Csillagközi kaland a Vajdahunyadvárban

Publikálás dátuma
2019.03.27. 21:50

Fotó: F.Exhibition
A világűr törvényeit és természetét megismertető galaktikus kiállítás és képzeletbeli űrutazás kezdődik szombaton a Vajdahunyadvárban.
Képzeletbeli űrutazás közben a tudásukat és a bátorságukat is próbára tehetik a Varázslatos világűr - Csillagközi kaland elnevezésű kiállítás látogatói. A galaktikus kaland során bebarangolható a Naprendszer, de akár a Tejúton túlra is lehet merészkedni. A küldetés célja, hogy az egyes űrkikötőket érintve megfejtsék a mindenség titkait, begyűjtsék a fényjeleket, majd szerencsésen visszatérjenek a Földre. 
Az utazás során a résztvevők megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, valamint megcsodálhatják távoli tájait és égitestjeit: a Kozmikus Kazánt, a Szeszélyes Ikernővért és az Égi Állatkertet. Megtudhatják, hogy melyik planéta a Naprendszer porszívója, hogyan születnek a csillagok, továbbá kideríthetik, vajon tudnának-e csellózni a Holdon, és hogy milyen íze van a galaktikus ködnek.
Az F Exhibition szervezésében és kivitelezésében megvalósuló, több mint 1000 négyzetméteres, interaktív kiállítás és játék izgalmas látványvilággal, tudományos ismeretekkel és ajándékokkal várja a kalandvágyókat szombattól május 26-ig a Vajdahunyadvárban. 
Szerző

Megvan Scotty, az eddigi legnagyobb és legidősebb T. rex

Publikálás dátuma
2019.03.27. 21:15

Fotó: AMANDA KELLEY / AFP
Az eddig ismert legnagyobb T. rexé lehetett a Scotty nevű kövület kanadai tudósok új tanulmánya szerint.
Az Albertai Egyetem kutatói a Tyrannosaurus rex fajba tartozó ősgyík hosszát több mint 12,8 méteresre, a tömegét mintegy 8,87 tonnásra becsülték. A The Anatomical Record című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint Scotty egyben a Kanadában valaha feltárt legnagyobb dinoszauruszcsontváz.
Maradványaira 1991-ben bukkantak a Kanada középnyugati részén elterülő Saskatchewan tartományban. A paleontológusok csaknem egy éven át dolgoztak, hogy a gigantikus csontvázkövületet kiszabadítsák a kemény homokkő ágyból. A kibontást Phil Currie, az Albertai Egyetem paleontológusa vezetésével végezték. Csak nemrégiben sikerült Scotty minden megtalált maradványát összeilleszteni és az egész csontvázat megmérni. A "zsarnokgyík" 66 millió évvel ezelőtt élt a mai Kanada területén.
"Jelentős méretkülönbségek lehettek a T. rexek egyedei között, egyesek nyurgábbak, mások robosztusabbak voltak, Scotty az utóbbiak közé tartozott. Miután gondosan megmértük a lábait, a csípőjét, a vállait, kiderült, hogy robosztusabb volt, mint a T. rexek összes ismert egyede, így ő az eddig feltárt leghatalmasabb húsevő a világon"

- magyarázta a Science Daily portálnak Scott Persons, a tanulmány vezető szerzője.

 Scotty nevét arról a skót viszkiről kapta, amellyel a megtalálására koccintottak a tudósok. Az egyed nemcsak méretével döntött rekordot, hanem életkorával is.
"Scotty a legidősebb ismert T. rex. Korát onnan tudjuk megbecsülni, hogy a csontjait kettévágjuk és megvizsgáljuk a növekedési mintázatukat"

- tette hozzá Persons.

 A T. rexek gyorsan nőttek fel és fiatalon pusztultak el, Scotty halálakor a becslések alapján harmincas évei elején járt.
"A Tyrannosaurusokhoz képest szokatlanul hosszú életet élt, amely erőszakkal teli volt. A csontokon látható sérülésnyomok ádáz harcokra utalnak"

- mondta a tudós.

 Sok bordája eltörött, egy másik T. rex harapásának nyomát őrizheti az állkapcsának sérülése - egy hosszú élet csatatéri sebesülései a tudósok szerint.
Scotty csontvázát a Royal Saskatchewan múzeumban májustól lehet megtekinteni.
Szerző
Témák
T.Rex ősgyík
Frissítve: 2019.03.27. 21:16

Bebizonyították: vándorol a Jupiter

Publikálás dátuma
2019.03.27. 17:51
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai.
A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá.
A Lundi Egyetem és más intézmények kutatói bonyolult számítógépes szimuláció segítségével szereztek új ismereteket a Jupiter 4,5 milliárd évvel ezelőtti útjáról a Naprendszeren át. Ekkoriban alakult ki a gázóriás - miként a Nap többi bolygója is - a fiatal Nap körüli gázok és szemcsék korongjából. A kutatás eredményei szerint a Jupiter a Naptól négyszer akkora távolságra alakult ki, mint amennyire jelenleg kering.
"A vándorlás bizonyítékait a bolygó közelében keringő két úgynevezett trójai csoport nevű aszteroidahalmazban találtuk meg"

- mondta Simona Pirani, az egyetem csillagászati doktori hallgatója, a tanulmány vezető szerzője.

Ez a két trójai csoport aszteroidák ezreiből áll, amelyek ugyanakkora távolságra vannak a Naptól, mint a Jupitertől, de az egyik a bolygó előtt, a másik mögötte kering. Előtte nagyjából 50 százalékkal több az égitest, mint mögötte. Ez az aszimmetria segített a tudósoknak bizonyítani a Jupiter vándorlását. A szimulációk segítségével kiszámították, hogy a jelenlegi aszimmetria csak úgy alakulhatott ki, ha a Jupiter a Naptól való mai távolságánál négyszer messzebb jött létre. A Nap felé vezető útja során saját gravitációs erejével több aszteroidát vonzott maga elé, mint maga mögé.
A számítások szerint a vándorlás az után kezdődött, hogy az égitest a Naptól távol jégbolygóként létrejött, majd az út nagyjából 700 ezer éven át tartott. A Naprendszeren át tartó utazása spirális vonalat követett, amely továbbra is a Napot kerülte meg, csak egyre kisebb körökben. A vándorlás oka a Naprendszer gázaiból származó gravitációs erővel kapcsolatos.
A számítógépes modellek azt mutatták, hogy a Jupiter akkor vonzotta magához a trójai aszteroidákat, amikor még gázlégkör nélküli, fiatal bolygó volt. Ez azt jelenti, hogy az aszteroidákat valószínűleg ugyanazok az építőkövek alkotják, mint a Jupiter magját. A NASA 2021-ben bocsátja fel Lucy nevű űrszondáját, hogy a Jupiter hat trójai aszteroidáját tanulmányozza.
Szerző
Témák
Jupiter