Tóth Bertalan, az MSZP elnöke közölte: elképzelhetetlen folyamatot tapasztalhatunk, a magyar kormány teljes mértékben nyíltan szembemegy az európai értékrenddel, a magyarok értékrendjével. Felidézte, hogy a kormány ellen a jogállamiság sárba tiprása miatt eljárás indult, és a Fidesz tagságát felfüggesztették az Európai Néppártban (EPP). Úgy értékelt: a Fidesz kisodródik abból a fő vonalból, mely garantálná a magyar családok jólétét, jövőjét, biztonságát. A kiépített rendszernek semmi más célja nincsen, minthogy a fideszesek az uniós támogatások jó részét hazahordják és a háttérben diktatúrát építsenek – tette hozzá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: sok vitájuk van a brüsszeli intézményekkel, „de az már egy másik történtet”. Szerinte aki végignézi az MSZP programját, láthatja, hogy átadnák a bérek, a minimálnyugdíj meghatározásának a jogát, és a családi pótlékkal kapcsolatos döntést is Brüsszelre bíznák. Azt mondta, hogy a multicégek lobbiereje sokkal nagyobb Brüsszelben, és csak magyar intézményektől lehet elvárni, hogy a magyar érdekeket nézzék.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke arról beszélt: sok politikus veszített már azon, hogy „játszani kívánt a történelemmel”. Példaként Donald Trump amerikai elnököt, David Cameron volt brit kormányfőt, valamint Erdogan török elnököt említette. Majd azt mondta, nem állítja, hogy a magyar kormány ki akarja vinni Magyarországot az EU-ból, de már régóta nem ura európai politikájának. Érti sokak csalódását, hogy új utat keresnek, de nekik azt üzeni, hogy ezt nem a Brüsszel-ellenes erőkben találják meg. A hazafiság nem folyamatosan megismételt bánat a múlt miatt, nem gyávaság, nem revans, hanem küzdelem azért, hogy gyermekeinknek, unokáinknak jobb jövője legyen – tette hozzá.
Dömötör Csaba erre válaszolva azt mondta: Gyurcsány részben a magyar demokráciát minősítette, de ez tőle olyan, mintha egy farkas papolna a vegán étrendről. Hozzátette: Dobrev Klára szerint nem is léteznek bevándorlást segítő tervek, mégis megszavaznak mindent, ami segíti a bevándorlást. A párt listavezetője az elmúlt hetekben az Európai Egyesült Államokért kampányolt, nem Magyarországért – jelentette ki.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólalásában közölte: miközben Orbán végighazudja a médiát a bevándorlókról, a rászoruló magyar családokon nem segít, hiszen csak tavaly 10 ezer családot lakoltattak ki. Egyebek mellett felidézte, hogy Pócs János egy kazánba zárta roma alkalmazottját, és közölte: a Párbeszéd már feliratozta angolul a videót. De érdekes lesz az is – folytatta –, mi az Európai Unió véleménye arról, hogy a balatonfűzfői polgármester letarolta az erdőt, melyre Natura 2000-es természetvédelmi védettség vonatkozik.
Amikor úgy fogalmazott, hogy a fideszesek az anyjukat is eladnák, Kövér László elvette tőle a szót, és közölte: a képviselő szégyellje magát, „a parlamentben van, nem kocsmában”.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára egyebek mellett azt mondta: hiba lenne bármilyen jogkörünket átengedni Brüsszelnek. Hozzátette, hogy az EU-ban konfliktus vállalni nem szégyen, hanem kötelezettség, ha a nemzeti érdek úgy kívánja. Szerinte a Párbeszéd „teljesen fordítva ül a lovon”, de a Pócs János ügyére nem reagált.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem nagyon foglalkozik a klímaváltozás magyarországi következményeivel, és a német autógyárak érdekei miatt akadályozza a szigorú európai klímavédelmi terv megvalósítását. Kiemelte: óriási károkat okozhat a rendkívüli aszály, és tudomásul kell venni, hogy a víz korlátos természeti kincs. A kormány akadályozza az EU klímatervét és szembemegy vele, nem érdekli a Föld sorsa, nem hajlandó megtenni a szükséges intézkedéseket, és ezt a magyarok fogják elszenvedni. A klímaváltozással nem lehet alkudozni, a klímaváltozást nem lehet megállítani a határon – tette hozzá.
Cseresnyés Péter, az innovációs tárca parlamenti államtitkára válaszolt: szerinte a klímaváltozás elleni küzdelem a kormány egyik legfontosabb feladata. Ahogy a mezőgazdaság szükségét látta, a szaktárca azonnal lépett, és Magyarország az elsők között ratifikálta a párizsi klímaegyezményt. Az államtitkár közölte, a magyar kormány támogatta azt az uniós tervet, hogy 2030-ra a gépjárművek károsanyag-kibocsátása 30 százalékkal csökkenjen, azonban ezt az EP 37,5 százalékra változtatta, aminek nem igazolta a teljesíthetőségét. Hazárdjátékként is felfogható egy ilyen jellegű célkitűzés - értékelt az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a gépkocsik károsanyag-kibocsátását meghaladja például a hőerőműveké.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról beszélt: egy magyar munkavállaló körülbelül egynegyedét keresi az átlagos európai fizetésnek, a KSH által kimutatott átlagbér 10 magyarból 7 számára álom maradt. Sopronból lassan átjárnak tankolni Ausztriába, a demográfiai adatok zuhannak, folyamatosan nő a korai iskolaelhagyók száma. A Fidesz tudás és értelmiségellenes politikát folytat, már az MTA kutatói is utcára vonulnak – fűzte hozzá.
„Béruniót vagy Szovjetuniót?” – szerinte a májusi EP-választáson ez a kérdés, és a Fidesz egy orosz titkosszolgálati hátterű bankot tesz törvényen felülivé, „Putyin elvtárs” pedig a diplomáciában szokatlan gyakorisággal látogat el Magyarországra. Úgy fogalmazott: a Fidesz egyszerre tette Magyarországot a kivándorlók és a bevándorlók országává, hiszen 86 ezer migránst engedett be, miközben 2010 óta 6-700 ezer magyar hagyta el hazáját.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt válaszolta, hogy ha a Jobbiknak valóban fontos a magyarok bére, semmi mást nem kell tenniük, mint támogatni a magyar kormány politikáját. Hamisnak nevezte a 86 ezer bevándorlóról szóló állítást, mert – idézte a KSH adatait –a 12 hónapnál hosszabb tartózkodási céllal beérkező külföldiek száma 2015-ben 25 ezer, 2017-ben pedig 36 ezer fő volt. A bérunióval kapcsolatban kijelentette: ez a kezdeményezés megint arról szól, hogy jogköröket kellene átadni Brüsszelnek.
A napirend előtti felszólalások után a jobbikos Gyüre Csaba letette képviselői esküjét, a 2010-2018 közötti parlamenti ciklusokban is tevékenykedő ellenzéki politikus a Jobbikból kilépett Hegedűs Lorántné helyét foglalhatja el.
Ezután határozathozatalok következnek:
– elsőként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényt módosíthatják Áder János köztársasági elnök észrevételei alapján,
– majd a kabinet családvédelmi akciótervéről döntenek.
– elfogadhatják a jövő évtől felálló közigazgatási bíróságok függetlenségének további garanciáiról szóló fideszes törvényjavaslatot is.
Az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések ezúttal a szavazások után hangozhatnak el. Az Országgyűlés kedden további szavazásokkal fejezi be ülését.
