Kövér László most egy vízjel miatt akadt ki

Publikálás dátuma
2019.04.01. 09:05

Fotó: Népszava
A házelnök szerint ez már „meghaladja a jogalkotás szakmai és parlamenti eljárási kereteit”.
Nemrég megbüntettek 36 ellenzékit Kövér László házelnök javaslatára, a legújabb konfliktust pedig egy vízjel okozta – tudta meg az Index az MSZP-től. A portál felidézi: az MSZP-sek még március közepén döntöttek úgy, hogy Orbán Viktor családvédelmi akciótervére válaszul kidolgozzák saját családügyi koncepciójukat. Ezután be is nyújtották a parlamentnek, a „Gyerek, család, lakhatás” programot határozati javaslatként. A dokumentum egyik benyújtója, Bangóné Borbély Ildikó a parlamentben erről korábban azt mondta, hogy „nemcsak a kiváltságos 10 százalékot”, hanem minden magyar családot támogatna. A szocialista politikus szerint a gyermek, család, lakhatás nevű programjuk legfontosabb pontjai a fiatalok lakás-, illetve albérlet-támogatása, a családi adókedvezmény és a minimálnyugdíj igazságos támogatása. Tóth Bertalan frakcióvezető a benyújtáskor jelezte, hogy olyan „szerkezeti egységeket, kodifikációs megoldásokat tartalmaz” a javaslat, amelyet nem lehet az informatikai rendszeren keresztül benyújtani, ezért papírlapon teszik ezt meg. A papírlap viszont nem egyszerű papírlap, hanem van rajta egy „Haza, szeretet, Európa!” vízjel egy szegfűvel, ami azért már több volt a soknál Kövér László számára. A házelnök ezért küldött az MSZP-nek egy figyelmeztetést, hogy a házszabály szerint csak a címet és a javasolt szöveget tartalmazhatja a javaslat. Márpedig

„e követelményeknek a vízjellel közvetített szöveges vagy képi tartalom nem felel meg, azok feltüntetése meghaladja a jogalkotás szakmai és parlamenti eljárási kereteit”.

Kövér László felhívja Tóth Bertalan figyelmét, hogy

„a jövőben tekintsenek el a gyakorlat folytatásától”, különben az ilyen javaslatokat kapásból vissza fogja utasítani.

Most azonban még megkönyörült a fideszes házelnök. A szocialista javaslat, ahogy a kormány családvédelmi akcióterve is a szerepel a parlament hétfői előzetes napirendjén.
Szerző

Enyhíthetik a nyelvvizsgaszigort

Publikálás dátuma
2019.04.01. 08:50

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Állítólag felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon haladékot adnának a jelentkezőknek.
Egyes szakokon nem követelhető meg a középfokú nyelvvizsga a felvételizőktől, mert túl sokan esnének el a bejutás lehetőségétől – mondta a Magyar Nemzetnek Murai László. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint érdemes lenne ezért elgondolkodni azon, hogy a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot kaphassanak a fiatalok. Murai László kiemelte, hogy nagyon fontos lenne differenciálni az egyes szakokon támasztott feltételek között, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz gondot a szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból. 

„A legtöbb gazdaságtudományi szakra, illetve az orvosi vagy a jogi képzésre a felvételizők zöme már most is nyelvvizsga birtokában jelentkezik, mert nehéz bejutni, kellenek a pluszpontok, enélkül esélyük se lenne. De említhetném a pszichológia szakot is, ahol a jelentkezők 96 százalékának volt legutóbb B2-es szintű nyelvvizsgája. Ezzel szemben vannak olyan képzések, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorítás ma lépne életbe”

– jelentette ki.

