte meg a magyar kormányzat, hogy nem küldött számlát Brüsszelbe a vitatott Elios-projektekről, vagyis azokat a magyar költségvetésből finanszírozták.

Nem tudnak elszakadni egymástól

Sájer Gábor 2012-től vezette az Eliost, 2014-től vezérigazgatóként irányította a közvilágítási céget, majd Tiborcz 2015 áprilisi kiszállása után még egy ideig, 2016 elejéig az Eliosnál maradt. Vagyis a Sájer-Tiborcz páros évekig dolgozott együtt az Eliosnál, és az OLAF-vizsgálat Sájer működési idejére is kiterjedt. Az Elios-korszak után tavaly februárban a Heti Válasz írta meg, hogy Sájer üzletemberként folytatja pályáját.
Tiborcz Istvánt viszont mintha árnyékként követné, vagy Tiborcz őt: 2016 októberében jegyeztette be új, saját cégét, az SRG Invest Kft.-t, aminek székhelye éppen a miniszterelnöki vő résztulajdonában lévő Mahart-házban található - a a belvárosi palotát éppen ekkor vásárolta fel Tiborcz István vállalkozás

Sájer az uniós pénzektől sem távolodott el. Tavaly a G7 mutatott be egy különös eseménysort: egy hónappal az országgyűlési választás előtt hirtelen újra megnyitották a KKV Energiahitel nevű pályázatot, de mindössze egyetlen napra. A szakmának felocsúdni sem volt ideje, nemhogy megírni egy olyan összetett pályázati kérelmet, aminek csak a leírása 87 oldalas. Egyértelmű, hogy csak azok jelentkezhettek, akik pontosan tudták, hogy a kaput egyetlen napra szélesre tárják előttük. A G7 közérdekű adatigénylést indított és megtudta, hogy 147, jellemzően NER-közeli vállalkozás nyújtott be pályázatot, zömük épp ugyanabban a nyíregyházi bankfiókban. A titokzatos, egyetlen napig élő lehetőségre csapott le Sájer egy másik napelemes cége, a szintén az SRG Investen keresztül a tulajdonában lévő lévő Solar Engine Kft.. Sájer egymilliárd forintos hitelkérelmet terjesztett be, sikeresen. A Magyar Fejlesztési Bank éppen ekkora összegű jelzálogot jegyeztetett be a cég napenergiával kapcsolatos eszközeire a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint - írja a lap.
Szerző

A legszegényebbekkel fizettetik a legtöbbet: másfélszeres áron telik meg a falusi kosár

