Orbánéknak is üzent a pápa Marokkóban

Az egyházak közötti párbeszéd fontosságáról, a menekültkérdésről és a klímavédelem fontosságáról beszélt Ferenc pápa marokkói látogatásának első jelentősebb állomásán, a rabati nagymecset főterén, az Esplanade-on.

A katolikus egyházfőt előzőleg a helyi repülőtéren az uralkodó, VI. Mohamed fogadta. Kivetítőkön mutatták, amint a katolikus egyházfő pápamobiljával közeledett a nagymecset felé. Amikor közelről mutatták, sok ezren törtek ki üdvrivalgásban. Különösen a fekete afrikai hívek fogadták nagy lelkesedéssel. Jelen volt ugyanakkor több száz imám és a politikai vezetés jelentősebb személyiségei.

A térnél rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, a területre a mobiltelefonokat sem engedték be. Képet sem lehetett készíteni a pápáról, erre ugyanis csak a legnagyobb hírügynökségek munkatársai számára volt lehetőség. Az idő nem fogadta kegyeibe a jelenlévőket, miközben pénteken valóságos nyár tombolt a marokkói fővárosban, szombaton Rabat a komorabbik arcát mutatta. Folyamatosan esett az eső, fújt a szél, s az égi áldás csak néhány percre maradt abba, éppen, amikor a pápa megérkezett a helyszínre.

Először VI. Mohamed beszélt. Megérkezésekor az imámok felpattantak, valóságos „rocksztárként” fogadták az uralkodót, aki láthatóan rendkívüli népszerűségnek örvend a királyságban. Az uralkodó elmondta, hazája tiszteletben tartja a vallásszabadságot. Utalt arra, hazája menekültek sorát fogadta be, tavaly decemberben pedig Marrakesben rendezték meg az ENSZ menekültügyi csúcstalálkozóját, amit mellesleg Magyarország nem írt alá.

A pápa beszédében kifejtette, fontosnak tartja, hogy a két vallás hívei minél jobban megismerjék egymást. Utalt arra, hogy nyolcszáz évvel korábban találkozott Assziszi Szent Ferenc al-Malik al-Kamil sziltánnal. Ez a prófétai esemény mutatja, ott, ahol bátran kezet nyújtunk egymásnak, akkor lehetővé válik a béke, a harmónia az emberiség számára, itt a szélsőségeknek nincs, nem is lehet helye. Mint mondta, szembe kell szállni a vallási fanatizmussal. Egyedül a kölcsönös párbeszéd révén bontható le a bizalmatlanság fala.

Méltatta Marokkó azon lépéseit, amelyek ezt a célt szolgálták. Utalt arra, hogy a királyság a szélsőségek minden formáját elutasítja, emlékeztetett arra, hogy 2016 januárjában Marrakes adott otthont a vallási kisebbségek jogaival foglalkozó nemzetközi konferenciának, amelyen elítélték a vallás agresszív célokra való felhasználását. Megemlítette továbbá, hogy szintén Marrakesben rendezték 2016 novemberében az ENSZ klímavédelmi konferenciáját.

Mint más alkalmakkor is, ezúttal is komoly teret szentelt a migráció kérdéskörének. A pápa kiemelte, meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyek miatt az emberek kénytelenek elhagyni hazájukat, családjukat, majd egy új társadalomban a peremre kerülnek, elutasítják őket. Az itthoni politikai vezetők aligha hallgatták szívesen, hogy hosszasan méltatta a decemberi, Marrakesben megrendezett migrációs csúcstalálkozót, amelyen – mint fogalmazott – döntés született arról, rendezik a migráció kérdését. Ferenc pápa azonban hozzátette, az elhatározásokat politikai tetteknek kell követniük.

„Tudják, hogy mennyire szívemen viselem az emberek esetenként borzalmas sorsát. Ők nagyrészt sosem hagynák el hazájukat, ha nem kényszerítenék őket erre” – jelentette ki. Mint mondta, Marokkó nagy vendégszeretettel rendezte meg a csúcstalálkozót, az ország pedig a menekültek tömeges befogadásával példát jelentet minden ország számára.

Ferenc pápa később közös nyilatkozatot írt alá vendéglátójával, VI. Mohameddel Jeruzsálemről. Mint írták, Jeruzsálemnek a vallási béke városának kell lennie, kivált a három monoteista vallás, a kereszténység, a muzulmánok és a zsidók számára. Jeruzsálemnek a békés egymás mellett élés jelképévé kell válnia – tették hozzá. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a városban kialakult helyzet miatt.

A pápa ezt követően a VI. Mohamed Intézetben tett láétogatást, ahol muzulmán imámokkal, prédikátorokkal találkozott.