E-sportaréna 50 millió dollárért

Publikálás dátuma
2019.03.27. 20:42

Fotó: Marvin Ibo Guengoer / AFP
Philadelphiában épül fel az Egyesült Államok első e-sportarénája, melynek befogadó-képessége 3500 fő lesz, az átadását 2021-re tervezik.
Kifejezetten e-sportesemények rendezésére alkalmas, 3500 néző befogadására alkalmas aréna épül Philadelphiában, ahol a tervek szerint koncerteket is lehet majd tartani. Az 50 millió dollárért épülő létesítményt várhatóan 2021-ben adják át. A csarnokot az észak-amerikai profi jégkorongbajnokságban szereplő Philaelphia Flyers tulajdonosa, a Comcast Spectacor építőipari cég építi. Ez a vállalkozás a többségi tulajdonos a Philadelphia Fusion e-sport csapatnak is. 
Az Overwatch League nevű e-sportbajnokságban 20 együttes vesz részt, nemcsak amerikaiak, a mezőnyben található például a Sanghaj Dragons, a Paris Eternal vagy a London Spitfire is. A többi amerikai profi ligához hasonlóan a mezőnyt csoportokra osztották, az alapszakasz után következik a rájátszás, ahova a legjobb nyolc csapat jut be. Az összes találkozót egyelőre Kaliforniában, Burbankben egy stúdióban rendezik, átlagosan 400 néző előtt. 
Az aréna építői szerint ez a 3500-as csarnok - ahol koncerteket is lehet rendezni - megtölthető lesz megfelelő hírveréssel, az Overwatch League mérkőzéseket az élő internetes közvetítéseknek köszönhetően jelenleg is több százezren követik figyelemmel. A bajnokság kiírói azt szeretnék, ha 2021-re minden résztvevőnek saját állandó otthona lenne, ahol meg lehet rendezni a találkozókat. A jelenlegi rendszerben minden héten péntektől hétfőig vannak mérkőzések, egy-egy ilyen meghosszabbított hétvégén két teljes bajnoki fordulót bonyolítanak le. 
Becslések szerint 250 millió e-sportjátékos van a világon. Az e-sport nemzetközi szövetsége előrehaladott tárgyalásokat folytat arról, hogy a 2024-es párizsi nyári olimpián bemutató sportágként bekerüljön az e-sport is a hivatalos programba. 

Edzőközpont a KÖKI-n

Múlt pénteken nyílt meg a budapesti bevásárlóközpontban, a KÖKI-ben a Coca-Cola E-sport Center, amely a magyar e-sportjátékosok számára kínál edzéslehetőséget. A számítógépekkel bőségesen ellátott helyiségben nem árulnak alkoholt, a gyakorolni szándékozók 990 forintért három órát tudnak edzeni profi oktatók segítségével. Az Index értesülése szerint a bevásárlóközpont közelében épülhet meg az első magyarországi e-sportaréna is. A magyar kormány mindenesetre támogatja az e-sportot (is), az aréna egyelőre még csak az álmokban létezik, de ezekből gyorsan valóság lesz, ha a központi költségvetésből elkülönítik erre a célra azokat a milliárdokat, melyek egy e-sportcsarnok megépítéséhez szükségesek.

Témák
e-sport

Ketten is legyőzték Hosszút

Publikálás dátuma
2019.03.27. 19:54

Fotó: STEPHANE KEMPINAIRE / AFP
Kapás Boglárka és Szilágyi Liliána úszott most jobbat a világklasszisnál.
Igazi sztárparádét hozott az úszók nagymedencés országos bajnokságának szerdai versenynapja. A debreceni viadal első döntőjét Késely Ajna nyerte meg 800 méter gyorson, ráadásul 8:28.19-es idejével olimpiai A-szintet úszott. Férfi 50 méteren Lobanovszkij Maxim utasított maga mögé mindenkit, a győriek versenyzője pedig szintén olimpiai A-szinten belül teljesítette a távot.
Az igazi izgalmak pedig csak ezután következtek, 200 férfi és női pillangón. Az uraknál a szám regnáló Európa-bajnoka, Milák Kristóf jobb időt úszott, mint amivel Michael Phleps győzött a riói olimpián (1:53.19), Kenderesi Tamás pedig nem sokkal lemaradva, egyéni rekordot (1:53.42) repesztett a fináléban. Cseh László több testhossz hátránnyal csupán negyedik lett Biczó Bence mögött.
A hölgyeknél 200 pillangón Kapás Boglárka végzett az első helyen (2:07.37), megelőzve Szilágyi Liliánát (2:07.67) és Hosszú Katinkát, aki nagy meglepetésre harmadik lett, így ebben a számban nem indulhat a nyári, kvangdzsui világbajnokságon.
Szerző
Témák
úszás