Publikálás dátuma
2019.03.27. 07:30
A hónap végéhez közeledve eltűnnek a vásárlók. Aki mégis betér valamelyik kisboltba, az csak a legszükségesebbeket veszi meg
Fotó: Radó Ferenc
Tizennégy év alatt 30 százalékkal csökkent a kistelepüléseken az élelmiszerüzletek száma. Ha mégis van kisbolt, a helyiek sokkal borsosabb árakkal találkoznak.
- Napi szinten itt vásárolok: tejet, kenyeret, felvágottat – mondja a jutai kísérleti lakótelep melletti vegyesboltból kilépő Kolip Jánosné, majd hozzáteszi: - Igazából itt mindent lehet kapni, de azért a nagybevásárlások miatt bemegyünk Kaposvárra. A kisboltban tényleg mindenből akad, persze nem olyan a felhozatal, mint egy városi hipermarketben, de ha valakinek éppen kifogy valamije otthon, a falusi boltban jó eséllyel megveheti, s nem kell tíz kilométert autóznia a megyeszékhely széli diszkontba. - Két éve nyitottunk, s mára már pontosan tudjuk, mire van szüksége az embereknek – magyarázza a bolttulajdonos, Csonka József. – A többség a napi kisbevásárlás miatt jön, megveszik a reggelire és vacsorára valót, a vegyiáruból a mosogatót és a hypót, de dezodort például szinte sohasem adunk el. Azt is érezni lehet, hó eleje, vagy éppen vége van, ugyanis meglátszik a forgalmon, hogy fogy a pénze az embereknek. Csonkáék Kaposvártól délre, a belső-somogyi, halmozottan hátrányos helyzetű Hencsén is vittek korábban egy kisboltot, ahol a helyiek jellemzően csak felírásra tudtak vásárolni. - Amikor megkapták a közmunkásbért vagy a segélyt, többen összeálltak, felfogadtak egy autóval rendelkező ismerőst és bementek Kaposvárra vásárolni. Egy hónapra próbáltak bespájzolni – teszi hozzá Csonka József. – A napi minimumért jöttek csak hozzánk, s hitelbe vitték a tejet és a kenyeret. A pénz nagy úr, s a falusi kisboltok egyszerűen képtelenek versenyezni a városi diszkontokkal és hipermarketekkel. Miután sokan amúgy is ingáznak a munkahelyükre, nem helyben vásárolnak, ezért a kistelepülések vegyesboltjainak forgalma drasztikusan lecsökkent. Így viszont képtelenek kitermelni a folyamatosan növekvő bérköltséget, emiatt sokkal drágábban árulnak, mint a városokban a multik, ami miatt tovább apad a vevőkör. Sok faluban már fel is adta a vállalkozó, s bezárta a boltot, ezáltal éppen a leginkább rászorulóknak szaporodtak meg a gondjaik, hiszen az idősek közül sokaknak már az is gondot okozott, hogy a boltig elballagjanak, nemhogy utazni a kenyérért, tejért. - Csak a kenyeret – feleli Sándor a jutai bolt előtt, amikor arról kérdezzük, mit szokott helyben megvenni. És persze, ha elfogy főzés közben valami, akkor is eljövök, de ez tényleg csak szükségmegoldás. A várdai kisboltban körülnézve hasonló a látvány, mint Jutában: a szükséges minimumot pakolták ki a pocokra, a felvágottas pultban is csak a legalapvetőbb fajtákat látni, a tőkehúsos pedig éppenséggel üres. Oda csak csütörtökönként érkezik áru, az is csak csirke, ha valaki marhát vagy disznót akar, megrendelik neki külön. - Gyenge a választék, meg drágább is minden, mint a városban – mondja a zsákfalu egyik nyugdíjasa. – Persze megértem, kicsiben szereznek be mindent, így drágább nekik. Kenyérből cirka húsz kiló megy el naponta a helyi boltban, tejből negyven liter. Utóbbi hetente. Persze érthető, hogy a nagy többség a városban vásárol, hiszen a normál tej 120 forinttal kerül többe, mint Kaposváron a multinál, a kispoharas tejföl egy húszassal, a kenyér kilója hetvennel, a zsemle és a kifli darabja tízzel. A legegyszerűbb sajt kilója viszont kilencszázzal, a virslié hatszázzal drágább, a kenőmájas éppen a duplája, mint a városi diszkontban, a kispoharas joghurt pedig 130 százalékkal. A tartós tej litere 110 forinttal kóstál többet, a tusfürdőé 220-szal, az alma kilója kilencvennel, egy nagy kóla 110-zel, a liszt, a cukor vagy a rizs pedig másfélszer annyiba kerül, mint az áruházláncoknál. Mint látható, éppen a napi bevásárlásoknál kosárba kerülő termékeknél a legnagyobb árkülönbség, hiszen ezeket kénytelenek helyben megvenni a falusiak, vagyis ebből származik érdemi bevétele a kereskedőknek. Ez meg is látszik a falusi boltok kínálatán alapuló kosarunk árán: a kistelepülési vegyesboltban több mint 16 és félezer forintot kellene fizetni mindazért, amit a városi diszkontban tizenegyezerért megkapnánk. Ami 52 százalékos árkülönbséget jelent – érthető tehát, miért is ül a többség autóba, s vásárol be hetekre a városokban a helyi kisbolt helyett. - Mennék én is, ha tehetném – sóhajt fel Jutában Annus néni -, de a boltig is alig tudok eljönni, nemhogy utazni a vásárlás miatt. A legtöbbször még a kisbolt sem jöhet szóba, főleg télen a mozgóboltban vásárolok. Igaz, az még a helyi boltnál is drágább, de megáll a kapu előtt, nem kell cipekednem. Amíg futja a nyugdíjból, kifizetem, ha pedig fogytán a pénz, mint most is, hát leerőlködöm magam a boltig. Száz forint a különbség csak a kenyérnél, huszadika után már nagyon számít.
A táblázatban szereplő tételek nem a cikkben említett jutai bolt árai.

