Előfizetés

Van, ami túlélne a Mars irtózatos körülményei között is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.31. 17:24

Fotó: MARK GARLICK / Science Photo Library
Bizonyos egyszerű organizmusok, amelyek a Föld legszélsőségesebb körülményeivel is képesek dacolni, elméletben a Marson is életben maradhatnak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett vizsgálatok szerint – közölte a Német Űrhajózási Központ (DLR) Kölnben, írja a hvg.hu. A kutatás során különféle organizmusokból (például baktériumokból, algákból, gombákból és zuzmókból) vett mintákat tettek ki intenzív UV-sugárzásnak és szélsőségesen ingadozó hőmérsékleteknek 533 napon át az ISS egyik külső felületén. A minták 2016-ban az egyik Szojuz űrhajó fedélzetén jutottak le a Földre az űrállomásról. Egyes organizmusok és biomolekulák a sugárzással szembeni hatalmas ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot így megfelelő jelöltek lehetnek a Marson is elképzelhető életformák számára. Emlékeztetőül: a Mars körül keringő űrszondák és a felszínén lévő mobillaborok szerint még ma is léteznek a bolygón az élethez fontos feltételek - a légkör, olyan elemek, mint a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor és jég formájában víz. Magát az életet, vagy annak anyagcseretermékeit azonban nem észlelték a marskutatók detektorai.

Eszelős terv: a Holdon akarta megnyerni az atomversenyt Amerika

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.31. 09:57

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
Teller Ede dolgozta ki a projektet a hidegháború hevében, melynek lényege az volt: az Egyesült Államok atombombát robbant a Holdon.
Miután a szovjetek megelőzték az amerikaiakat néhány hónappal, és már felküldték a világűrbe az első műholdjukat, az Egyesült Államokban egy sajátos tervet dolgoztak ki, hogy mégis övék legyen a győzelem, írja a hvg.hu. Az űrversenyben Szputnyik-1 óriási győzelmet jelentett a szovjeteknek 1957-ben, és bár az amerikaiak is felbocsátották a saját, Explorer-1 nevű műholdjukat jövő év januárjában, a csatát már elvesztették. Éppen ezért egy sokkal grandiózusabb tervet találtak ki.
Egy speciális csapatot állítottak fel, mely tagjai közt tudhatta az ifjú Carl Sagant is. Az A119 kódnéven futó projekt lényegét maga Teller Ede találta ki 1957-ben.
A cél az volt, felrobbantsanak egy atombombát a Holdon, egyet pedig a közelében, a világűrben süssenek el.

A kutatók úgy gondolták, egy ilyen robbantással egyszerre két legyet is üthetnének egyszerre. Egyfelől tanulmányozhatnák a törmeléket és a radioaktív kicsapódást, másrészt pedig a robbanást kísérő fényjelenséget, valamint a gombafelhőt a Földről is jól lehetne látni, ami üzenet lenne a szovjetek számára.
1959 januárjában győzött valamelyest a józan ész, úgy döntöttek, leállítják a projektet. Részben, mert féltek a lakosság negatív reakciójától, valamint attól is, hogy nem találják el az égitestet, és a célt tévesztő rakéta visszazuhanna a Földre, nukleáris töltetével együtt. Az A119 helyett a Holdra szállás lett a prioritás - mely 1969-ben elsőként sikerült az Egyesült Államoknak.

Szorongást is old az esti mese

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.30. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A mesék gazdagítják a fantáziát, segítenek a félelmek feldolgozásában és hozzájárulnak az érzelmi intelligencia fejlődéséhez, de az egyre digitalizálódó világunkban sokszor háttérbe szorul a könyv és az olvasás. A folyamat megállítása a gyermekkönyvek keddi világnapjának fő célja.
1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, április 2-án tartják a gyermekkönyvek nemzetközi napját, amelynek célja, hogy a gyermekek megszeressék a könyveket és az olvasást. Erre pedig most különösen nagy szükség van, hiszen a (mese)könyvek helyét sokszor átveszik a mobiltelefonok, számítógépek és a televízió.
„Egy könyv nemcsak kellemes időtöltésre alkalmas, de észrevétlenül tanít is. Már az egész kicsik számára is érdekes lehet egy zörgő könyvecske. Forgatása közben színekkel, formákkal találkoznak, lapozgatása során pedig fejlődik a finommotoros képességük”

– mondta Küri Johanna gyermekpszichológus.

Ma már az esti meseolvasást, vagy -mondást sok esetben felváltja a mozgókép, pedig a meghitt esti program rengeteg mindenben segíti a gyermekeket. A mesék gazdagítják a fantáziát, a képzelőerőt, segítenek feldolgozni, feloldani bizonyos félelmeket, szorongásokat és fejlesztik a szövegértést, amely a későbbiekben nélkülözhetetlen a tanuláshoz, hozzájárulnak a kreativitás, és az érzelmi intelligencia fejlődéséhez.
A mesemondás minőségi együtt töltött idő, amely segíti a szülő és a gyermek egymásra hangolódását, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatukat. A mesét olvasó szülő és az azt hallgató gyermek között „virtuális” köldökzsinór alakul ki. A mese előkészít a pihenésre, ellazít. Példát mutat a gyerekeknek és bátorítja őket egy nehéz helyzet, egy, az ő életükben adódó probléma megoldásában. Segít megismerni és megérteni olyan fogalmakat, jelenségeket, mint például a bátorság, harag, szeretet, irigység, gonoszság, önzetlen segítségnyújtás, összefogás, de a mese beszél a születésről és halálról is, mint az életünk velejáróiról - mondta a Budai Egészségközpont szakembere.

Hogyan válasszunk mesét?

  • A gyermekünk életkorának és lelki világának megfelelő mesét olvassunk, hogy megértse a történetet és a mese elérje a célját.
  • Figyeljünk arra, hogy a gyermekünk meddig tud egy dologra koncentrálni. Kisóvodás korban elegendő lehet egy 3-4 perces mese is.
  • A legjobb, ha mi találunk ki valamilyen történetet, hiszen abba beleszőhetjük a gyermekünket érintő problémákat, az őt foglalkoztató kérdéseket, az átélt történéseket.
„A legfontosabb, hogy örömmel meséljünk. Legyen idő a számítógépezésre vagy a tévénézésre is, de ha tehetjük, a nyüzsgő napot egy összebújós meséléssel zárjuk"

– tette hozzá Küri Johanna.