Szombaton átadják a 3-as metró felújított szakaszát

Publikálás dátuma
2019.03.28. 10:19

Fotó: Népszava
Dél-Pest viszont készülhet a tortúrára: ennek a szakasznak már április 6-án elkezdik a felújítását.
Szombaton, március 30-án átadják az M3-as metróvonal felújított szakaszát – tudta meg az Index a főpolgármesteri hivataltól. A portál azt írja, az átadón Tarlós István főpolgármester tart nyitóbeszédet, majd metrón utazva bemutatják a hat megújult állomást Újpest-központtól a Dózsa György útig. Dél-Pest viszont készülhet a tortúrára: ennek a szakasznak már április 6-án elkezdik a felújítását.
Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 11:55

Tragédia is lehet a trianoni emlékévből

Publikálás dátuma
2019.03.28. 08:30

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Gerő András történész régebben tiltakozott az ellen, hogy a parlament „jelölt nappá” tegye az évfordulót. Most az emlékév gondolatát sem tartja ördögtől valónak, de ambivalensek az érzései.
Szégyen, gyalázat! -- fakadt ki a jobbikos Szávay István tavaly ősszel, miután a Fidesz lesöpörte az asztalról a beadványt, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa Trianon-emlékévvé 2020-at. Ekkor lesz ugyanis a százéves évfordulója annak, hogy aláírták a „világtörténelemben páratlan diktátumnak” minősített trianoni szerződést.
Bár a jobbikos indítványt a kormánypárt elutasította, az elképzelést a magáévá tette. Pánczél Károly fideszes képviselő, a nemzeti összetartozás bizottsága elnöke jegyzi azt a határozati javaslatot, amely a „2020. év nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról” szól. Ha az Országgyűlés is úgy akarja – ami a politikai erőviszonyok ismeretében több mint valószínű –, akkor egy éven át emlékezünk majd „a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára”.
A javaslat szerint számot vethetünk az „okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával”, értékelhetjük továbbá a „2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit.
Ahogyan augusztus végén a mohácsi vészt sem ünnepeljük, úgy a trianoni döntés napját sem kellene jelölt nappá tenni – ezt Gerő András történész még 2007-ben nyilatkozta a Népszabadságnak. Ebben az időben a baloldal volt kormányon, a Fidesz ellenzékből próbálta elérni (sikertelenül), hogy június 4-ét, a szerződés aláírásának dátumát nyilvánítsa emléknappá az Országgyűlés.
Gerő akkor azt mondta, hogy a nemzeti tragédiák emléknappá tételének szándéka egy kudarcra orientált nemzettudat önkifejezése, politikailag pedig leginkább bajkeverésre emlékeztet.
A trianoni emléknapot végül a Fidesz 2010-ben, kétharmados győzelme után iktatta törvénybe, méghozzá első intézkedései között, Kövér László és a KDNP-s Semjén Zsolt indítványára. Most, hogy már nem csupán emléknapról, hanem egy teljes emlékévről van szó, megkérdeztük Gerő Andrást, fenntartja-e korábbi bírálatait.
Elmondása szerint annyiban igen, hogy túlságosan sok gyásznap szerepel a naptárunkban. Több kellene az olyan ünnepekből, amelyeknek – mint például március 15-ének – a nemzet egészére lelkesítő kisugárzása lehet.
A „nemzeti összetartozás emlékéve” ugyanakkor nem ördögtől való – folytatta a történész, megjegyezve, hogy ambivalensek az érzései. Ha az emlékév a régi sérelmi politikát fogja erősíteni, és csak arról szól majd, hogy az álnok Nyugat fondorlatos módon mindent elkövetett Magyarország feldarabolásáért, akkor az tragédia – állapította meg Gerő András. Ha viszont az emlékév a jövőre orientáltan elmélyíti a gondolatot, hogy nem a határok fontosak, hanem az identitás, és területi korrekciók nélkül, kulturális értelemben is megvalósítható a nemzet egyesítése, akkor hozzájárulhat egy pozitív narratíva kialakulásához.
A történész mind a két lehetőségre, a jó és a rossz változatra is lát esélyt. Kérdésünkre, hogy a Fidesz politikusai közül szerinte kik alkalmasak az általa remélt „pozitív narratíva” megjelenítésére, Gerő András kitérő választ adott: „egyik politikai párt sem áll jól az ideológiai megközelítések személyi hitelesítésében”.
Trianonon kívül jövőre lesz a rendszerváltás harmincadik évfordulójának – sajátos módon két évig tartó – emlékéve is, amelynek Schmidt Mára, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kormánybiztosa. Arról, hogy a két emlékév összecsúszásának milyen hatásai és következményei lehetnek, Gerő András röviden csak annyit mondott: „nem látok a jövőbe, fogalmam sincs”.
Szerző
Témák
Trianon
Frissítve: 2019.03.28. 12:26

