250 lengyel és 50 magyar katona készül Libanonba

Publikálás dátuma
2019.03.29. 20:16
UNIFIL járőr - illusztráció
Fotó: MAHMOUD ZAYYAT / AFP
Magyar részről eddig csak katonai térképészek nyújtottak támogatást az ENSZ békefenntartóinak.
Lengyelország 250 fős katonai kontingenssel támogatná az ENSZ libanoni misszióját a helyi és az izraeli erőket elválasztó demarkációs vonalon, a lengyel katonákhoz magyarok is csatlakoznak - közölte a lengyel nemzetbiztonsági hivatal (BBN) főnöke, Pawel Soloch pénteken. Soloch a libanoni fővárosban, Bejrútban folytatott megbeszéléseket követően számolt be a PAP hírügynökségnek a döntésről, amelyet a lengyel államfőnek még meg kell erősítenie. A 230 katonából és a misszió 20 egyéb munkatársából álló alakulat az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) keretében teljesít majd szolgálatot.
A lengyelek ír parancsnokság alá kerülnek két bázison, a libanoni és az izraeli erőket elválasztó demarkációs vonal, az úgynevezett kék vonal mentén. A lengyel kontingens átvezénylése a békefenntartó erőkhöz szeptemberben kezdődik, az alakulat novembertől lenne bevethető. Soloch megerősítette:
a lengyel alakulathoz magyar katonák is csatlakoznak.

A közös, 50 magyar katona részvételével létrehozandó misszióról február végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt, miután Budapesten fogadta lengyel hivatali kollégáját, Jacek Czaputowiczot.
Soloch szerint a libanoni békefenntartó misszió jellege eltér a nemzetközi erőknek a lengyel részvétellel is megvalósuló iraki, illetve afganisztáni misszióétól. Ez utóbbi országokban nagyobbak a fenyegetések, a libanoni-izraeli demarkációs vonal mindkét oldalán viszont "sokkal komolyabb a felsorakozott erő és az ezzel összefüggő feszültség", az esetleges konfliktusnak komoly következményei lehetnének - értékelte a lengyel államfői hivatal kötelékében működő BBN főnöke.
Az UNIFIL 1978 óta van jelen Libanonban, Lengyelország utoljára 2009-ben vett a részt a kéksisakosok ottani missziójában. Magyar részről eddig katonai térképészek nyújtottak geoinformációs támogatást az UNIFIL egységeinek a 2006 óta folytatott misszió keretében.
Témák
ENSZ Libanon

Még az is lehet, hogy Britannia részt vesz az EP-választáson, így szerezve haladékot a kiváló Brexit-projekt további finomítására

Publikálás dátuma
2019.03.29. 19:40

Fotó: - / AFP
A londoni parlament alsóháza "karcsúsított formájában" is leszavazta Theresa May brüsszeli megállapodását. Ahelyett, hogy választókerületükben ünnepelték vagy gyászolták volna az eredetileg tegnapra tervezett távozást az EU-ból, a képviselők a szokásoktól eltérően pénteken is üléseztek, és újabb szavazást tartottak. Theresa May úgy játszotta ki a házelnök, John Bercow döntését, miszerint ugyanarról nem lehet ismét szavazni, hogy az Európai Bizottsággal kidolgozott, két részből álló kilépési megállapodásnak csak az első, jogerővel rendelkező fejezeteit terjesztette be, figyelmen kívül hagyva a jövőbeni együttműködést felvázoló politikai deklarációt. Az egyezménynek ez a részleges elfogadása elég lett volna ahhoz, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága május 22-ig meghosszabbodjon, és akkor rendezett körülmények között távozhasson. A zöld padsoros parlamnti ülésteremben a túlfűtött hangulatban a konzervatív frakció számos tagja szólalt fel. Sir Bill Cash azt állította, hogy a brüsszeli egyezmény “ócska, hitvány”, nem szerzi vissza az ellenőrzést az Európai Uniótól. Vele ellentétben Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter ugyan továbbra sem értett egyet a szerződés tartalmával, mégis annak elfogadása mellett döntött, mert felfogta, hogy az alternatíva csak három dolog lehet:vagy a megállapofás nélküli kilépés, vagy annak akár beláthatatlan idejű, az európai parlamenti választáson való részvételt is szükségessé tevő meghosszabbítása, vagy pedig az 50. cikkely visszavonása .  A Munkáspárt részéről Jeremy Corbyn már Theresa May-jel csütörtök este folytatott húszperces telefonbeszélgetése végeztével jelezte, hogy nem tudnak a megállapodás mellé állni. Nem volt hajlandó változtatni döntésén az észak-ír Demokratikus Unionisták Pártja sem. Ha az előző két alkalomnál kisebb arányban is, a Ház 286 igen és 344 nem szavazattal, ismét visszautasította May és az EU egyezségét. Az északír unionistákon kívül 34 konzervatív képviselő pártolt el a kormány előterjesztésétől. A voksot követően Theresa May úgy foglalta össze a döntés súlyos következményeit, hogy az  Egyesült Királyság az unió április 12-i elhagyása felé tart, mert két hét alatt nincs már idő új megállapodás kidolgozására. A Ház korábban világossá tette, hogy nem akarja a megállapodás nélküli kilépést, de minden további halasztás csak akkor lesz elfogadható az EU számára, ha a kormány világos célokat fogalmaz meg, és ezt mind a huszonhét tagország jóváhagyja. Az Európai Unió április 10-re tervezett rendkívüli csúcsértekezlete előtt hétfőn ismét alternatív Brexit-lehetőségekről szavaz az alsóház, de ha valamelyik többséget is kapna, új kilépési szerződés válna szükségessé. A kormány újabb alulmaradása után az ellenzék rögtön felvetette új parlamenti választás és Theresa May azonnali távozása szükségességét. 
Témák
Brexit

