Háromszorosára nőhetett a szerencsejáték-függők száma Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.03.28. 12:26

Fotó: Népszava
Ma már 300-360 ezren lehetnek játékszenvedély-betegek hazánkban.
A 2018-as szerencsejáték-függőségi térkép alapján három év alatt többszörösére nőtt a szenvedélybetegnek tekinthető játékosok száma – vette észre a Világgazdaság. A játékszervező két-háromévente vizsgálja a túlzásba vitt szerencsejáték-használat társadalmi méretét. A kutatás során összesen 4000, 15 év feletti személyt kerestek meg, 2000-et online és 2000-et személyesen. A március végén nyilvánosságra hozott legfrissebb, tavaly nyáron felvett adatok szerint
  • a magyar felnőtt lakosság 4 százaléka tekinthető szerencsejáték-függőnek,
  • 10 százalék mérséklet rizikófaktorú,
  • és további 17 százalék az alacsony rizikófaktorú csoportba tartozik.
A szenvedélybetegek mellett tehát a magyar felnőttek több mint negyede veszélyeztetett játékosnak tekinthető. A magyarok nagyobb részének nem okoz problémát a szerencsejáték (41 százalék), további 28 százalék pedig azt állította, hogy nem játszik szerencsejátékot. A Szerencsejáték Zrt. a felnőttek mellett a 15-17 év közötti fiatalok játékszokásait is megvizsgálta. A cikk szerint a fiatalok 4 százaléka küzd a betegséggel, további 25 százalékuk pedig veszélyeztetett – 14 százalék mérsékelt, 11 százalék pedig alacsony rizikófaktorúnak számít. Ezek az arányok nagyjából egybevágnak a 18 év felettiek attitűdjeivel, mégis fenyegetőbb a fiatalok függőségi helyzete, ugyanis többségük (58 százalék) a felnőttekkel ellentétben egyáltalán nem játszik. Akik viszont játszanak, nagyobb arányban válnak függővé, mint a felnőttek, hiszen azok körében, akik kapcsolatba kerültek valamilyen szerencsejátékkal, a 18 év alattiak 69 százalékának okoz valamilyen problémát, míg a felnőtteknél 43 százalék ez az arány. A lap kiemeli: a friss adatok tükrében elmondható, hogy az utóbbi években jelentősen romlott a társadalom játékfüggőségi helyzete. A Szerencsejáték Zrt. előző, 2015-ös felmérése szerint a 15 évesnél idősebbek között 1,34 százalékban volt kimutatható a szerencsejáték-függőség. Vagyis alsó hangon is
háromszorosára nőtt a függők aránya, ami azt jelenti, hogy a három évvel ezelőtti körülbelül 100-120 ezer fő helyett ma már 300-360 ezren lehetnek játékszenvedély-betegek Magyarországon.

Nemcsak a függők, hanem a veszélyeztetett játékosok aránya is nőtt a 2015-ös és a 2018-as adatok összevetése alapján. Négy évvel ezelőtt még a 15 év felettiek 17 százaléka tartozott az alacsony, vagy mérsékelt rizikófaktorú csoportba, tavaly már a felnőttek 27 százaléka, a 15-17 éves fiataloknak pedig pontosan a negyede.
Szerző

Szombaton átadják a 3-as metró felújított szakaszát

Publikálás dátuma
2019.03.28. 10:19

Fotó: Népszava
Dél-Pest viszont készülhet a tortúrára: ennek a szakasznak már április 6-án elkezdik a felújítását.
Szombaton, március 30-án átadják az M3-as metróvonal felújított szakaszát – tudta meg az Index a főpolgármesteri hivataltól. A portál azt írja, az átadón Tarlós István főpolgármester tart nyitóbeszédet, majd metrón utazva bemutatják a hat megújult állomást Újpest-központtól a Dózsa György útig. Dél-Pest viszont készülhet a tortúrára: ennek a szakasznak már április 6-án elkezdik a felújítását.
Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 11:55

Tragédia is lehet a trianoni emlékévből

Publikálás dátuma
2019.03.28. 08:30

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Gerő András történész régebben tiltakozott az ellen, hogy a parlament „jelölt nappá” tegye az évfordulót. Most az emlékév gondolatát sem tartja ördögtől valónak, de ambivalensek az érzései.
Szégyen, gyalázat! -- fakadt ki a jobbikos Szávay István tavaly ősszel, miután a Fidesz lesöpörte az asztalról a beadványt, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa Trianon-emlékévvé 2020-at. Ekkor lesz ugyanis a százéves évfordulója annak, hogy aláírták a „világtörténelemben páratlan diktátumnak” minősített trianoni szerződést.
Bár a jobbikos indítványt a kormánypárt elutasította, az elképzelést a magáévá tette. Pánczél Károly fideszes képviselő, a nemzeti összetartozás bizottsága elnöke jegyzi azt a határozati javaslatot, amely a „2020. év nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról” szól. Ha az Országgyűlés is úgy akarja – ami a politikai erőviszonyok ismeretében több mint valószínű –, akkor egy éven át emlékezünk majd „a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára”.
A javaslat szerint számot vethetünk az „okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával”, értékelhetjük továbbá a „2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit.
Ahogyan augusztus végén a mohácsi vészt sem ünnepeljük, úgy a trianoni döntés napját sem kellene jelölt nappá tenni – ezt Gerő András történész még 2007-ben nyilatkozta a Népszabadságnak. Ebben az időben a baloldal volt kormányon, a Fidesz ellenzékből próbálta elérni (sikertelenül), hogy június 4-ét, a szerződés aláírásának dátumát nyilvánítsa emléknappá az Országgyűlés.
Gerő akkor azt mondta, hogy a nemzeti tragédiák emléknappá tételének szándéka egy kudarcra orientált nemzettudat önkifejezése, politikailag pedig leginkább bajkeverésre emlékeztet.
A trianoni emléknapot végül a Fidesz 2010-ben, kétharmados győzelme után iktatta törvénybe, méghozzá első intézkedései között, Kövér László és a KDNP-s Semjén Zsolt indítványára. Most, hogy már nem csupán emléknapról, hanem egy teljes emlékévről van szó, megkérdeztük Gerő Andrást, fenntartja-e korábbi bírálatait.
Elmondása szerint annyiban igen, hogy túlságosan sok gyásznap szerepel a naptárunkban. Több kellene az olyan ünnepekből, amelyeknek – mint például március 15-ének – a nemzet egészére lelkesítő kisugárzása lehet.
A „nemzeti összetartozás emlékéve” ugyanakkor nem ördögtől való – folytatta a történész, megjegyezve, hogy ambivalensek az érzései. Ha az emlékév a régi sérelmi politikát fogja erősíteni, és csak arról szól majd, hogy az álnok Nyugat fondorlatos módon mindent elkövetett Magyarország feldarabolásáért, akkor az tragédia – állapította meg Gerő András. Ha viszont az emlékév a jövőre orientáltan elmélyíti a gondolatot, hogy nem a határok fontosak, hanem az identitás, és területi korrekciók nélkül, kulturális értelemben is megvalósítható a nemzet egyesítése, akkor hozzájárulhat egy pozitív narratíva kialakulásához.
A történész mind a két lehetőségre, a jó és a rossz változatra is lát esélyt. Kérdésünkre, hogy a Fidesz politikusai közül szerinte kik alkalmasak az általa remélt „pozitív narratíva” megjelenítésére, Gerő András kitérő választ adott: „egyik politikai párt sem áll jól az ideológiai megközelítések személyi hitelesítésében”.
Trianonon kívül jövőre lesz a rendszerváltás harmincadik évfordulójának – sajátos módon két évig tartó – emlékéve is, amelynek Schmidt Mára, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kormánybiztosa. Arról, hogy a két emlékév összecsúszásának milyen hatásai és következményei lehetnek, Gerő András röviden csak annyit mondott: „nem látok a jövőbe, fogalmam sincs”.
Szerző
Témák
Trianon
Frissítve: 2019.03.28. 12:26