Nagyot ütött az MNB a forinton

Publikálás dátuma
2019.03.26. 19:56

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Matolcsy György jegybank elnök azzal kezdte újabb hat éves ciklusát, hogy bebizonyította: a lakosság pénzbeli megtakarításai nem érdeklik, a hitelkamatok gyenge emelkedését pedig nem bánja. 
A hallgatóság nemtetszését jelző morgással indult Matolcsy György jegybank elnök keddi sajtótájékoztatója, amelyet - hat év óta először - a Monetáris Tanács kamatdöntését követően tartott. A tájékoztatóra szintén meghívott banki elemzők számára nem az okozott csalódást, hogy a 2016. májusa óta 0,9 százalékos alapkamatot változatlanul hagyták: erre számítottak. Az azonban meglepte az elemzőket is, hogy a jegybank elnöke azt a csekély - kizárólag a bankszférát érintő - intézkedést, amit mégis végrehajtanak, esetinek nevezte. Az MNB nem vesz tudomást a romló világgazdasági hangulatról, a szinte mindenütt visszaeső növekedési kilátásokról - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybank kizárólag a számára mérvadónak tekintett, 5-8 negyedévre előretekintő inflációs kilátásokat tartja szem előtt, vagyis azt, hogy az adószűrt maginfláció tartósan túllépi-e a 3 százalékos határt. (Az adószűrt maginfláció számítása során csak azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyeknek árát megtisztítják a külpiacok gyakran változó gazdasági hatásaitól, és a rájuk rakodó adóterhektől.) Ez a mutató az elmúlt két hónapban ugyan meghaladta a 3 százalékot, ám Matolcsy György abban reménykedik, hogy ősszel fordul a kocka. Ezt a jegybanki magatartást rendkívül kedvezőtlenül fogadták a bankközi devizakereskedők. A kora délutáni sajtótájékoztató előtti 316 forintos euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni. A Monetáris Tanács egyetlen, a lakosság széles körét érintő intézkedésről döntött, amely kis mértékben ugyan, de emeli majd a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit. Hét esztendő után kamatot emeltek ugyanis az egynapos betéteknél (itt a bankok mindössze 24 órára  helyezik el az átmenetileg szabad pénzeszközeiket). A 0,1 százalékpontos kamatemelést követően még mindig negatív tartományban, -0,05 százalékon maradt ez az érték. A 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) értéke ehhez van kötve, és erre teszik még rá a kereskedelmi bankok a maguk kamatprémiumát. Így arra lehet számítani, hogy szerdától emelkedik a BUBOR. Ez pedig a változó kamatozású hitelesek számára azt jelenti, hogy a kamatfordulókor hozzávetőleg ezer forinttal megnő majd a havi törlesztőrészletük - mondta Virovácz Péter, aki szerint ez a lakosság fizetőképességét nem fogja érdemben befolyásolni. Az MNB ugyan arra törekszik, hogy a hosszabb futamidejű hitelek minél nagyobb számban fix kamatozásúak legyenek. Az újabb szerződések mintegy 95 százaléka eleget is tesz ennek a kívánalomnak - mondta a sajtótájékoztatón Windisch László, az MNB alelnöke. A régebbi hitelek azonban nem ilyenek, a háztartások hitelállományának mintegy 60 százaléka változó kamatozású: számukat 130 ezerre becsülik. Az MNB felhívásának eleget téve a kereskedelmi bankok valamennyi ilyen ügyfelüknek legkésőbb az év végéig levelet küldenek majd, amelyben ajánlatot tesznek a szerződéseik feltételeinek módosítására, a változó kamatozásról a fixre váltásra. Virovácz Péter szerint ez azért furcsa, mert a változó kamatozású hitelek jelenleg még mindig kedvezőbbek, mint a fixek, ezért csak azzal lehet meggyőzni a hiteleseket a váltás célszerűségéről, hogy esetleg emel az MNB az alapkamaton (ami jobban megemelné a törlesztőrészleteket.) A jegybank azonban évek óta nem hajlandó erre.  A mostani jegybanki kinyilatkozások alapján az alapkamat egyre inkább elveszti a jelentőségét, az MNB egyéb módon igyekszik hatni a kamatok alakulására - véli Virovácz Péter. Az alacsony kamatkörnyezetben alig látható betéti kamatok miatt a lakosság ugyanakkor egyre nagyobb mértékben vásárol ingatlanokat befektetési céllal, hiszen annak van most a legkedvezőbb hozama, ez pedig jelentősen felveri az ingatlanárakat. Az ING szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta: az MNB célja, hogy a lakosság fogyasztásának növekedési üteme csökkenjen, mert ez növeli az importot. A beruházásokat és a hitelpiacot ugyanakkor növelni szeretné.

