Eszelős terv: a Holdon akarta megnyerni az atomversenyt Amerika

Publikálás dátuma
2019.03.31. 09:57

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
Teller Ede dolgozta ki a projektet a hidegháború hevében, melynek lényege az volt: az Egyesült Államok atombombát robbant a Holdon.
Miután a szovjetek megelőzték az amerikaiakat néhány hónappal, és már felküldték a világűrbe az első műholdjukat, az Egyesült Államokban egy sajátos tervet dolgoztak ki, hogy mégis övék legyen a győzelem, írja a hvg.hu. Az űrversenyben Szputnyik-1 óriási győzelmet jelentett a szovjeteknek 1957-ben, és bár az amerikaiak is felbocsátották a saját, Explorer-1 nevű műholdjukat jövő év januárjában, a csatát már elvesztették. Éppen ezért egy sokkal grandiózusabb tervet találtak ki.
Egy speciális csapatot állítottak fel, mely tagjai közt tudhatta az ifjú Carl Sagant is. Az A119 kódnéven futó projekt lényegét maga Teller Ede találta ki 1957-ben.
A cél az volt, felrobbantsanak egy atombombát a Holdon, egyet pedig a közelében, a világűrben süssenek el.

A kutatók úgy gondolták, egy ilyen robbantással egyszerre két legyet is üthetnének egyszerre. Egyfelől tanulmányozhatnák a törmeléket és a radioaktív kicsapódást, másrészt pedig a robbanást kísérő fényjelenséget, valamint a gombafelhőt a Földről is jól lehetne látni, ami üzenet lenne a szovjetek számára.
1959 januárjában győzött valamelyest a józan ész, úgy döntöttek, leállítják a projektet. Részben, mert féltek a lakosság negatív reakciójától, valamint attól is, hogy nem találják el az égitestet, és a célt tévesztő rakéta visszazuhanna a Földre, nukleáris töltetével együtt. Az A119 helyett a Holdra szállás lett a prioritás - mely 1969-ben elsőként sikerült az Egyesült Államoknak.
Szerző
Frissítve: 2019.03.31. 11:29

Hátizsákos postagalambok segítenek a kutatóknak az adatgyűjtésben

Publikálás dátuma
2019.03.30. 12:12

Fotó: OLI SCARFF / AFP
Drónok helyett postagalambokat használnak a klímával kapcsolatos adatok begyűjtéséhez a brit University of Birmingham egyetem kutatói.
A projektben résztvevő postagalambokra érzékelőkkel felszerelt információgyűjtő hátizsákokat szerelnek, így a tudósok többet tudhatnak meg a város mikroklímájáról, amely akár háztömbönként is változhat - írta a Magyar Mezőgazdaság.
Rick Thomas, a kutatás vezetője szerint azért jobbak a postagalambok a drónoknál, mert utóbbiak nem repülhetnek szabadon, másrészt nem is költséghatékonyak. A madarak segítségével információt gyűjthetnek a páratartalomról, a hőmérsékletről, a légnyomásról, a fényviszonyokról és a GPS-adatokról.  
A postagalambokat, amely a hosszú távok megtétele után visszatérnek a fészkükbe, már az első mongol császár, Dzsingisz kán idején is használták üzenetek küldésére. A kutatók által "alkalmazott" postagalambok visszaviszik a szerkezetet, amelyről a szakemberek letölthetik a legfrissebb adatokat. A kis hátizsákokat úgy tervezték, hogy biztonságosak és kényelmesek legyenek, ne zavarják a madarakat.   
A postagalambok eddig 41-szer repülve közel ezer kilométert tettek meg a hátizsákjaikkal. A tudósok azt remélik, hogy a begyűjtött éghajlati adatok segítségével sikerül előre látni a szennyezettség mozgását a városban. A következőkben szeretnék más városokban is elindítani a hátizsákos postagalambokat, de ehhez anyagi támogatásra és a feladatra használható, betanított madarakra van szükség. Amíg ez összejön, Thomas és csapata a szenzorok tökéletesítésén és önfenntartóvá tételén dolgozik, hogy a kutatásba a vadon élő galambokat is be lehessen vonni.
Szerző

A gravitációt kioltva tesztelt Mars-helikoptert a NASA

Publikálás dátuma
2019.03.29. 20:00
Illusztráció
Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS / Science Photo Library
A vákuumkamrában kipróbált jármű jövőre indul a vörös bolygóra.
Tesztrepüléseket hajtottak végre a 2020-ra tervezett Mars-utazás helikopterével az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei a NASA pasadeniai bolygókutató intézetében (JPL). Az 1,8 kilogramm súlyú jármű a tervek szerint 2021-ben érkezik a vörös bolygó felszínére egy marsjáróhoz erősítve. Néhány hónappal később fogják munkába állítani és elvégezni vele az első, mintegy 90 másodpercig tartó tesztrepüléseket - olvasható a NASA honlapján.
A tesztrepülések többségének célja, hogy demonstrálják, miként lesz képes működni a Marson, hogyan működik a vörös bolygón uralkodó hőmérsékletek közepette. Képes-e a helikopter túlélni a marsi hideget és működőképes maradni, amikor éjszakánként akár mínusz 90 Celsius-fokra süllyedhet a hőmérséklet.
"Az első marsi repülésre készülve mintegy 75 percet repültünk egy helikoptermodellel, amely igen hasonló volt a mi helikopterünkhöz. A marsi repülésre szánt helikopterrel végzett minapi teszt volt azonban a valódi durranás. Látnunk kellett, hogy megfelelően működik-e" - idézte MiMi Aungot, a Mars Helicopter-program pasadenai projektmenedzserét a NASA közleménye.
"A marsi légkör sűrűsége csak egy százaléka a Föld légkörének"

- magyarázta a nehézségeket Aung. Hogy tesztrepüléseiket hasonló körülmények között végezzék a tudósok a JPL űrszimilátorát, egy 7,62 méter széles vákuumkamrát használtak, amelyet szén-dioxiddal, a vörös bolygó légkörének fő alkotóelemével töltöttek meg. "A helikopter működtetése igen ritka légkörben csak az egyik kihívás. El kellett vennünk a Föld gravitációjának kétharmadát is, mivel a Mars gravitációja jóval gyengébb" - mondta Teddy Tzanetos, a helikopter tesztrepüléseinek vezetője. Ehhez a kutatócsoport egy gravitációt kioltó rendszert tervezett, amelyet a helikopter tetejére erősítettek.
"A rendszer és helikopterünk is tökéletesen működött. Csak 5 centiméter magas körözésre volt szükség ahhoz, hogy megkapjuk az összes szükséges adatot, amely megerősíti, hogy Mars-helikopterünk önműködően repül a vörös bolygóhoz hasonló atmoszférában" - hangoztatta Tzanetos. A következő napon újabb tesztrepülést hajtottak végre a vákuumkamrában szintén 5 centiméter magasan összességében egy percen át.
"Legközelebb már a Marson fogunk repülni"

- mondta Aung. A helikoptert 2020 júliusában tervezik a marsjáróval útnak indítani egy Atlas V hordozórakéta fedélzetén a floridai Cape Canaveralról . A tervek szerint 2021 februárjában fognak megérkezni a vörös bolygóra.