Fekete ruhás különítmény „sétálgatott” a fóti romatelepen, a belügy nem lát problémát

Publikálás dátuma
2019.04.01. 17:26
A mozgalom egy korábbi vonulása
Fotó: Facebook/Magyar Önvédelmi Mozgalom
A Magyar Önvédelmi Mozgalom erőt demonstrált a településen, a belügyi tárca „elmúltnyolcévezéssel” válaszolt, amikor a helyzettel szembesítették.
Februárban mintegy 20 fős, fekete bomberdzsekis csapat, a Magyar Önvédelmi Mozgalom kisebb különítménye jelent meg terepjárókkal Fót külterületén, a romatelepen, hogy „sétát tartson” a környéken. Az akcióról – amit a MÖM Facebook-oldalán is vállalt – Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció politikusa kérdezte meg levelében Pintér Sándor belügyminisztert.
Arató szerint a fekete ruhások fellépése megfélemlítette a helyi cigányságot: emlékeztetett Pintér 2010-es kijelentésére, miszerint 3 hét alatt elérik a közbiztonságot – illetve arra, hogy Pintér Sándor és Orbán Viktor is kijelentette: nem fogják tűrni a Magyar Gárdához hasonló félkatonai szervezetek működését. A DK-s politikus a rendőrség fellépését is kifogásolta a fóti esettel kapcsolatban, mivel a történtek egyik szemtanúja hiába hívta ki a rendőröket, azok úgy gondolták, hogy a MÖM tagjai semmilyen jogellenes cselekedetet nem követtek el. 

Bezzeg a Gyurcsány-kormány alatt

Arató arról kérdezte volna Pintért, hogy miért nézik tétlenül a szélsőjobboldali mozgalmak előretörését? Miért nem tiltják be ezeket a csoportokat, mint tették a Magyar Gárdával – és általában, miért nem lépnek fel erélyesen a kirekesztő, gyűlöletre uszító csoportok ellen. A belügyminiszter helyett Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszolt – igaz, nem a feltett kérdésekre. Mint mondta, a Fidesz-kormány első intézkedései közé tartozott, hogy betiltsák a Magyar Gárdát, és a gyűlöletbeszéd elleni törvény pedig 3 év börtönnel is sújthatja a szélsőséges uszítást. Aztán belekezdett az „elmúltnyolcévezésbe”, az előző kormány bírálatába. „A 2010 előtti időszak volt az, amikor paramilitáris csoportok masírozhattak a magyar településeken, és sajnálatos módon a 2008-2009-es időszak volt a romagyilkosságok időszaka Magyarországon (…) éppen Önök voltak azok, akik képtelenek voltak gátat szabni a szélsőséges nézetek és az antiszemitizmus térnyerésének” - írta Kontrát.
Ebből csak az nem derül ki, hogy a belügy vagy a rendőrség fellép-e a Magyar Önvédelmi Mozgalommal szemben, akiknek tagjai jellemzően fekete ruhát, címeres egyenmellényt, katonai bakancsot viselnek, és rendszeresen tartanak demonstratív felvonulásokat, sétákat vidéken.

A MÖM honlapján egyes esetekben nem is emberekhez, hanem állatokhoz hasonlítják, nőstény, hím egyedeknek nevezik a problémásnak tartott cigányokat. A következmény nélkül maradt megfélemlítésről a Fidesznek is lenne mit mondania: Pócs Jánosról a napokban került ki egy 2008-as felvétel, amin begyújtással ijesztget egy kazánba ültetett roma férfit - ő maga viccnek, a kormánypárt pedig szerencsétlen helyzetnek tartja az egészet, de fel sem merült, hogy Pócsot ezért kizárják a pártból.
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 17:50

Távozik a veszprémi kórház igazgatója

Publikálás dátuma
2019.04.01. 16:48

Fotó: Google Street View
Kásler Miklós indoklás nélkül mondott fel Dávid Gyulának, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatójának.
A főigazgatói posztot április 1-jétől Dr. Czinkotay Frigyes, a kórház eddigi orvos-igazgatója tölti be.   Lapunk úgy tudja, hogy Dávid Gyula minden indoklás kapta meg ma reggel a felmondásról szóló dokumentumot.
Megkeresésünkre reagált az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEÁK):
A Veszprémi kórház főigazgatójának jogviszonyát 2019. április 1-én munkáltatója, az Emberi Erőforrások Minisztere azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta, a mai naptól az intézményvezetői feladatokat a kórház Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében kijelölt személy, az intézmény orvosigazgatója látja el.

Noha a menesztett főigazgató korábban a belgyógyászaton, a sürgősségi és gasztroenterológiai osztályon is dolgozott, az orvoshiány ellenére szakorvosként sem számítanak rá a jövőben.
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 19:18

Helyreigazítás

"A 2019. március 23-án közzétett, "Demeter Márta sem tudhatja, miért akadt fel az átvilágításon" c. cikkünkben hamisan állítottuk, hogy Demeter Márta nyilvánosságra hozta egy Cipruson szolgáló katona érzékeny adatait; a valóság ezzel szemben az, hogy az érzékeny adatokat a kormányzat tette közzé."
Szerző