Amikor a zombiboszorkány sikítófrászt kap a luxusautótól

Publikálás dátuma
2019.03.29. 12:47

Fotó: AFP
Hulla jó reklámmal kampányol a BMW az önvezető verdákért.
Egy okos autó mindenre fel van készülve: 
Szerző

Marad a drága bankolás

Publikálás dátuma
2019.03.29. 10:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nehéz lesz visszaszorítani a készpénzes fizetést, ha továbbra is Magyarországon kell a legtöbbet fizetni a bankolásért. A kormánynak azonban semmi sem drága a családvédelmi akciótervért.
Egy nem várt fordulattal saját pénzügyminisztere javaslatát söpörné le a kormány, így a korábbi tervekkel elletétben mégsem csökkenne júniustól a banki átutalásokhoz kapcsolódó tranzakciós illeték. Varga Mihály pénzügyminiszter március közepén nyújtott be egy olyan javaslatot, amely június 1-től éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint feletti átutalásoknál. Januártól már eltörölték a 20 ezer forint alatti átutalások illetékét, ezen összeg felett azonban jelenleg még 0,3 százalékot, maximum 6 ezer forintot fizetni kell.   Ez jelentősen megdrágítja az átutalásokat, ráadásul azzal, hogy a díjat tranzakciónként számolják föl, elriaszt - a tervek szerint nyár közepén induló - azonnali átutalási rendszerek használatától. Ezen új rendszer bevezetésére már gőzerővel készülnek a bankok, és a lényege, hogy az átutalt összeg pár másodpercen belül megjelenik a másik fél számláján (erre alapesetben most 1,5 órát, a 16.30 után indított átutalások esetén másnap reggelig, hétvégén pedig az első munkanapig kell várni). Mindez a készpénzes fizetés visszaszorítását szolgálná, hiszen a láthatatlanul mozgó pénzek jelentik a legnagyobb bevételkiesést az államnak.   Márpedig, ha az ügyfeleknek minden egyes tranzakció után díjat kell fizetniük, akkor nyilvánvalóan ellenérdekeltek lesznek abban, hogy használják a rendszert. Hiszen nyilván senki nem szeretne egy 25 ezer forintos nagybevásárlás után még 75 forintot csak úgy kifizetni a bankon keresztül az államnak. A tranzakciós illetéket ugyan a bankoktól szedik be, a pénzintézetek azonban ezeket a költségeket áthárítják ügyfeleikre. Részben emiatt a banki szolgáltatások díja a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése óta a duplájára nőtt. Varga Mihály javaslata viszont a csomagalapú árazás felé tolta volna a pénzintézeteket, azaz nem az átutalások összegétől és gyakoriságától függött volna a bankolás költsége.   Ezt az elképzelést húzná most keresztbe Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke, aki váratlanul egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely törölné a törvénytervezetből a tranzakciós illeték módosításáról szóló részt. Márpedig a gazdasági bizottság nem szokott a kormány tudta nélkül javaslatokat benyújtani, így valószínűleg arról van szó, hogy a kormány időközben rájött: mégis szüksége van a tranzakciós illetékből származó milliárdos bevételre (a kormány az idei költségvetésben 220 milliárd forintos bevétellel számolt a tranzakciós illetékből, ennek 2-5 százalékáról mondott volna le a javaslattal ). Ezt egyébként nem is titkolják. Mint javaslata indoklásában Bánki Erik fogalmaz: „a kormány idei munkája a családvédelmi intézkedésekre és a demográfiai programra fókuszál, amelyek kiemelt prioritást élveznek költségvetési szempontból is. A rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani. A törvényjavaslat szerinti módosítás hatása nem illeszkedik a fenti célokhoz és kedvezőtlenül érintheti a kormány által meghatározott prioritások megvalósítását.” Vagyis: kell a pénz a kormány nagyívű családtámogatási terveinek – például a csok bővítése vagy a 10 millió forintos ingyen hitel – finanszírozásához. Veres Patrik, a Bank360 elemzője szerint egyértelmű, hogy a kormány szinte minden költségvetési intézkedést a családtámogatási tervnek rendel alá. A tranzakciós illeték jelenlegi formájának megtartása ugyanakkor akadályozza, hogy Magyarországon olcsóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat vehessenek igénybe az ügyfelek. Mint mondta: a probléma ezzel nem csupán az, hogy a magyarországi banki szolgáltatások továbbra is jóval többe kerülnek majd, mint a környező országokban, hanem az is, hogy továbbra is ellenérdekelt lesz a lakosság abban, hogy az elektronikus fizetési eszközöket használja. Bánki Erik az Echo tv csütörtök esti műsorában már azzal magyarázkodott: csupán halasztásról van szó. "Az Országgyűlés gazdasági bizottsága nem azt kérte a kormánytól, hogy vesse el azt az elképzelést, miszerint évi 800 forintban legyen maximálva a pénzügyi tranzakciós illeték, hanem azt, hogy egyelőre a szaktárca várjon az elképzeléssel, ugyanis jelenleg az elsőszámú prioritás a családvédelmi akcióterv megvalósítása." - mondta.  A kormánypárti politikus kifejtette, még nem teljesen világos, hogy a júniustól induló családvédelmi akciótervnek mekkora lesz a költségvetési hatása. Tehát szerinte, szó sincs arról, hogy a testület felülbírálta volna Varga Mihály pénzügyminiszter olcsóbb bankolásról szóló elképzeléseit.   Az általa jegyzett tervezet ugyanakkor nem a bevezetés dátumát módosítaná, hanem teljes egészében törölné az illetékcsökkenésre vonatkozó passzust. 