Új nyomvonallal kedveskedik a kormány - nem csoda ideért a választási kampány

Publikálás dátuma
2019.03.28. 06:30

Fotó: Radó Ferenc
Már nem Tolna megye kinyitása a cél, hanem Pécs megnyerése.
- Mézesmadzag Pécsnek – kommentálta a tervezett déli autópályával, az M9-essel kapcsolatos új terveket Szabó Loránd Dombóvár független polgármestere. A városvezető arra a felvetésünkre reagált, hogy a Debrecentől Sopronig tartó, a nyugati és a keleti országrészt dél felé összekötő sztráda nyomvonala a kormány és a Magyar Nemzeti Bank nemrég bemutatott, Program a versenyképesebb Magyarországért anyagában megváltozott, s Szekszárd felől már nem Bonyhádon és Dombóváron át közelíti meg Kaposvárt, kinyitva ezzel Tolna megyét, hanem egy új, Mohácsnál épülő hídon át Pécsen keresztül.
A Szekszárd-Dombóvár-Kaposvár útvonalnak feltehetően több értelme lenne, mert Pécs Szekszárd felől amúgy is megközelíthető az M6-os és az M60-as sztrádán, azaz az M9-es új, délebbi nyomvonala nem jelentene infrastrukturális fejlődést. Jól járhatnak viszont azok a vállalkozók, akik érdekeltek egy közvetlen Pécs-Szeged összeköttetésben.
Miután a Fidesz-KDNP viszonya régóta meglehetősen hűvös Dombóvár független polgármesterével, felmerült, a kormány a közelgő önkormányzati választások előtt így akar nyomást gyakorolni a kisváros lakóira, ám a városvezető szerint ez a történet most nem róla szól. – Nemcsak velünk szúrnának ki, de az egész térséggel, így Bonyháddal is, pedig odavalósi a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Potápi Árpád is. Első pillanatra persze felhúzza magát az ember, mert az M9-es régi terv, megannyi hatástanulmány készült már milliárdokért, ami, ha tényleg megváltozna a nyomvonal, menne a kukába - fogalmazott a polgármester. - Jobban belegondolva logikusabbnak tűnik, hogy Pécsnek szánt választási ígéretről van szó. A baranyai megyeszékhelyen meggyengült a Fidesz, az őszi, helyhatósági választásokon elbukhatják a várost, ettől berezelt a hatalom, s mindenképpen jelezni akar a helyieknek: ha ránk szavaztok, kaptok még valamit. Mondjuk, egy második autópályát. Persze ettől még jelezzük Potápi Árpádnak, hogy lépnie kellene az ügyben, hiszen az M9-es borzalmasan fontos lenne a térségnek, teljesen új gazdasági távlatokat jelentene. A nagyobb baj, hogy ugyan most megint előkerült a szükségessége, de nem hiszem, hogy a közeli jövőben megépül - jegyezte meg Szabó Loránd. A versenyképességi program szerint „az új közlekedési folyosó megteremtésével Dél-Dunántúlon is megvalósulhat az M1-es autópálya hatókörzetében már végbement erős ipari, gazdasági aktivitás-növekedés”, az M9-es lehetőséget ad a „jelentős munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javítására”, nyomvonala pedig a régió nagyobb városainak (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd – a szerző) biztosítaná a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódást. - Pécs, mint másfélszázezer lakosú, széles felsőoktatási spektrummal rendelkező megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét megnövelné, valamint hozzájárulna a régió humántőke-állományának fejlesztéséhez és helyben tartásához - áll a dokumentumban. A tervezet kezdetnek az idei évet jelölte meg, és folyamatos megvalósítás mellett 2027-re már pozitív hatással számol. Az előzmények alapján viszont az M9-es ilyen gyors megépülése maga lenne a csoda. A Dél-Dunántúlon áthaladó, kelet-nyugati összekötő útról már a nyolcvanas években készültek tervek, igazából azonban a kilencvenes évek közepén került be a köztudatba. Húsz éve 2030-as megvalósulással számoltak a szakemberek, akik szakaszos megépülést terveztek. Első lépésként 2002-ben meg is épült a szekszárdi Duna-híd és a rávezető utak, rá egy évre pedig átadták a kaposvári elkerülőt, s bejelentették, 2006-ra megépül a Dombóvár-Szekszárd szakasz is. Sőt, 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnökként a somogyi megyenapon 2006-tól további útszakaszokról beszélt, s még ugyanebben az évben 2015-re vállalta a kormány a teljes, 400 kilométeres M9-es befejezését. Kóka János gazdasági miniszterként 2005-ben újabb ígéretet tett: öt év múlva Kaposvár és Szekszárd már összeér, két évvel később viszont visszakozott, s elismerte, nincs remény, hogy belátható időn belül tovább épüljön az autópálya. Egy évvel a szocialista kormány bukása előtt már 2019 hangzott el, mint legkorábbi céldátum. - Egy új autópálya egy város életében gazdasági fellendülést, növekvő béreket és fejlődést jelent – közölte lapunkkal a kaposvári városháza véleményét Mágó Armand sajtóreferens. - Sajnos 12 évig a szocialista kormányok hallani sem akartak róla, hogy megépüljön egy, az M9-eshez hasonló autópálya, de a 67-es út fejlesztését sem támogatták. Ezeket az infrastrukturális beruházásokat a mostani kormány tartotta annyira fontosnak, hogy tegyen is a megvalósításukért. Örömmel vettük a hírt, hogy a kabinet az M9-es megépítését is tervezi, az új út remek lehetőségeket hozhat Kaposvárnak és a Dél-Dunántúlnak egyaránt. Némiképp árnyalja a szocialista kormányokra visszamutogatást, hogy a második Orbán-kormány sem prioritásként kezelte az M9-es ügyét: 2011-ben 2027-es megvalósulás került szóba, igaz, a Kaposvár-Szekszárd szakaszt 2018-ra harangozták be. Négy évvel később viszont már szó sem volt a két megyeszékhely összekötéséről, s az M9-esel is csak legkorábban 2030-ra számoltak. Egészen mostanáig. Pedig az út valóban óriási lehetőségeket rejt. Debrecennél az M35-ös sztráda csatlakozásánál keleten zárulhatna az országos autópálya-gyűrű, a második legnagyobb magyar város ráadásul kinyílna Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria felé, ahogyan Szeged is, amely emellett összeköttetést kapna az északkeleti országrésszel, s persze a Dunántúllal. A gazdaságilag egyre jobban leszakadó, a befektetők által jelenleg ignorált Dél-Dunántúlnak ráadásul végre valódi összeköttetése lenne az ország fejlettebb területeivel.
Szerző