szerződés;oroszok;titkosítás;paksi atomerőmű bővítés;

2019-03-28 21:17:16

Feloldották a paksi titkosítást, de épp a lényeg maradt továbbra is rejtély

Továbbra sem tudni a pontos részleteket a munkavégzési időszakokról, a befejezési határidőkről, a szerződéses árról, a fizetési feltételekről és a kötbérről sem. Az orosz fél próbálja védeni üzleti titkait.

Közzétették a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartó beruházására vonatkozó fővállalkozói (úgynevezett EPC-) szerződést a Paks II Zrt. honlapján - írja a Magyar Nemzet. A dokumentum az ilyenkor szokásos rendelkezések (engedélyek beszerzése, nagy berendezések beszállítása a telephelyre, veszélyes anyagok elszállítása, egészségügyi, biztonsági és környezeti előírások betartása) mellett tartalmazza például, hogy 

Nem árt megjegyezni, hogy ezek a dátumok a projekt felfüggesztésével járó, 22 hónapos brüsszeli vizsgálat előtti, 2014-es állapotot tükrözik.

A részletes műszaki ajánlat nem nyilvános, ám a felek részéről korábban több alkalommal elhangzott, hogy a legszigorúbb magyar és európai követelményeknek megfelelően "Fukusima-álló" erőmű épül. A 11 ezer tételt tartalmazó kritériumrendszernek megfelelően a létesítmény rendkívül extrém külső hatásokat is kibír, akár egy utasszállító repülőgép rázuhanását is.

A mostani - részleges - nyilvánosságra hozatal előzménye, hogy 2017 tavaszán az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a több ezer oldalas iratanyag jelentős hányadának titkosítását feloldotta, ám bizonyos részek továbbra is minősítettek maradtak. Ennek törvényességét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal is megalapozottnak látta: 2018. április 20-án zárult vizsgálata során megállapította, hogy az adatok minősítése formai és eljárási szempontból megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak.

A miniszter döntését követően a Hvg.hu, majd a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek fordult adatigényléssel a Miniszterelnökséghez, amelynek részeként az immár minősítés alól feloldott szerződésrészeket kívánták megismerni.

A perekben a Miniszterelnökség érdemi védekezést nem terjesztett elő, viszont az orosz fél beavatkozott a perbe, mivel szerette volna üzleti titkait megvédeni. A másodfokú, 2019. februári ítéletet követően azonban felülvizsgálati kérelmet már nem nyújtott be. A magyar kormány sem húzta az időt beadványokkal, nyilvánosságra hozta a szerződéseket.