A HÖOK elnöke szerint ennyien semmiképp nem eshetnek el a felsőoktatástól, országos átlagban 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. Mint mondta, sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak. Úgy véli, mindenképpen fejleszteni kell a köznevelésben a nyelvoktatást, ám addig is a HÖOK folyamatosan dolgozik azon, hogy kitolják a kötelező nyelvvizsga bevezetésének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen.
A kormányközeli lap más, a szakmai egyeztetéseket szintén ismerő forrásból úgy tudja: felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.  
Szerző

A kampányhoz időzítené új nyelvprogramját a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.01. 08:39

Fotó: JULIEN WARNAND / AFP
Ez derül ki a Kásler Miklós tárcája által készített, egyelőre titkos jelentésből. Miniszteri biztost is kineveznének.
Miniszteri biztos viszi majd az Orbán Viktor által minden diáknak beígért külföldi nyelvtanfolyam-programját, és az első „próbautakat” az önkormányzati választást megelőző kampányidőszakhoz időzíthetnék – derül ki a hvg.hu birtokába került jelentésből, amit Kásler Miklós tárcája készített. A minden magyar diáknak járó, kétszer két hetes külföldi kurzus állami finanszírozását Orbán Viktor – a többi családvédelmi intézkedéssel együtt – a Várkert Bazárban elmondott, évértékelőnek címkézett kampánybeszédében lengette be február 10-én. A területért felelős Kásler Miklós miniszter pedig később arról beszélt, hogy a program a 2020/2021-es tanévtől startol.   Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített, „A 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országba történő tanulmányútjának előkészítéséről” címet viselő, még titkos jelentésben viszont a portál szerint az áll:

„amennyiben azonban az első próbautakra már az önkormányzati választások előtt sort kellene keríteni, erre is lenne lehetőség”.

Ötletként még azt is hozzáteszik, hogy ha kell, „egyes ERASMUS+ Programban megvalósuló projektek akár próbautaknak is tekinthetőek.

Megtalálhatták a miniszteri biztost

A portál szerint a jelentésben az is politikai elem, hogy „a Miniszterelnöki Kormányiroda jelzése alapján” személyi javaslatot is tartalmaz, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbán közvetlen munkaszervének kérésére találni kellett egy arcot a nyelvtanfolyam-támogatási projekthez. A jelentésben az szerepel, hogy a program minél „attraktívabb igazgatási és kommunikációs megjelenítése érdekében” miniszteri biztost neveznének ki. Az újabb kormányzati pozíciót a munkaanyag egy fideszes országgyűlési képviselőnek, Bartos Mónikának szánja, ő felelne „a szakmai program koordinációjáért, politikai kommunikációjáért és nemzetközi megjelenítéséért”. A hvg.hu ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy hiába próbáltak olyan eseményt, javaslatot vagy tevékenységet találni, amit a nyelvoktatás, vagy legalábbis az oktatás terén jegyzett volna Bartos.

Munkacsoportot hoznának létre

Az Emmi idegen nyelvi képzésért felelős szakemberei által készített, március 25-i dátumot viselő jelentés az oktatási és közigazgatási államtitkár, valamint Kásler jóváhagyásával késznek tekinthető, a benne szereplő határidők alapján hamarosan a kormány elé is kerülhet. A portál szerint az anyagban az is szerepel, hogy „a pedagógusok és a diákok bevonása kulcsfontosságú a program sikeréhez”, ezért célzottan meg kell őket szólítani, amint e. Hogy kellően aktívak legyenek és „megmozgassák az oktatási rendszert”, számítanak a fenntartókra, így különösen a Klebelsberg Központra, a Szakképzési Centrumokra, a nyelvtanítás terén működő szervezetek szakmai tömörüléseire és a „bevett egyházakra”. Ezt fogná össze az Emmi által létrehozott munkacsoport, amiben részt vesz a tanfolyami pályáztatást gyakorlatban szervező Tempus Közalapítvány igazgatója, Tordai Péter, és a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán is, valamint természetesen a „frakció részéről a kinevezendő” miniszteri biztos, Bartos Mónika is. 