Fogynak a kisboltok

Egyre kiszolgáltatottabbak a kistelepülések lakói, a legkisebb, kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú lakóhelyeken az üzlethálózat folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kiderül: míg 2003-ban mindössze 44 olyan község volt, ahol nem működött üzlet, mára országosan 228 ilyen kistelepülés van. Ahol még van élelmiszerbolt, ott is egyre kevesebb: 2005-höz képest 30 százalékkal csökkent a kisközségekben lévő üzletek száma, így az akkori 17 ezer kisbolttal szemben ma mindössze 12 ezer működik. A kereskedelmi statisztikából kiderül: a kisboltok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, a világválság, illetve a megszorítást követő kereskedelmi sokkok csak felgyorsították a hálózat leépülését, az utóbbi évek belső fogyasztásnövekedéséből pedig nem igazán tudtak profitálni.
A kisebb falvakban élők helyzetét az is nehezíti, hogy - mint arról korábban beszámoltunk - az országban jelenleg valamivel kevesebb mint 2400 bankfiók és több mint 7000 pénzkiadó automata működik, ám ezek többsége városokban, nagyobb településeken van. Ez azt jelenti, hogy a 3200 településből nagyjából 2500 faluban nem lehet pénzt felvenni, mert nincs se bank, se automata. A helyzet ráadásul nem javul: a jövő évig egyetlen nagybankká olvad össze a még működő 12 takarékszövetkezet és a Takarék Csoport további 3 bankja, mindez pedig racionalizálással jár együtt, így a veszteséggel működő kirendeltségeket és ATM-eket bezárják, utóbbiakból nagyjából háromszázat. Mivel ezek nagy része a kisebb településeken működik, a jövőben a kétezer fősnél kisebb településeken szinte lehetetlen lesz pénzt felvenni.  - B. Z. 

Nemcsak a vásárló, a kisboltos is többet fizet

A legkisebb, jellemzően a legszegényebb településeken a legdrágább az élelmiszer - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Van arról szóló kutatás, hogy mennyivel drágábbak a kistelepülések boltjai? Olyan hivatalos statisztika, felmérés nincs, amiből pontosan kiderülne, hogy a kistelepülések üzleteinek mekkora az átlagos árszintje a városi üzletekhez képest. Amúgy is óvatosan kell bánni a megállapításokkal: előfordul, hogy a városi nagy bolt drágább, míg vannak olyan kisboltosok, akiknek ugyan valamivel magasabb az árszintje, ám igyekeznek egy-egy terméket olcsón adni, mondhatni akcióznak a saját környékükön. Az azért az kimondható, hogy éppen a legkisebb, jellemzően legszegényebb településeken a legdrágább az élelmiszer. Mi ennek az oka? Ez két tényezőre vezethető vissza. Az egyik a beszerzés: a kisbolt csak kis tételekben tud készletezni, így nem tud árengedményt elérni a nagykereskedőnél. A másik probléma a szállítási költség, az árut ugyanis el kell juttatni a faluhelyre, így az egy termékre eső szállítási költség jóval nagyobb, mint a nagy tételben, kamionnal szállító nagy üzleteknél. Ez a világon mindenütt így működik: a kisbolt valamivel drágább, mint a nagy üzletek. Ugyanakkor nálunk néhány év alatt 132-vel nőtt a település nélküli üzletek száma. Megállhat egy ponton a kisboltok leépülési hulláma? Nehéz lenne jóslatokba bocsátkozni. Azért azt is látni kell, hogy vidéken is alaposan megváltoztak a vásárlási szokások. Például szokássá vált, hogy néhány szomszéd összeáll és pénteken vagy szombaton közösen elmennek autóval bevásárolni. Mozgóboltok elterjedhetnek a kistelepüléseken? Külföldön már kialakult ez a szolgáltatási forma és Magyarországon is van erre példa. Arról nincs hivatalos összesítés, mennyi ilyen üzlet működik. Ám a mozgóboltnak is megvannak a maga költségei, például speciális, élelmiszerhigiéniai követelménynek megfelelő autóra van szükség. Egyelőre inkább a kevert működési mód tűnik kifizetődőnek: például ha valakinek van egy kis péksége, ahonnan valahová beszállít, annak megéri, hogy útközben máshol is megáll, és ott is árusít. - Batka Zoltán
Szerző
Frissítve: 2019.04.04. 16:55