Utánajárt az MTA kutatója: senki sem mond köszönetet Palkovicsnak

Publikálás dátuma
2019.04.02. 10:11

Fotó: Népszava
Egyenként végignézett 193 tudományos publikációt, hogy megtudja, miért is vett fel havi 800 ezer forintot az innovációs és technológiai miniszter.
Az MTA egyik kutatója, Kozák Eszter egyenként végignézett 193 tudományos publikációt, hogy megtalálja, melyek létrejöttét segítette Palkovics László, hiszen ezért havi 800 ezer forintot vett fel. Egyet sem talált – derül ki a 444.hu-n megjelent írásból. A beszámoló szerint az MTA TTK dolgozójaként őt és több kutatótársát is felháborította, amikor kitudódott, hogy a SZTAKI alkalmazásában állva Palkovics éveken át havi 800 ezer forint fizetést kapott egy olyan munkáért, amit – figyelembe véve a szerződésében feltüntetett feladatai közt szereplő évi két tudományos publikáció teljesítését – teljes körűen bizonyosan nem végzett el.
„Ez tényszerűen igaz, és könnyen ellenőrizhető, hiszen a SZTAKI az ott készült publikációkból nyilvánosan elérhető éves jelentést készít, ezekben pedig Palkovics László a 2015-től 2018-ig terjedő időszakban sehol sem szerepel cikk szerzőjeként”

– hangsúlyozta.

Felidézte, hogy Palkovics nevében az ITM akkor ezt a botrányt annyival intézte el, hogy Palkovics miniszterré válása ellenére nem szűnt meg kutatóként működni, de ahogy írták „kutatási tevékenysége így azóta csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki“, illetve hozzátették még, hogy „Palkovics László nem tartja elfogadhatónak azt az egyébként bevett gyakorlatot, hogy olyan publikációkon tüntesse fel a nevét szerzőként, amelyeknek csak az előkészítésében vagy koordinálásában vett részt.“ Azonban – hívta fel a figyelmet – kutatói körökben a tudományos munkához való hozzájárulást ha nem is társszerzőséggel, de minimum köszönetnyilvánítással illik honorálni, elismerve az „előkészítésben illetve koordinálásban nyújtott segítséget”. Ennek esetleges elmaradása etikai vétség.
Mint írja, aki utána szeretne járni, hogy mi az igazság, arra kényszerül, hogy a SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának évenkénti összes publikációját szerezze meg, és egyenként nézze át. Ezt Kozák Eszter megtette, és közölte:
„A publikációkat átvizsgálva azt találtam, hogy a Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium egyetlen közleménye sem említi Palkovics Lászlót szerzőként és egyetlen publikációban sem mondanak neki köszönetet semmiféle koordinációs vagy előkészítési feladatok elvégzéséért, tanácsadásért, egy esetlegesen végzett közös munka kapcsán.”

Vagyis vagy az ott dolgozó kutatók követtek el etikai vétséget, vagy a miniszter munkájával a vizsgált három évben nem járult hozzá egyetlen kutatás sikeréhez sem – teszi hozzá.
„Akadémiai dolgozóként úgy gondolom, a jelen helyzetben rendkívül fontos ennek az ügynek a tisztázása. Rossz hírét kelti az MTA-nak, és táplálja a kutatóhálózat nem kellően hatékony működését érintő vádakat az, ha egy semmilyen tudományos eredményt fel nem mutató »kutató munkatársat« az akadémiai kutatóhálózat nem képes kivetni magából, márpedig itt valószínűleg ez történt. Nem utolsósorban Palkovics László elhúzódó tudós karrierje rendkívül megalázó a SZTAKI és más akadémiai kutatóintézetek azon munkatársaival szemben, akik ténylegesen kutatómunkát végeznek, és rangos folyóiratokban publikálnak, az esetek nagy részében jelentősen kevesebb fizetésért”

