Nagyot ütött az MNB a forinton

Matolcsy György jegybank elnök azzal kezdte újabb hat éves ciklusát, hogy bebizonyította: a lakosság pénzbeli megtakarításai nem érdeklik, a hitelkamatok gyenge emelkedését pedig nem bánja.

A hallgatóság nemtetszését jelző morgással indult Matolcsy György jegybank elnök keddi sajtótájékoztatója, amelyet - hat év óta először - a Monetáris Tanács kamatdöntését követően tartott. A tájékoztatóra szintén meghívott banki elemzők számára nem az okozott csalódást, hogy a 2016. májusa óta 0,9 százalékos alapkamatot változatlanul hagyták: erre számítottak. Az azonban meglepte az elemzőket is, hogy a jegybank elnöke azt a csekély - kizárólag a bankszférát érintő - intézkedést, amit mégis végrehajtanak, esetinek nevezte.

Az MNB nem vesz tudomást a romló világgazdasági hangulatról, a szinte mindenütt visszaeső növekedési kilátásokról - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybank kizárólag a számára mérvadónak tekintett, 5-8 negyedévre előretekintő inflációs kilátásokat tartja szem előtt, vagyis azt, hogy az adószűrt maginfláció tartósan túllépi-e a 3 százalékos határt. (Az adószűrt maginfláció számítása során csak azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyeknek árát megtisztítják a külpiacok gyakran változó gazdasági hatásaitól, és a rájuk rakodó adóterhektől.) Ez a mutató az elmúlt két hónapban ugyan meghaladta a 3 százalékot, ám Matolcsy György abban reménykedik, hogy ősszel fordul a kocka.

Ezt a jegybanki magatartást rendkívül kedvezőtlenül fogadták a bankközi devizakereskedők. A kora délutáni sajtótájékoztató előtti 316 forintos euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni.

A Monetáris Tanács egyetlen, a lakosság széles körét érintő intézkedésről döntött, amely kis mértékben ugyan, de emeli majd a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit. Hét esztendő után kamatot emeltek ugyanis az egynapos betéteknél (itt a bankok mindössze 24 órára helyezik el az átmenetileg szabad pénzeszközeiket). A 0,1 százalékpontos kamatemelést követően még mindig negatív tartományban, -0,05 százalékon maradt ez az érték. A 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) értéke ehhez van kötve, és erre teszik még rá a kereskedelmi bankok a maguk kamatprémiumát. Így arra lehet számítani, hogy szerdától emelkedik a BUBOR. Ez pedig a változó kamatozású hitelesek számára azt jelenti, hogy a kamatfordulókor hozzávetőleg ezer forinttal megnő majd a havi törlesztőrészletük - mondta Virovácz Péter, aki szerint ez a lakosság fizetőképességét nem fogja érdemben befolyásolni.

Az MNB ugyan arra törekszik, hogy a hosszabb futamidejű hitelek minél nagyobb számban fix kamatozásúak legyenek. Az újabb szerződések mintegy 95 százaléka eleget is tesz ennek a kívánalomnak - mondta a sajtótájékoztatón Windisch László, az MNB alelnöke. A régebbi hitelek azonban nem ilyenek, a háztartások hitelállományának mintegy 60 százaléka változó kamatozású: számukat 130 ezerre becsülik.

Az MNB felhívásának eleget téve a kereskedelmi bankok valamennyi ilyen ügyfelüknek legkésőbb az év végéig levelet küldenek majd, amelyben ajánlatot tesznek a szerződéseik feltételeinek módosítására, a változó kamatozásról a fixre váltásra. Virovácz Péter szerint ez azért furcsa, mert a változó kamatozású hitelek jelenleg még mindig kedvezőbbek, mint a fixek, ezért csak azzal lehet meggyőzni a hiteleseket a váltás célszerűségéről, hogy esetleg emel az MNB az alapkamaton (ami jobban megemelné a törlesztőrészleteket.) A jegybank azonban évek óta nem hajlandó erre. A mostani jegybanki kinyilatkozások alapján az alapkamat egyre inkább elveszti a jelentőségét, az MNB egyéb módon igyekszik hatni a kamatok alakulására - véli Virovácz Péter.

Az alacsony kamatkörnyezetben alig látható betéti kamatok miatt a lakosság ugyanakkor egyre nagyobb mértékben vásárol ingatlanokat befektetési céllal, hiszen annak van most a legkedvezőbb hozama, ez pedig jelentősen felveri az ingatlanárakat. Az ING szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta: az MNB célja, hogy a lakosság fogyasztásának növekedési üteme csökkenjen, mert ez növeli az importot. A beruházásokat és a hitelpiacot ugyanakkor növelni szeretné.