A pápai szentmisére 20 milliót, egyházi ingatlanügyletekre milliárdokat küld a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.02. 10:11

Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Közpénzeső hull a katolikus és református egyházra, de a Sapientia Alapítványnak is kijut a jóból.
Összesen 6,3 milliárd forintot ítélt egyházi fejlesztésekre a kormány, az erről szóló rendeletet Orbán Viktor írta alá - derült ki a hétfőn megjelenő Magyar Közlönyből. Az összeggel a kabinet a Magyar Katolikus Egyház, a  Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a  Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa és a  Magyarországi Református Egyház „hitéleti szolgálatát” segíti: az idei évben mintegy négymilliárd forintot, a jövő évi költségvetésben 2,3 milliárdot ítélnek meg nekik, főként ingatlanvásárlásra vagy felújításra.

A migránssimogató pápa érje be kevesebbel

A két éves keretből 14 egyházi beruházást támogatnak – közülük a legdrágább a Kaposvári székesegyház felújítása lesz, amire két év alatt 2,1 milliárdot szánnak – de 700 millióból valószínűleg futja majd a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtárának fejlesztésére is. A Sarutlan Kármelita Nővérek pedig 400 millióért vásárolhatnak meg egy volt hotelépületet, hogy ott lelkigyakorlatos központot alakítsanak ki.
A csíksomlyói pápai szentmise lebonyolításához viszont szerény 20 millió is elég lehet, a célra legalábbis ennyit küldtek a helyi ferences kolostornak.

Persze Ferenc pápa eleve gyanús, hiszen nem gyűlöli, inkább védelmébe veszi a menekülteket –  nem véletlen, hogy Bayer Zsolt, az 5-ös számú fideszes párttagkönyv büszke tulajdonosa migráns hátterű pápának, majd „derék liberális, gender-ben hívő marhának" titulálta az egyházfőt. A 444.hu pedig egyenesen arról írt, hogy sok fidesz(es) hívő szerint maga a Sátán látogat el hamarosan Csíksomlyóra.

Kapott az erdélyi alapítvány is

Nem lehet oka panaszra az erdélyi Sapientia alapítványnak sem; egy, szintén Orbán által jegyzett határozat idén és jövőre 4,46 milliárdot biztosít tevékenységük bővítésére – egész pontosan Erdélyi Hagyományok Háza Központok létrehozására és működtetésére kaptak pénzt, a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a forrásból pedig ingatlanokat vásárolhat meg és újíthat fel az alapítvány.
Szerző

Utánajárt az MTA kutatója: senki sem mond köszönetet Palkovicsnak

Publikálás dátuma
2019.04.02. 10:11

Fotó: Népszava
Egyenként végignézett 193 tudományos publikációt, hogy megtudja, miért is vett fel havi 800 ezer forintot az innovációs és technológiai miniszter.
Az MTA egyik kutatója, Kozák Eszter egyenként végignézett 193 tudományos publikációt, hogy megtalálja, melyek létrejöttét segítette Palkovics László, hiszen ezért havi 800 ezer forintot vett fel. Egyet sem talált – derül ki a 444.hu-n megjelent írásból. A beszámoló szerint az MTA TTK dolgozójaként őt és több kutatótársát is felháborította, amikor kitudódott, hogy a SZTAKI alkalmazásában állva Palkovics éveken át havi 800 ezer forint fizetést kapott egy olyan munkáért, amit – figyelembe véve a szerződésében feltüntetett feladatai közt szereplő évi két tudományos publikáció teljesítését – teljes körűen bizonyosan nem végzett el.
„Ez tényszerűen igaz, és könnyen ellenőrizhető, hiszen a SZTAKI az ott készült publikációkból nyilvánosan elérhető éves jelentést készít, ezekben pedig Palkovics László a 2015-től 2018-ig terjedő időszakban sehol sem szerepel cikk szerzőjeként”

– hangsúlyozta.

