Megszakított tranzakció

Nem értem a fideszes Bánki Erik magyarázatát, miszerint a családvédelem miatt kell a családoknak továbbra is 0,3 százalékot, legfeljebb 6 ezer forintot fizetniük minden 20 ezer forint feletti átutalás után.

Ez az egész tranzakciósilleték-mizéria amúgy is párját ritkító pénzbehajtási tempó. De úgymond megértettük, a válság kellős közepén, hogy ugyebár elsősorban a cégekre terhelik – mintha a cégeknek éppenséggel ne lenne közük a családokhoz -, de hát mit van mit tenni, húztak egy vonalat, és ebbe valahogy a lakosság is beleesett, bocs. Aztán, amiként az lenni szokott, a válság elmúltával ez csak úgy megmaradt. Igaz, résnyire nyitottak a szelepeken a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétellel, meg hát ma már talán néhány pénzváltót is szépen meg lehet kérni, hogy tekintsen el a sarc felszámításától. A kormány, érezvén a nyomást, ez év elejétől legalább a 20 ezer forint alatti átutalásokra eltörölte a terhet. Majd Varga Mihály - amúgy a nemzetközi példához illeszkedően - a 20 ezren felüli lakossági átutalásokra százalékos illeték helyett évi egyszeri 800 forintot javasolt. Némi kommunikációs zavarra utal a hatalom berkeiben, hogy a pénzügyminiszteri indítvány eltörlését is a fideszes Bánki Erik terjesztette be, nyilván szintén teljes körű kormánytámogatással.

Magyarázata nyilván röhejes. Számítások szerint a döntés 5-10 milliárd forint kiesést okozna a költségvetésnek, ami a családvédelmi kiadások számítási hibahatára. Ez inkább az Orbán-kormány zöld-foki-szigeteki pénzmosásgyanús ügyleteinek nagyságrendje.

Nekünk viszont marad a várakozás, a párnaciha, az „utalás” zsebből zsebbe, az ügyeskedés, a trükkös pénzváltás, vagy épp a nagyobb fizetnivalók kiporciózása 20 ezresével. De egy komolyabb tartozás kifizetésénél, vagy épp egy autó- vagy házvásárlásnál alighanem ez se járható út.

Mindezt a szakértők egyetlen, a hangzatos propagandaszlogenek ellenére az Orbán-kormány által továbbra is magasról lesajnált kifejezéssel írnák le: versenyképtelenség.