– teszi

Szerző

Költségvetési felügyelőket küldenek az eladósodott kórházakba

Publikálás dátuma
2019.04.02. 09:07
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A jelenlegi vezetők közül többeket meneszthetnek, a pozícióikra pedig új pályázatokat írhatnak ki.
Rendszerszintű javaslatot készít a kórházak folyamatos eladósodásának megállítására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – tudta meg a kormányközeli Magyar Nemzet, és adta ki közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A lap kedd reggel azt írta, a kormány-előterjesztésben szerepelni fog, hogy – az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében épüljön ki egy kontrolling- és monitoringrendszer, – és változtassanak a szakrendelők és a kórházak finanszírozásán. Információik szerint a kormány döntéséig tartó átmenti időszakban a leginkább eladósodott kórházakba – ez tizenhárom intézmény – költségvetési felügyelőket neveznek ki, a jelenlegi vezetők közül pedig többeket várhatóan menesztenek, a pozícióikra pedig új pályázatokat írnak ki. Feltehetően a Veszprém megyei kórház főigazgatója, Dávid Gyula az egyikük, akit április 1-jén azonnali hatállyal menesztett a miniszter, átmenetileg az eddigi orvosigazgatót bízva meg a kórház vezetésével – teszi hozzá a lap.
Ugyancsak kedden egy közleményt adott ki az Emmi, melyben szerepel, hogy a minisztérium 2018-ban az egészségügy teljes megújítását tűzte ki célul, és ennek része volt a kórházi adósságállomány áttekintése is, amit a szaktárca rendelt el. „A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a kialakult hiány mintegy kétharmadáért 28 intézmény a felelős. Ezek közül 13 esetben konkrét intézkedés meghozatala is szükségessé vált” – teszik hozzá. Azt írják:
„Döntés született arról, hogy költségvetési felügyelőket neveznek ki a leginkább eladósodott kórházakba, valamint bevezetik a vezetők teljesítményértékelését. Az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében kontrolling és monitoring rendszer épül ki, továbbá a járó- és fekvőbeteg szakellátás finanszírozása is módosul. Az átmenti időszakban mindez segíti a gazdálkodási fegyelmet, amíg rendszerszintű megoldás születik az ügyben.”

Ezekre vonatkozóan az emberi erőforrások minisztere kormány előterjesztéseket nyújt be a kabinet számára. „Az EMMI célja, hogy a kórházak finanszírozása fenntarthatóvá váljon. A kórházak adóssága 2010 óta 130 milliárd forintról kevesebb mint felére, mintegy 60 milliárd forintra csökkent” – írják a közleményben.
Szerző