Felidézte, hogy Palkovics nevében az ITM akkor ezt a botrányt annyival intézte el, hogy Palkovics miniszterré válása ellenére nem szűnt meg kutatóként működni, de ahogy írták „kutatási tevékenysége így azóta csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki“, illetve hozzátették még, hogy „Palkovics László nem tartja elfogadhatónak azt az egyébként bevett gyakorlatot, hogy olyan publikációkon tüntesse fel a nevét szerzőként, amelyeknek csak az előkészítésében vagy koordinálásában vett részt.“ Azonban – hívta fel a figyelmet – kutatói körökben a tudományos munkához való hozzájárulást ha nem is társszerzőséggel, de minimum köszönetnyilvánítással illik honorálni, elismerve az „előkészítésben illetve koordinálásban nyújtott segítséget”. Ennek esetleges elmaradása etikai vétség.
Mint írja, aki utána szeretne járni, hogy mi az igazság, arra kényszerül, hogy a SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának évenkénti összes publikációját szerezze meg, és egyenként nézze át. Ezt Kozák Eszter megtette, és közölte:
„A publikációkat átvizsgálva azt találtam, hogy a Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium egyetlen közleménye sem említi Palkovics Lászlót szerzőként és egyetlen publikációban sem mondanak neki köszönetet semmiféle koordinációs vagy előkészítési feladatok elvégzéséért, tanácsadásért, egy esetlegesen végzett közös munka kapcsán.”

Vagyis vagy az ott dolgozó kutatók követtek el etikai vétséget, vagy a miniszter munkájával a vizsgált három évben nem járult hozzá egyetlen kutatás sikeréhez sem – teszi hozzá.
„Akadémiai dolgozóként úgy gondolom, a jelen helyzetben rendkívül fontos ennek az ügynek a tisztázása. Rossz hírét kelti az MTA-nak, és táplálja a kutatóhálózat nem kellően hatékony működését érintő vádakat az, ha egy semmilyen tudományos eredményt fel nem mutató »kutató munkatársat« az akadémiai kutatóhálózat nem képes kivetni magából, márpedig itt valószínűleg ez történt. Nem utolsósorban Palkovics László elhúzódó tudós karrierje rendkívül megalázó a SZTAKI és más akadémiai kutatóintézetek azon munkatársaival szemben, akik ténylegesen kutatómunkát végeznek, és rangos folyóiratokban publikálnak, az esetek nagy részében jelentősen kevesebb fizetésért”

– teszi

Szerző

Költségvetési felügyelőket küldenek az eladósodott kórházakba

Publikálás dátuma
2019.04.02. 09:07
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A jelenlegi vezetők közül többeket meneszthetnek, a pozícióikra pedig új pályázatokat írhatnak ki.
Rendszerszintű javaslatot készít a kórházak folyamatos eladósodásának megállítására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – tudta meg a kormányközeli Magyar Nemzet, és adta ki közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A lap kedd reggel azt írta, a kormány-előterjesztésben szerepelni fog, hogy – az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében épüljön ki egy kontrolling- és monitoringrendszer, – és változtassanak a szakrendelők és a kórházak finanszírozásán. Információik szerint a kormány döntéséig tartó átmenti időszakban a leginkább eladósodott kórházakba – ez tizenhárom intézmény – költségvetési felügyelőket neveznek ki, a jelenlegi vezetők közül pedig többeket várhatóan menesztenek, a pozícióikra pedig új pályázatokat írnak ki. Feltehetően a Veszprém megyei kórház főigazgatója, Dávid Gyula az egyikük, akit április 1-jén azonnali hatállyal menesztett a miniszter, átmenetileg az eddigi orvosigazgatót bízva meg a kórház vezetésével – teszi hozzá a lap.
Ugyancsak kedden egy közleményt adott ki az Emmi, melyben szerepel, hogy a minisztérium 2018-ban az egészségügy teljes megújítását tűzte ki célul, és ennek része volt a kórházi adósságállomány áttekintése is, amit a szaktárca rendelt el. „A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a kialakult hiány mintegy kétharmadáért 28 intézmény a felelős. Ezek közül 13 esetben konkrét intézkedés meghozatala is szükségessé vált” – teszik hozzá. Azt írják:
„Döntés született arról, hogy költségvetési felügyelőket neveznek ki a leginkább eladósodott kórházakba, valamint bevezetik a vezetők teljesítményértékelését. Az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében kontrolling és monitoring rendszer épül ki, továbbá a járó- és fekvőbeteg szakellátás finanszírozása is módosul. Az átmenti időszakban mindez segíti a gazdálkodási fegyelmet, amíg rendszerszintű megoldás születik az ügyben.”

Ezekre vonatkozóan az emberi erőforrások minisztere kormány előterjesztéseket nyújt be a kabinet számára. „Az EMMI célja, hogy a kórházak finanszírozása fenntarthatóvá váljon. A kórházak adóssága 2010 óta 130 milliárd forintról kevesebb mint felére, mintegy 60 milliárd forintra csökkent” – írják a közleményben.
Szerző