„Diplomáciai kapcsolatfelvétel”

Két nappal Orbán bejelentése előtt készült el az a miniszterelnöki feljegyzés, amiben kiszámolták, mibe fog kerülni az utóbbi idők legnagyobb volumenű nyelvi programja. Ezt azóta ismertették: ha minden, gimnáziumba és szakgimnáziumba járó, 9. és 11. évfolyamos hallgató „vállalja az utazást”, akkor a 140 ezer diák külföldi nyelvtanfolyamára évente mintegy 90 milliárd forintot kell majd fordítani az állami büdzséből. A jelentésből az is kiderül, hogy ezután mindegyik célországgal megtörtént „a diplomáciai kapcsolatfelvétel”: az Emmi személyes egyeztetéseken tájékoztatta a nagyköveteket vagy delegáltjukat arról, hogy terveznek. Az időpontokat is felsorolják: először, március 5-én a brit, ír és francia diplomatával egyeztettek, majd Németország, Ausztria és Kína következett. Egyedül Málta képviselőjével nem sikerült leülni, aki lemondta a találkozót, de ezt is pótolják április elején. Káslerék mind a 6 országtól azt kérték, hogy támogassák a program lebonyolítását, illetve jelöljenek ki egy olyan szakmai partnert, amelytől kaphatnak egy listát az „ajánlható, akkreditált, jó hírű nyelviskolákról, intézményekről”. Erre nézve ígéretet is kaptak, ahogy fogalmaznak, a kormány megkeresését „minden fél örömmel fogadta, üdvözölte a programot”.

Feltételek

A pályázati rendszert a Tempus Közalapítvány fogja menedzselni, és ahogy az már ismert volt, két formában juthatnának el a diákok a célországokba állami támogatással. A portál azt írja, a jelentés szerint az iskolai, csoportos pályázatoknál a magyar iskola egy külföldi partneriskolával együttműködve pályázna, a magyar tanulók tanári kísérettel utaznának ki, és jellemzően családoknál kell elszállásolni őket. Bekapcsolódnának a fogadó iskola életébe, részt vennének közös órákon és szabadidős programokon. Emellett mindent a magyar, illetve a külföldi partner iskola szervezne, vállalva a felelősséget. Inkább nyáron kerülne sor a csoportos kiutazásra, de mivel a célországokban tovább tart a tanév, akár tanév közben is megvalósítható. Az Emmi jelentésében egy elvárást is megfogalmaznak az ilyen csoportos pályázatoknál: előírhatnák, hogy a 2 hetes kint tartózkodás alatt legalább heti 20-25 nyelvórának megfelelő tényleges nyelvgyakorláson vegyenek részt a magyar diákok. Külön kiemelik, hogy az ilyen kiutaztatási típusnál leronthatja a tanulás hatékonyságát, hogy az együtt kiutazó diákok vélhetően a kint létük során is a magyar nyelvet fogják használni egymás közt, ezért lehet, hogy pályázati feltételként előírnák a külföldi családoknál való elszállásolást. „Bár a modern kommunikációs eszközök használata révén az anyanyelvi kapcsolattartás az itthon maradt családtagokkal sem fog megszakadni” – látják be az anyagot készítők. A másik alprogramot jelentő egyéni pályázatoknál egyedileg jelentkeznének a diákok idegen nyelvi táborokba, maguk választanák ki, melyik országba, és itt melyik piacon elérhető tanfolyamra. Ezeknek a „szakmai tartalma ellenőrizhető” lesz. Az anyagból nem derül ki, hogyan egyensúlyozzák ki, hogy így akár nagyon különböző árszabású – ahogy írják, különböző „kurzusdíj”-on futó – nyelvtanfolyamot is választhatnak. Itt viszont abból adódhat nehézség, hogy a programban „nagy tömegű kiskorú tanuló egyedül, felügyelet nélkül utazik külföldre”, de legalább nem merül fel, hogy kint is főleg az osztály- vagy iskolatársaival kommunikál, ami „javítja a tanulás hatékonyságát”. Ugyanakkor számolnak azzal, hogy „az ismerősök, barátok össze fogják hangolni az utakat”.
A portál szerint mindemellett a jelentésben szerepel, hogy a köznevelés információs rendszerén, a KIR-en keresztül követnék nyomon, hogy mindenki összesen kétszer, egy évben pedig csak egyszer vegye igénybe „az állam nagyvonalú támogatását”.
Szerző