Diákmunkával a tanárhiány ellen

Publikálás dátuma
2019.04.02. 08:45
A nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium tanulói ápolnak egy befogadott kutyát az önkéntes közösségi munkán egy menhelyen
Fotó: Balázs Attila / MTI
Egy pécsi iskolában – iskolai közösségi szolgálatként – diákok végeznek olyan feladatokat, amelyek a pedagógiai asszisztensek dolga lenne. Csakhogy pedagógiai asszisztensek nincsenek.
– Megdöbbentem, amikor láttam, hogy a gyerekek tanári felügyelet nélkül vonszolják fel mozgássérült, tolókocsis diáktársukat a lépcsőn. Megkérdeztem a kollégámat, hogy ez mégis micsoda? Azt mondta, épp iskolai közösségi szolgálatot végeznek – nyilatkozta lapunknak egy pécsi gimnázium tanára. Később kiderült, a délutáni korrepetáló foglalkozásokon is gyakran érettségi előtt álló diákokat vet be az iskola, ha valamelyik szaktanár éppen nem ér rá. Természetesen ezt is iskolai közösségi szolgálatként könyvelik el számukra. Az iskolai közösségi szolgálat a 2011-es köznevelési törvény vívmánya, amit a 2012/2013-as tanévtől vezettek be felmenő rendszerben. Célja, hogy a középiskolások még érettségi előtt részt vegyenek olyan „önkéntes” tevékenységekben, amelyek a tanuló „társadalmi környezetének javát” szolgálják. „Önkénteskedhetnek” például egészségügyi, szociális, kulturális, környezetvédelmi területeken, állami vagy civil szervezeteknél, ha erről az iskola együttműködési megállapodást köt az adott szervezettel. A közösségi szolgálat azonban csak a nevében önkéntes: a diákoknak 50 órát kell kötelezően teljesíteniük az érettségi előfeltételeként. Az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséért, az osztályfőnökökkel együttműködve egy iskolai koordinátor felel az adott intézményben, ő minden esetben az iskola egyik pedagógusa. Szerettük volna megkérdezni az említett pécsi gimnázium koordinátorát, ám nem akart nyilatkozni, mint kollégája fogalmazott, „épp a napokban minősítik, ezért be van tojva”. Elértük viszont a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivőjét, Nagy Erzsébetet. – Az iskolai közösségi szolgálatot alapvetően jó ötletnek tartom, ám az jogilag aggályos, ha a munkaerőhiány enyhítésére vagy költségvetési megtakarítás céljából használják ki – vélekedett az érdekvédő. Hangsúlyozta: a különleges igényű diákok mellé akkor is biztosítani kell legalább egy pedagógiai asszisztenst, ha tanulótársaik is foglalkoznak velük. – Ha valami gond történik, egy gyereket nem lehet felelősségre vonni – mondta. Hozzátette: tény, hogy nincs elegendő pedagógiai asszisztens, ami annak fényében nem is csoda, hogy gyakran közmunkásként foglalkoztatják őket közalkalmazotti jogviszony helyett – így a fizetésük is lényegesen kevesebb, havi nettó 52 ezer forint. Az érdekvédő szerint sokszor az is gondot jelent, hogy a pedagógusok amúgy is túl vannak terhelve, a közösségi szolgálatért felelő koordinátorok, ha kezdetben lelkesen is vállalták a feladatot, végül már csak azt nézik, hogy meglegyen az adminisztráció, ez viszont a minőség rovására megy. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran „házon belül” oldják meg a közösségi szolgálat kisebb-nagyobb részét. A problémákra az Oktatási Hivatal legutóbbi vizsgálata is rávilágított. Jelentésükben elismerték, az iskolák számára a legnagyobb problémát a koordinátorok túlterheltsége okozza, továbbá az iskolai közösségi szolgálatot érintő pedagógiai felkészítés sem megfelelő. „Ebből a leterheltségből fakad az is, hogy a koordinátor fáradtsága, motiválatlansága befolyásolja a diákok motivációját is. Jól látható az az összefüggés, miszerint ahol a pedagógust nem támogatja az iskolavezetés például órakedvezménnyel, nem tudja munkarendjébe hatékonyan beilleszteni, megfelelő módon megszervezni a felkészítést és a feldolgozást, ott sokszor csak a fogadó intézményeken múlik, hogy a pedagógiai tartalom mennyire kap szerepet. Ezekben az iskolákban nagy a veszélye, hogy a közösségi szolgálat kapcsán az adminisztráción lesz a hangsúly, és nem a diákok pedagógiai felkészítésére és élményeik feldolgozására fókuszálnak” – írták. A problémák kiküszöbölése, az iskolai közösségi szolgálat gördülékenyebb megszervezése érdekében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tavaly év végén egy kiadványt tett közzé „Kézikönyv az iskolai közösségi szolgálat sikeres megvalósításához” címmel. „Fontosnak tarjuk, hogy mindenki lássa, az 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének támogatása pedagógiai feladat. Fontos továbbá, hogy ez a tantestület közös feladata, és az adott iskola vezetőségére és pedagógusaira van bízva, hogy megbeszéljék, pontosan kinek mi a szerepe, felelőssége ebben. A koordinátor szerepe lehet kiemelt, de semmiképpen sem egyedül az ő feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat támogatása” – hangsúlyozták a szerzők. A köznevelési törvény szerint egyébként a kormány kezdeményezésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) feladata a monitorozás és a tanácsadás. Horváth Péter NPK-elnök lapunk megkeresésére nem tagadta, vannak problémák, mint fogalmazott, meg is lepődne, ha minden tökéletesen működne. – Vannak, akik komolyan veszik a feladatot, és vannak, akik csak „letudják”. Az ellenőrzéskor a dokumentációkból nehéz megállapítani, mikor melyik esettel állunk szemben. Igyekszünk minél több tanáccsal, segítséggel ellátni a kollégákat – mondta, hozzátéve: szerinte az iskolai közösségi szolgálat alapvetően sikeresen működik. 

A diákok szerint hasznos

– Sokat számít a diákok hozzáállása, de ha segítőkészek és megcsinálják, amit kérnek tőlük, nem lehet baj – nyilatkozta lapunknak egy nyíregyházi gimnázium tanulója, aki a Nyíregyházi Állatparkban teljesítette az iskolai közösségi szolgálatot. A munkát hasznosnak ítélte, elsősorban a „Zoosulisok” táboroztatását segítette. Hozzátette: fontos a fogadóhely hozzáállása is; ne várják el, hogy az iskolások mindent elsőre meg tudjanak csinálni, legyenek türelmesek. Egy fővárosi középiskola diákja pedig úgy fogalmazott, eleinte „fölösleges nyűgként” tekintett a kötelező közösségi munkára, ám végül belátta, hogy hasznosabb, mint „órán üldögélni”.

Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.04.02. 09:32