A horvát kertben Pesten

Publikálás dátuma
2019.03.27. 12:30

Fotó: Molnár Ádám / All rights reserved
Nagyon kellemes meglepetést szerzett a magyar labdarúgó-válogatott a világbajnoki ezüstérmes horvátok legyőzésével, a sikernek nem volt semmi előjele.
„Nekik is csak két lábuk van” – mondta a századszor válogatott Dzsudzsák Balázs a horvátok fölött aratott történelmi diadal (2-1) után. Tudom, ezt a történelmi jelzőt a magyar futball eredményekben messze a legszegényebb évtizedeiben, csip-csup sikerekre, módfelett szerencsétlenül elcsépelték minálunk, ám épp az ínség dekádjai folytán használható most a historikus kifejezés, a nélkül, hogy nagy szavakat pufogtatna az ember. Merthogy annyi, de annyi riválisnak volt már két lába, és a vége sehogyan sem akart megfelelni a vasárnapi kimenetelnek...
Tétmérkőzésen a vb-ezüstérmes horvátokkal hasonló kategóriájú ellenfelet legutóbb 1984 őszén győzött le a magyar válogatott: akkor Rotterdamban szintén 2-1-re nyert a Rijkaarddal, Gullittal, Van Bastennel felvonuló hollandokkal szemben. Annak pedig már harmincöt éve, s ennyi idő akár történelmi periódusnak is tekinthető. Azóta csak barátságos meccseken sikerült efféle bravúrt véghez vinni: 1985-ben az NSZK (1-0), 1986-ban Brazília (3-0), 1991-ben Spanyolország (4-2), 2004-ben Németország (2-0), 2007-ben Olaszország (3-1) ellenében. A futball történetét illetően persze a brazil, német, olasz, spanyol négyes előbbre van a horvátoknál, viszont vb-döntős vetélytársként pontra menő találkozón, amint azt a sportújság felidézte, kizárólag a brazilokat sikerült elkapni, Rotterdamnál is csaknem húsz esztendővel korábban, az 1966-os vb-n. (A 3:1-es eredményt azért jelöljük kettősponttal, mert e fenomenális diadal oly régen volt, hogy még gólarányt számoltak, és a magyar válogatott halmozottan a világ nyolc legjobb csapata közé tartozott.)
Ezért most fölösleges elmerülni az elemzésben, logikus alátámasztása úgy sincs annak, ami az Üllői úton vasárnap este történt. Hosszú ideje annyira ritka madár az ilyen nehézségi fokú magyar labdarúgó-győzelem, hogy kis ideig lubickoljunk e sikerben, ha egyáltalán fel tudjuk fogni a megmagyarázhatatlan 2-1-et. Nyilván lehet afféle részleteket találni, melyek indokolják a valószínűtlen diadalt, de – hogy csak egyet ragadjak ki az alkotórészek közül – a böjt annyi éve alatt akadt Nokedlicen, pardon, Kalinicen kívül más indiszponált kapus is a túloldalon, de nem, nem és nem valósult meg az, ami ezen az Eb-selejtezőn végbement. Még azt sem csodálom, hogy sokan kijelentették, e márciusi napot soha nem felejtik, mert egész generációk nőttek fel a nélkül, hogy átélhettek – vagy akár csak remélni mertek – volna effajta győzelmet.
A sikerre nemcsak az immár több évtizedes kilátástalanság, hanem a közvetlen előzmények után sem lehetett számítani. Újabban, ha egy magyar csapat gólt kap a nemzetközi porondon, gyakran hallani: „Az ellenfél a semmiből szerzett vezetést.” Ez a pálma valóban onnan nőtt ki. Három nappal korábban olyan produkciót nyújtott Szlovákiában a válogatott, hogy a Nemzeti Sportnak a futball szerényebb kiadásával is jórészt beérő olvasói körében hat játékos az 5-ös, további öt futballista pedig még a 4-es átlag osztályzatot sem ütötte meg (a maximum a 10-es). Ahogyan a 2-1 kitüntetett pillanatában szükségtelen analízisbe bocsátkozni, úgy tehát arról sem érdemes papolni, hogy ez az eredmény az általános fejlődés tagadhatatlan jele. Szerencsére a labdarúgók nem tévedtek ebbe az utcába, és – érthető örömükön túl – feltűnő realitásérzékkel nyilatkoztak a különleges másfél óráról. Még a döntő gólt szerző és a külföldi klubokban jártas társainál nemzetközileg jóval tapasztalatlanabb Pátkai Máté is megemlítette, hogy boldog lehet mindenki a győztes estén, de az eredményt, akármilyen szokatlan és szép is, nem szabad túlértékelni.
Tényleg nem, hiszen akármennyire szembe jött a történelem, a horvátok felülmúlásával csupán visszaállította – vagy valamivel növelte – esélyeit a válogatott. A sansz az első két hely valamelyikének megszerzésére még mindig nem óriási, sőt, elvégre Eb-kvalifikációs csoportban legutóbb negyven éve, 1979-ben futott be másodikként a nemzeti együttes. (Akkor az a pozíció, mivel nyolc és nem huszonnégy csapatos volt a kontinenstorna, nem ért semmit.) Azóta háromszor a harmadik, ötször a negyedik, egyszer a hatodik helyen kötöttek ki honfitársaink.
Talán az idén... – mondja magában az ember, bár a csoda lényege, hogy egyszeri.
Ám vasárnaptól – lehet, csak átmenetileg – hajlamos elringatni magát, hogy vajon létezik-e egyáltalán olyasmi, amit nem lehet elhinni...
Témák
labdarúgás