A húsvéti asztal elképzelhetetlen a hagyományos sonka és főtt tojás nélkül. Felmérésünk szerint a nagy élelmiszerláncok és piacok már felkészültek a rohamra. Akad, ahol négy-öt féle füstölt termékből válogathatunk, míg másutt ennél szerényebb a választék. A most következő néhány nap során értékesítik éves szinten a füstölt-főtt termékek több mint harmadát, mintegy 6500-6700 tonnát.
Tavaly a GfK adatai szerint átlagosan 1900 forintért kínálták a hagyományos füstölt- és kötözött sonka kilóját. Az erős verseny miatt ezúttal legfeljebb 3-4 százalékos drágulás várható. De az átlagár csalóka. Míg a gyorsérlelt termékek kilója 900-1000 forintért kel el, a legalább 6 hétig, hagyományos eljárással előkészített sonkákért akár 2300-3000 forintot is elkérhetnek.
A jövedelmek bővülése az elmúlt évek során a keresletet érzékelhetően eltolta a jobb minőségű, drágább készítmények felé. Egyre többen vásárolják a parasztsonkát, amiből a múlt évben több mint 1600 tonna fogyott. Idén ennél is többre számítanak.
A termelők és a feldolgozók növekvő forgalomban reménykednek. A tavalyi aszály miatt emelkedtek a takarmányárak, az egyre égetőbb munkaerőhiány pedig a mezőgazdasági béreket is feljebb tolta.
Csak megbízható üzletben, hentesnél vásároljunk húsvéti sonkát - javasolta a Népszava megkeresésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakamaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Megerősítette: a prímet továbbra is a paraszt- és kötözött sonka viszi. De sokan választják a daraboltat, valamint a frikandót, vagyis a sertéscomb középső-hátsó részét is.
Szánjunk időt a termékismertető címke böngészésére - figyelmeztet a szakember. A tájékoztatón fel kell tüntetni a gyártót, a gyártás vagy a felhasználhatóság időpontját és azt is, hogy a termék az állat mely részéből - combból, lapockából, tarjából - készült. A szövegnek ki kell térnie az elkészítés módjára, vagyis hogy gyorsan vagy hagyományosan érlelték-e. Nem mindegy: míg a gyorsérleltet sonka egy hónapig, a hagyományosan előkészített csontos, bőrös egészcomb vagy -lapocka akár fél évig is tárolható. A VHT főtitkára a kevéssé tehetősek számára a kisebb kiszerelést ajánlja.
A magyarok évi 230-240 tojást fogyasztanak személyenként. Ez ma még alatta marad a 15-20 évvel ezelőtti, átlag 300-nak, de az érték az utóbbi évek során ismét emelkedésnek indult - közölte a Népszavával Pákozd Gergely, a Hibrid Tojó és Tojás Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Az ár meghatározása során a termelőnek sajátos szempontokat is figyelembe kell vennie. Mivel a tojás szavatossági ideje 28 nap, a húskészítményekkel szemben a megnövekedett keresletre készülve az ünnep előtt kell beállítani a megfelelő állományt. Ekkor kell tartalékolni a nyáron visszaeső kereslet miatti veszteségekre is. A nálunk forgalmazott tojásnak jelenleg mintegy tizede származik külföldről. Ez az arány korábban 25-30 százalékot tett ki, amit a fejlesztések nyomán sikerült leszorítani.
Az árakról nehéz beszélni - fogalmazott -, mert az M-estől az XXL-esig nagyon sok múlik a méreten, a csomagoláson és a beltartalmon. Nem mindegy például, hogy a termék emelt vitamintartalmú, extra sárga, mélyalmos-, öko-, vagy szabadtartású, illetve hogy zárt rendszerű eljárással készült-e. Az azonos módon előállított, eltérő méretű tojásokat a kilós értékek alapján javasolja Pákozd Gergely összehasonlítani. A különböző eljárással termelt tojásokra ez nem áll, hisz nagyon eltérőek a költségek.
Korábban - főleg a külföldről behozott tojások miatt - jelentős méreteket öltött a feketepiac. Az elektronikus közúti ellenőrző rendszernek és az 5 százalékos áfának köszönhetően ugyanakkor ez mára 20 százalék alá csökkent. Az alelnök szintén a megbízható kereskedőket ajánlja. Aki hazai terméket vásárolna, a kötelezően feltüntetendő jelölések közül a HO-t keresse.
