HIV-pozitív donortól kapott vesét egy szintén fertőzött ember

Publikálás dátuma
2019.03.29. 11:57
Illusztráció
Fotó: A. NOOR/BSIP / AFP
A világon először ültettek át HIV-pozitív élődonortól származó vesét egy szintén HIV-fertőzött ember szervezetébe az amerikai Johns Hopkins Egyetem orvostudományi karának szakemberei.
A szervdonor, az Atlantában élő 35 éves Nina Martinez azért vállalkozott a beavatkozásra, hogy leszámoljon a stigmával, amely még ma is gyakran övezi a HIV-fertőzöttséget. A baltimore-i intézmény szerint ő és a – neve elhallgatását kérő – szervbefogadó is jól van.
„Itt egy betegség, amely egykor egyenlő volt egy halálos ítélettel, ma pedig olyannyira kordában lehet tartani, hogy a fertőzött embereknek lehetőségük van megmenteni valaki más életét”

– mondta a hétfői transzplantációt végző Dorry Segev, az egyetem orvostudományi karának professzora.

Az orvosok csupán az elmúlt néhány évben – a Dél-afrikai Köztársaságban végzett úttörő beavatkozások nyomán – , kezdték átültetni elhunyt HIV-pozitív páciensek szerveit szintén fertőzött emberekbe, vagyis olyan donorszerveket hasznosítva, amelyek korábban „kárba vesztek” - írta a Híradó.hu.
2016 óta 116 ilyen típusú vese- és májátültetést hajtottak végre az Egyesült Államokban egy tanulmány keretében. 
A szervátültetéseket koordináló nonprofit szervezet, a UNOS munkatársa, David Klassen szerint az ilyen típusú transzplantációkkal kapcsolatban felmerülő egyik kérdés az, hogy jár-e bármilyen kockázattal, ha a szervdonor a HIV-vírus másik törzsével fertőzött, mint a befogadó személy, ám eddig semmilyen problémával nem találkoztak a szakemberek.
Segev szerint a HIV-pozitív páciensek veseadományozásával kapcsolatban eddig az adott okot az aggodalomra, hogy a megmaradó veséjük esetleg károsodik a vírustól, vagy az annak kezelésére használt régebbi gyógyszerektől.
A szakember szerint azonban a HIV-fertőzés kezelésére használt legújabb gyógyszerek már sokkal biztonságosabbak és hatékonyabbak. Segev és kollégái nemrég 40 ezer HIV-pozitív személy veséjének egészségét vizsgálták, és arra jutottak, hogy azoknál, akik kontroll alatt tartják a vírust és nem küzdenek egyéb vesekárosító betegséggel, mint például magas vérnyomással, ugyanakkora a kockázata egy élődonoros veseátültetések, mint egy nem HIV-fertőzött donor esetében.
Szerző

Kiszámolták, az agy mekkora részét foglalja el a nyelvismeret

Publikálás dátuma
2019.03.28. 16:16
illusztráció
Fotó: Népszava
Mintegy 1,5 megabájt, azaz egy digitális fényképnyi helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk amerikai kutatók szerint.
A Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai, Francis Mollica és Steven Piantadosi a Royal Society Open Science című szaklapban publikált tanulmányukban mutatták be információelméletüket, amellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget - olvasható a Medical Xpress tudományos hírportálon.
Csecsemőként az ember elkezdi magáévá tenni és beszélni a körülötte lévők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent, mint a szavak és definíciójuk szótárszerű tárolását. A szavak között létrejönnek asszociatív kapcsolatok, például a repüléshez kapcsolódhat a madár, vagy éppen a szárny, de a vörösbegy szó is. Léteznek olyan információk, amelyekből az tudja, hogyan kell kiejteni egy szót, és használható-e az más szavakkal együtt.
A kutatók az agy nyelvi információkat tároló módszereit Mollica and Piantadosi adatmennyiségre fordították le. Ehhez az információk szimbólumrészletek segítségével történő kódolásával foglalkozó matematikai tudományterületet, az információelméletet használták. Kalkulációik során kijelölték az angol nyelv bizonyos aspektusait. Megállapították, hogy az emberek mintegy 50 fonémát - szavakat alkotó hangot - használnak, ezek tárolásához egyenként mintegy 15 bitre van szükség. Ezután a szavakat, amelyekből az átlagember a becsléseik szerint nagyjából 40 ezret használ, számosították. Ezekhez összesen mintegy 400 ezer bit "tárolóhelyre" van szükség. A nyelv ismeretéhez és használatához bizonyos, a szavak gyakoriságára vonatkozó információkat 80 ezer bitet felhasználásával tárol az agy. A szavak jelentésének tárolásához további 12 millió bitre van szükség, a mondattani információinak tárolásához 700 bit hely kell. Mindezt összeadva a végeredmény 1,56 megabájt, azaz egyetlen digitális fénykép tárolásához elegendő adat.
Szerző
Témák
agy nyelvismeret

