Káosz fenyegeti a Brexitet

Három nappal az eredetileg tervezett kilépés után és tizenegy nappal a jelenleg érvényes határidő előtt, hétfőn újabb parlamenti szavazások hozzák izgalomba a szigetországot.

Az Egyesült Királyságban hetek, hónapok óta minden nap kiérdemli a “bolondok napja” jelzőt. Az emberek oly mértékben belefáradtak a Brexittel kapcsolatas huzavonába, hogy április 1-jén keveseknek lesz valószínűleg kedvük tréfálkozni.

A kormánytól március 29. helyett újabb határidő, április 12. követel valamilyen megoldást. Ha a londoni parlament addig nem fogadja el Theresa May és Brüsszel megállapodását, és a kormány nem tudja alaposan megindokolni, miért és mennyi időre kér újabb halasztást az uniótól, akkor bekövetkezhet a hosszú, akár években számítható késlekedés helyett a sokak - de nem mindenki - által félt rendezetlen távozás, az úgynevezett kemény Brexit. Ezek közül egyik verzió sem azonos azzal a távlattal, amire a 2016-os népszavazás igent mondott.

Theresa May péntek délután harmadszor maradt alul az alsóházban a megegyezést tartalmazó törvényjavaslatról rendezett szavazáson - bár ezúttal legalább nem “történelmi mértékben". A tory vezető számára sovány vigasz, hogy 230, majd 149 után most végül “csak” 58 szavazatos különbséggel vesztett, és pártfrakciójának ezúttal pusztán 34 tagja haladt át a “No” szavazóhelyiségen.

A kabinet tagjai mostanra minden reményt feladtak, hogy a tíz északír unionista képviselő átsegíti a megállapodást a célvonalon. A kialkudott szerződésszöveg biztosítékként (backstop) emlegetett rendelkezése alapján nem zárható ki, hogy Észak-Írország a későbbi kereskedelmi tárgyalások esetleges kudarca nyomán az Egyesült Királyság többi részétől eltérő struktúrába, folytatódó vámunióba kényszerülhet.

Hétvégi pihenés és a nagy-britanniai Anyák napja ünneplése helyett a politikusok vasárnap is kiutat igyekeztek keresni a zsákutcából. A Downing Street 10.-ből származó információk szerint Theresa May erősen fontolgatja annak a lehetőségét, hogy negyedszer is szavazásra bocsátja a brüsszeli megállapodást, vagy magát az ezen alapuló kilépési törvényt. A kormányfőre több irányból is nyomás nehezedik. Egyrészt minisztereinek egy csoportja tett nála látogatást. Megpróbálták meggyőzni, hogy ne engedjen egy “puhább” Brexit kísértésének és vágjon bele a megállapodás nélküli kilépésbe.

Ebbe az irányba befolyásolta őt John Bolton, Donald Trump amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó is, aki a Sky News-nak adott interjújában kiállt a megállapodás nélküli kilépés mellett, mondván, az Egyesült Államok alig várja, hogy “elsőként kössön kereskedelmi egyezséget az Egyesült Királysággal”.

Andrea Leadsom, az alsóház tory vezetője szervezésében tíz kabinetminiszter rövid levélben fordult May asszonyhoz, azt tanácsolva, óvakodjon a vámunió folytatásától, és csak május 22-ig hosszabbítsa meg a szigetország EU-tagságát, elkerülve az európai parlamenti választáson való részvételt. Mint hangsúlyozzák, ezek az ígéretek szerves részei a párt választási programjának.

Ami egyelőre biztosnak látszik, az az alternatív Brexit-megoldásokról szóló hétfői voksolási sorozat. A kormány helyett a parlament által összeállított napirend keretében a házelnök, John Bercow dönti el, mely törvénymódosítások kerülnek újabb szavazásra a múlt szerdán visszautasított nyolc változat közül. Elképzelhető, hogy akár már kedden a legnagyobb támogatást élvező javaslat és a Theresa May nevéhez fűződő alku közül választhatnak a Ház tagjai, és ebben a konstrukcióban a kormányfő reményei szerint a hivatalos, Brüsszel által már elfogadott szerződés megszerzi a többséget.

A Háznak meg kell szavaznia azt a törvényerejű rendeletet is, melynek értelmében szükség esetén kiírható lesz az európai parlamenti választás.

A miniszterelnöknek az a pénteki megjegyzése, miszerint “attól tart, a Ház rövidesen kimeríti a Brexit-folyamat tárgyalásának kereteit”, politikai megfigyelőkben azt a gyanút keltette, hogy már ő maga is az előrehozott parlamenti választásban látja a megoldást. Ám a konzervatív vasárnapi lapot tájékoztató miniszterek mindenáron el akarják kerülni, hogy Theresa May irányítsa a választási kampányt, mert az “megsemmisítheti” a pártot, és a Munkáspárt vezetőjét, Jeremy Corbynt katapultálhatja a Downing Street 10.-be. Ezek a miniszterek emlékeztetnek arra, hogy May katasztrofálisan szerepelt a 2017-es előrehozott választáson, és ez vezetett a kisebbségi kormányzáshoz. Mindezekre figyelemmel kétséges, hogy a miniszterelnök megszerezné az idő előtti választás kiírásához szükséges kétharmados többséget a teljes Háztól.

Tom Watson, a Munkáspárt második embere és Nicky Morgan konzervatív oktatási exminiszter akár egy nemzeti egységkormányt is elképzelhetőnek tartana.

Az esetleges választás előtti helyzetben érdekes fejlemény, hogy a Konzervatív Párt és a Munkáspárt parlamenti frakciójából kivált tizenegy képviselő eddig függetlennek nevezett csoportja (The Independent Group, TIG) "Változást" néven (egész pontosan: "Change UK") önálló pártként kívánja magát bejegyeztetni. Az új szervezet ideiglenes vezetője meglepetésre nem a munkáspárti Chuka Umunna, hanem a konzervatív Heidi Allen lett. A feszült politikai hangulatban figyelmeztető - későbbi esetleges társadalmi nyugtalanságra utaló - jel, hogy a beaconsfieldi konzervatív pártszervezet a pénteki szavazás után megvonta a bizalmat az egyik legtapasztaltabb és legismertebb képviselőtől, Dominic Grieve-től. A “puha” Brexit felé hajló volt legfőbb ügyész következetesen elutasítja May megállapodását, amiért nagy többséggel megszerzett képviselői helyével fizethet.

A The Sunday Times-ban megjelent friss közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt 41 százalékon áll, vagyis 5 százalékponttal növelte támogatottságát az előző felméréshez képest, a Konzervatív Párt viszont 7 százalékpontot vesztett, és 36 százalékra csúszott le. Ez azt jelenti, Jeremy Corbynt már csak 19 képviselői hely választja el a többségi kormányzástól.