"Csak jövőt akarunk, olyan sok ez?" - 25 ezer diák tüntetett a klímavédelemért Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.29. 18:59
Klímatüntetés Berlinben, középen Greta Thunberg, svéd aktivista
Fotó: ABDULHAMID HOSBAS / AFP/Anadolu Agency
A Péntek a jövőért mozgalmat elindító Greta Thunberg is beszédet mondott a német fővárosban tartott demonstrációhoz, melyhez további 20 város csatlakozott az országban.
Ismét több tízezer diák tüntetett az éghajlatváltozás feltartóztatásáért Németországban. A pénteken tanítási időben tartott megmozdulások vezetője a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) elnevezésű nemzetközi mozgalom 16 éves alapítója, a Nobel-békedíjra is jelölt svéd Greta Thunberg volt.
A világhírű stockholmi tanuló Berlinben jelent meg egy tüntetésen, amelyen a szervezők becslése szerint 25 ezren vettek részt. A német főváros egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál szervezett demonstráción angolul elmondott beszédében kiemelte, hogy
amikor az iskolások elmondják a felnőtteknek, hogy félnek a jövőtől, "csak megsimogatják a fejünket, és azt hajtogatják, hogy minden rendben lesz, ne aggódj", pedig a rohamos klímaváltozás láttán "igenis aggódni kell, és pánikba kell esni".

"Mi csak jövőt akarunk, olyan sok ez?" - vetette fel Greta Thunberg, aláhúzva, hogy az idősebb nemzedékek kudarcot vallottak, nem szálltak szembe a globális éghajlatváltozással, az emberiség történetének legnagyobb katasztrófájával. Ezen változtatni kell, mindenkinek tennie kell az éghajlatvédelemért a személyes környezetében, "ki kell lépni a komfortzónából", és akinek még nincs választójoga, meg kell győznie szüleit és nagyszüleit, hogy "szavazzanak a jövőnkre" - idézte az aktivistát a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) médiatársaság.
A tüntetésen sokan transzparensekkel jelentek meg. "Nagypapa, hogy néz ki egy hóember?" - állt az egyiken. "Havat akarok karácsonyra!" - állt egy másik diák tábláján.
Berlinnel együtt húsz németországi városban tartottak klímavédelmi demonstrációt iskolások pénteken.

A mozgalom a következő hetekben is folytatja a sztrájkot. Péntekenként "addig kerüljük az iskolát, amíg a politika el nem kezdi tenni a dolgát" - nyilatkozott a Fridays for Future egyik németországi főszervezője, Luisa Neubauer a Bild című lapnak. Greta Thunberg 2018. augusztus 20-án kezdte sztrájksorozatát, azon a pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni cselekvésért. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, az eddigi legnagyobb akciót március 15-én szervezték, 123 országban kétezernél is több helyszínen tartottak tüntetést.

Egymilliárd ember lehet szúnyoginvázió áldozata a klímaváltozásnak hála

Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán - figyelmeztetnek a kutatók. "A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra" - mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: "a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben".
Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog - az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) -, a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi betegségnek. A klímakatasztrófa, a globális felmelegedés nyomán ezeknek a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve a következő 5 évtized során.