Egyre kevesebb barátja van a magyaroknak

Publikálás dátuma
2019.03.28. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyre kevesebb barátja van a magyaroknak, a népesség ötödének-harmadának egy sincs. Az életkor előrehaladtával nő a barátokat nélkülözők aránya nő, de egyre nagyobb a már fiatalon is magányosok csoportja. A legtöbb barátja a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek van és a nagyobb jövedelem is több baráttal „jár”.
Az alapvető pszichés feladatokon túl a minőségi emberi kapcsolatok az emberek testi-lelki jóllétének feltételei: védelmet és támaszt nyújtanak a magány, a betegség, vagy épp a szegénység ellen, tőkeként is felfoghatók, de társadalmi szempontból is nélkülözhetetlenek: stabilitást és összetartozást jelentenek. A személyes kapcsolatok a hosszú élet egyik legfontosabb előrejelzői. Az erős, stabil támogató kapcsolathálózattal rendelkezők kedvezőbb fizikai és pszichés egészséggel bírnak: nehéz helyzetekben a körülöttük lévő támogató kapcsolatok fokozhatják megküzdési képességeiket, csökkenthetik a feszültségeket. A kapcsolatokon keresztül elérhető támogatást a boldogság egyik alapvető meghatározójaként tartják számon – írta az MTA két kutatója, Albert Fruzsina és Dávid Beáta.  
A családi kapcsolatok mellett a barátság az egyik, alapvetően fontos, és a modern társadalmakban még inkább előtérbe kerülő kapcsolattípus, mivel a rokoni kapcsolatokkal ellentétben 
barátainkat szabad akaratunkból választjuk.

Azt, hogy valakinek egyáltalán van-e barátja, illetve, hogy hány van, számos tényező befolyásolja, többek között a személyiségvonások, az adott társadalmi közegben a barátság mibenlétéről, jellemzőiről alkotott kép, a korábbi barátokkal/barátsággal kapcsolatosan szerzett tapasztalatok, de számos úgynevezett szocio-demográfiai jellemző is, mint például a nem, az iskolai végzettség, az életkor, a lakóhely, a társadalmi státusz, az anyagi helyzet.
Az, hogy kit tartunk barátnak, nem feltétlenül állandó dolog,

az egyén élete folyamán is változhat, illetve különböző nemű, korú, iskolai végzettségű, etnikumú emberek barátságfogalma is eltérhet, ami nagyban megnehezíti a barátság szociológiai vizsgálatát - írták a kutatók. A barátságfogalom leggyakrabban említett elemei az intimitás, őszinteség, lojalitás, az állandó rendelkezésre állás, támogatás, kölcsönösség, bizalom.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Magyarországon a nyolcvanas években készültek először szociológiai kutatások a barátságokról. A magyarok más országokhoz képest kevesebb barátról számoltak be, akik nagy arányban a munkahelyi környezethez kötődtek, és nagyon magas volt azok aránya, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény az elmúlt évtizedekben sem sokat változott: 
a népesség ötöde-harmada egyetlen baráttal sem rendelkezik,

illetve az átlagosan említett barátok száma is összességében csökkenő tendenciát mutat. Az életkor előrehaladtával a barátok száma csökken, a barátokat nélkülözők aránya nő, ami elöregedő társadalmunkban különös figyelmet és beavatkozást igényelne. A jellemzően legtöbb baráttal rendelkező fiatal népesség körében az utóbbi években egyfajta polarizálódás figyelhető meg, azaz a sok baráttal rendelkezők mellett egyre inkább kitapintható a már fiatalon is magányosok csoportja, vélhetően összefüggésben az információs technológia hatásaival. Az iskolai végzettség ehhez képest fordítva hat: a legtöbb barátja a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek van. A magasabb társadalmi státusz, több jövedelem, jó munkaerőpiaci helyzet szintén több barátot valószínűsít.
A legutóbbi, 2017-es mérés szerint minden negyedik magyar felnőttek nem volt egyetlen barátja sem, legtöbben (65%) 1–4 baráttal rendelkeznek, míg erőteljesen lecsökkent azok száma (4%), akiknek tíznél is több a barátja. Korábban az adatok mindig azt mutatták, hogy a férfiaknak átlagosan több barátja van, mint a nőknek, de ez a különbség napjainkra megszűnni látszik. Egyik lehetséges magyarázata ennek az, hogy a barátszám-csökkenés hátterében a barát-definíció egyfajta szűkülése, illetve homogenizálódása húzódik meg, azaz a férfiak körében is egyre fontosabb kritériuma a barátságnak a fontos problémák megbeszélésének lehetősége, ami korábban nem feltétlenül volt így.
Ezzel összhangban van a bizalmas kapcsolathálózatokra vonatkozó kutatásaink eredménye is: míg a kilencvenes évek végéig a magyarok jellemzően legszűkebb családtagjaikkal beszéltek problémáikról, ez napjainkra teljesen megváltozott, ma már több barátot, mint családtagot említenek az emberek bizalmasukként, és a változás a férfiak körében különösen erőteljes. Míg a barátok megjelenése a bizalmasok között örömteli fejlemény, az már kevésbé az, hogy növekvő arányban ez egyben a családtagok teljes kiszorulását jelenti a bizalmasok közül – derül ki a kutatók írásából.
Szerző
Témák
barátság MTA
Frissítve: 2019.03.28. 11:57