Magyarországon kell a legtöbbet fizetni

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Magyarországon viszont az átutalásokat közvetlenül terhelő díjszabás van. Ezen árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentősen emelné a hazai ügyfelek bankolási költségeit, ami nagymértékben hátráltathatja az azonnali fizetési rendszer elterjedését és annak készpénzhasználatot kiváltó hatását – figyelmeztetett még februárban a jegybank. Az MNB 11 uniós ország számlacsomagjait hasonlította össze 11 hazai bank kínálatával, és arra jutott: a magyar lakossági ügyfelek banki költségei még a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magasak Európában. A januári illetékváltozás apropóján egyébként csupán négy pénzintézet vette ki díjtételei közül a kisösszegű átutalások után felszámolt költségeket, vagyis a többinél még mindig meg kell azt fizetniük az ügyfeleknek. Ahol átengedték a kedvezményeket, ott az éves szinten – havi két-három 20 ezer forint alatti utalás esetén – 2 ezer forint megtakarítást jelent a Bank360 kalkulációi szerint. A további illetékcsökkentés belengetése kapcsán a szakértők arra számítottak: ezt a kedvezményt már automatikusan érvényesítik majd számlacsomagjaik árazásában a bankok, pláne, hogy a GIRO Zrt. idéntől szintén csomagárat szab meg nekik a rendszerhasználatért. Ha a most eltörölni javasolt könnyítést teljesen átengedték volna a bankok, akkor az egy olyan ügyfél esetében, aki havonta 200 ezer forintot utal, éves szinten 5680 forint megtakarítás jelentett volna.  

Szerző

Megint beugrott a forint a 320-as sávba

Publikálás dátuma
2019.03.29. 08:56
Népszava fotó
A csütörtök esti szinthez képest a forint erősödött a főbb devizákhoz képest péntek reggelig a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró 320,36 forinton állt reggel fél hét körül a csütörtök esti 320,44 forint után. 
A dollár árfolyama 285,32 forintról 285,15 forintra, a franké pedig 286,57 forintról 286,36 forintra gyengült.
Nem mozdult érdemben az euró jegyzése a dollárhoz képest: péntek reggel 1,1235 dolláron jegyezték a csütörtök esti 1,1230 dollár után.
Szerző