Jönnnek a vállalati kötvények

Magyarországon a vállalati kötvénypiac jelentéktelen, a megtakarításoknak mindössze 1,5 százalékát éri el, szemben a cseh 4-5 vagy a nyugati országok 10-15 százalékával. Ezért a Monetáris Tanács úgy döntött,  elindít egy hosszabb lejáratú vállalati kötvényprogramot, 300 milliárd forintos keretösszeggel, július 1-jétől. A részletes feltételeket április végéig határozzák meg.

Szerző

Magyar tejet vittek a Pennynek a gazdák

Publikálás dátuma
2019.03.26. 18:23

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Tejtermelők tüntettek kedd reggel a Penny Market alsónémedi logisztikai központja előtt. Az ellen tiltakoztak, hogy az élelmiszerlánc 135 forintos áron forgalmazza a szlovák import 1,5 százalékos uht tejet, miközben Szlovákiában ennek a terméknek a legalacsonyabb ára is - 315 forintos euró árfolyammal számolva – mindössze 148 forint. A megmozdulás résztvevői magyar dobozos uht tejet vittek ajándékba a Penny Market képviselőinek és egy petíciót is átadtak. Azt is kilátásba helyezték, ha nem változik a cég árpolitikája, kampányt indítanak, hogy ne vásároljanak a lánc üzleteiben. A Penny Market akciója, különösen, ha más láncok is csatlakoznának hozzá, olyan árspirált indíthat el, ami végül a termelőkön csattan - mondta a Népszavának Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A szakember elmondása szerint az akciós tej megjelenése előtt az élelmiszerlánc magyarországi ügyvezető igazgatója azt közölte a terméktanács vezetőivel: mint minden országban, itt is a hazai terméket részesítik előnyben az importtal szemben, mert ezt tartják etikusnak. Majd piacra dobták az átlagosan 149 forintért kínált magyar terméknél olcsóbb szlovák tejet. A Penny Market azzal igyekezett indokolni az import termék forgalmazását, hogy hiába kértek a hazai feldolgozóktól ilyen 1,5 százalékos uht tejet, nem kaptak pozitív választ. A terméktanács körkérdésére azonban a feldolgozók cáfolták, hogy ilyen megkereséssel fordult hozzájuk a cég. Érdekes módon, miután a tejágazat érdekvédelmi és szakmai szervezete megkezdte a tiltakozó akció szervezését, a Penny Market tendert írt ki hazai feldolgozóknak a 1,5 százalékos uht tej beszállítására – közölte lapunkkal Istvánfalvi Miklós.
A Penny Market közleményében erről nincs szó: a cég továbbra is azzal magyarázza a szlovák importot, hogy nem volt elég  magyar tej a beszállítóknál. A szlovák tej alacsony ára pedig „a cég üzleti és gazdasági tevékenységéből származó árelőnynek köszönhető, amelyet átengedtek a vásárlóknak.” A „tejvitában” nem kis üzletről van szó, hiszen a hazai 55-60 literes éves személyenkénti tejfogyasztás 70 százaléka uht tej, ezen belül a 1,5 százalékos termék aránya eléri az 50-60 százalékot. A gazdák úgy sejtik: a szlovák feldolgozókban felhalmozódott felesleget hozták be most a magyar piacra . A lapunk által megkérdezett kereskedelmi szakemberek szerint a Penny Market súlya a hazai élelmiszerpiacon ugyan mindössze 3 százalék, vagyis túlzás, hogy bedöntheti a tejágazatot a kifogásolt akció, zavart azonban okozhat ebben a szegmensben.
Szerző

Magyarország adóparadicsom-szerűen működik egy friss EP-jelentés szerint

Publikálás dátuma
2019.03.26. 17:01
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Az elsöprő többséggel elfogadott jelentés javaslatot tesz többek közt egy európai pénzügyi rendőrség és egy európai pénzmosás elleni szervezet felállítására is. Hat másik uniós tagállamot is elmarasztaltak.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést - írja az MTI az uniós parlament keddi közlése nyomán. Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.

A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet.

.A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket. Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak.

Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot. Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására. A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán.