Előfizetés

Feketelistás trükkel reklámozhattak vitamint gyerekeknek - három céget is vizsgál a versenyhivatal

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.28. 15:55

Fotó: Shutterstock
Jogsértő, ha gyerekeket hívnak fel arra, hogy vásároljanak vagy vetessenek meg maguknak valamit - a GVH a feltételezett jogsértés kivizsgálásán dolgozik.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Béres Gyógyszergyár Zrt., a WALMARK Kft., valamint a Bayer Hungária Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt - írja közleményében a GVH.
A hatóság azt vizsgálja, vállalkozások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően jártak-e el gyermekeknek szánt, ajándékokkal összecsomagolt vitaminkészítményeik népszerűsítésekor.
Jogsértőnek minősül ugyanis a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet a termék megvásárlásáról.

Az ilyen kereskedelmi gyakorlat az úgynevezett feketelistás tilalom alá esik, vagyis tisztességtelennek számít az egyéb körülményektől függetlenül is.
Az eljárás megindítása még nem jelenti azt, hogy a vállalkozások el is követték a jogsértést; annak lényege éppen a tények tisztázása és a feltételezett jogsértés bizonyítása. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az útszóró só is megdrágul, ha a NER vállalkozói hajolnak le érte

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.28. 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Közútnak rendszeresen beszállító cég hirtelen alvállalkozója lett a Szijj Lászlóhoz tartozó Kft.-nek, a váltás után jóval többe került a fagymentesítéshez használt só is.
A tiszakécskei Vakond Via Kft. nyerte azt a tendert, amit a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) a kezelésében lévő 32 ezer kilométernyi út fagymentesítéséhez szükséges só beszerzésére írt ki. A Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának, a Duna Aszfalt tulajdonosaként saját jogon is ismert Szíjj Lászlónak és a Habony Árpád szlovéniai médiaterjeszkedését finanszírozó Varga Károlynak a tulajdonában lévő cég több mint 12 milliárd forintért szállíthat az állami vállalatnak a következő két évben. 
Ez az ár 1,3 milliárd forinttal több, mint amennyiért korábban végezte a munkát éppen az a cég, amely mostantól már Szíjjék alvállalkozójaként csinálhatja tovább.

- írja a közbeszerzést kiszúró G7 portál. Mint rámutatnak, ez a megrendelés a Vakond Viának sem kis tétel, különösen, hogy a cég eddig egészen másban utazott. A társaság 2017-ben szinte pontosan akkora bevételt ért el, amekkorát most ez az üzlet hozott nekik, de annak a többségét még építőipari munkákból és közvetített szolgáltatásokból szerezték. Sőt, korábban nem is szerepelt a cég egyébként jelentős számú tevékenységi köre között olyan, ami alapján útszóró sót szállíthatna, a „vegyestermékkörű nagykereskedelmet” csak az idén januárban vették fel a tevékenységek közé.
Szíjj és Varga cége nem is vállalta önállóan a feladatot, alvállalkozóként két másik céget is bevontak a pályázatukba. Ezek közül az egyik pedig éppen az a Suller Kft., amely a korábbi években maga is indult a Magyar Közút közbeszerzésein, sőt többször be is futott, így az elmúlt években saját jogon már sok ezer tonna sót szállított az állami cégnek. Ezúttal azonban valamiért nem önállóan, hanem a sok tapasztalattal nem rendelkező Vakond Via alvállalkozójaként vettek csak részt a tenderen. Amit így Szíjjék könnyedén meg is nyertek, mivel az övéken kívül más ajánlat nem érkezett. A portál a Suller Kft-t megkérdezte a váltás okairól, de egyelőre nem kaptak választ.
Az új partner egyébként a következő két évben 440 ezer tonna „összetapadás gátló anyaggal bekevert ömlesztett útszóró sót” szállíthat le az MK-nak. Ekkora mennyiséggel Budapest belvárosát 8 centiméter vastagon lehetne beborítani. Ám ez csak elsőre tűnik soknak. A Magyar Közút által fenntartott utak területe ugyanis több mint kétszerese a teljes fővárosénak, így valóban rengeteg sót használnak. Az idei téli szezonban például a cég tájékoztatása szerint 162 ezer tonna fogyott, egy évvel korábban pedig ennél is 100 ezerrel több. A 440 ezer tonna két évre tehát nem tűnik soknak, különösen úgy, hogy ha nem használják fel a teljes mennyiséget, akkor a szerződést még egy évvel meg lehet hosszabbítani. A 440 ezer tonna egyébként azt jelenti, hogy a Magyar Közút átlagosan nagyjából 28 ezer forintot fizet egy tonna sóért, ami finoman szólva sem tűnik kevésnek. Egy évvel korábban a beszállítók – köztük a már emlegetett, most alvállalkozóként közreműködő Suller Kft. – ennél 12 százalékkal alacsonyabb, nagyjából 25 ezres átlagárat vállaltak. A piacon pedig ömlesztve ennél is lehet olcsóbban útszóró sót kapni: az interneten viszonylag rövid keresgélés után lehet találni 23 forintos kilónkénti árat. Persze a termékek között lehetnek minőségi eltérések, az MK-val kötött szerződésben pedig a Vakond Via szállítást, sőt kipakolást is vállalt, ekkora mennyiségnél azonban a tonnánként 3-5 ezer forint már rengeteg pénz. Így a Közútkezelő egészen pontosan 1,3 milliárddal fizet többet, mintha a tavalyi árakon vásárolna, és ez 2,2 milliárddal több annál, ami az interneten található árból adódna, állapítja meg a lap.

Élelmiszeripar: A Túró Rudi és a nagy semmi

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2019.03.28. 08:00
FOTÓK: TÓTH GERGŐ
Amíg Ausztriában jószerivel a magyar árakon, vagy alig drágábban jobb minőséget kínálnak, addig, aki teheti, ott fog vásárolni - véli Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó.
Mi a baj a hazai termékekkel? Hogy egy aktuális témával kezdjem, a hazai tejiparnak jószerivel egyetlen minőségi márka terméke van, a Túró Rudi. Annak hiába emelik az árát, drágábban is megveszik, főleg a szülők, mert a gyerekek nagyon szeretik. De én egyetlen más ilyen ismert és népszerű márkanevet sem tudok mondani. Túl nagy igyekezetet sem tapasztalok a cégek részéről, hogy ilyeneket felépítsenek. Hiába vannak jó minőségű tejfölök, az tömegtermék. A hazai tejipar egyelőre nem tud versenyezni a multik joghurtjaival sem. Fejleszteni kellene a technológiát is, de erre is csak néhány üzem vállalkozik.    Az élelmiszeripar szereplői többször is kampányoltak a magyar termékek vásárlása mellett. Ezek nem hatnak a fogyasztókra?  Ezek csak abban az esetben hatásosak, ha a reklám mögött valóban jó minőségű termék áll. Amíg például Ausztriában jószerivel a magyar árakon, vagy alig drágábban jobb minőséget kínálnak, addig, aki teheti, ezután is ott fog vásárolni. Ön milyen termékeket vásárol itthon? Mindig igyekszem hazai gyártású cukrot, tejterméket vásárolni. Márcsak azért is, mert magam is termelő vagyok. Magyar sonkát és felvágottat viszont nem veszek, mert nekem nem megfelelő a minőségük. Kénytelen vagyok spanyol, olasz, francia húskészítményeket venni. A hús ágazatban is hasonlóak a gondok, mint a tejiparban.