Egértetem, rágcsálóürülék, penészes mennyezet – Húsüzemekre csapott le a Nébih (videó)

Publikálás dátuma
2019.04.02. 11:05

Fotó: Nébih
Milliós nagyságrendű bírságot is kaphatnak a létesítmények.
Rövid időn belül két Békés megyei élelmiszer-előállító üzemet is felfüggesztettek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az egymást követő márciusi ellenőrzések során a helyszíneken élelmiszerbiztonsági és higiéniai jogsértéseket egyaránt feltártak az ellenőrök – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Az első helyszínen, egy pácolt sonkát, zsírt és töltelék árut előállító létesítményben – az ajtók és a hűtőkamra ajtók a szennyezettségtől feketék voltak, míg a padozat több helyiségben repedezett, és penészes volt a folyosón a mennyezet. – a meleg vizet szolgáltató gázbojlerek nem működtek, a vegyszerek, a kéztörlők hiányoztak, ellehetetlenítve a higiénikus kézmosást és a fertőtlenítést. – mindez az eszközökön is meglátszott, a sertések hasításához használt fűrész például erősen szennyezett, rozsdás volt. Az üzem által gyártott húskészítmények és fellelt élelmiszerek közül 5072 kilogramm nem nyomon követhető, illetve lejárt tételt vontak ki a forgalomból és semmisítettek meg a szakemberek. A feltárt – élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő – hiányosságok miatt a hatóság az egység vágási és élelmiszer-előállító tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette. A hibákat az üzem az azóta tartott ismételt hatósági ellenőrzésekre sem tudta kijavítani, így továbbra sem folytathatja tevékenységét.
A második helyszínen, egy húskészítmény-előállító létesítményben – a készáru raktár mennyezete penészes, az üzemben lévő berendezési tárgyak piszkosak, helyenként rozsdásak voltak, – a fűszerraktárban az ellenőrök jelentős mennyiségű rágcsálóürüléket találtak, a padozaton, a polcokon és a fűszerkimérésre használt eszközökön egyaránt, –  a helyiség két sarkában ragacsos rágcsáló élvefogó csapdát helyeztek el, egyikben még élő, másikban elhullott egérrel, – és a felhasználásra szánt belet – az üzemi alaprajz szerint – a hulladéktároló helyiségben tárolták, amelynek padozata szintén nagyon szennyezett volt. A Nébih szakemberei azonnali hatállyal felfüggesztették az egység húskészítmény-előállító tevékenységét és elrendelték a fellelt 2,6 tonna nem nyomon követhető, lejárt, illetve penészes termék forgalomból való kivonását, valamint az állati eredetű élelmiszerek megsemmisítését. Az üzem a hiányosságok kijavítása után, a hatóság ismételt helyszíni szemléjét követően folytathatta tevékenységét. 
Az eljárások folyamatban vannak. A két üzem több százezer forintos, akár milliós nagyságrendű bírságra számíthat.
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 17:37

Hő-mérsékelt gázigények

Publikálás dátuma
2019.04.02. 09:30

Fotó: Marjai János / MTI
Tavaly csökkent a hazai gázfogyasztás, amit a szakértők a hőmérséklettel magyaráznak. A kormány mégis több vezetéket építene.
Tavaly 9 milliárd köbméterről 8,5 milliárd köbméterre esett vissza az országos gázfelhasználás – számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett havi fogyasztási adatsorból. A különbség magasabb mint 5 százalék. A „belső fogyasztásra átvett”, ennél kissé nagyobb, 10,5 milliárd köbméteres mennyiség szintén hasonló változást mutat. A lakosság körében a zuhanás 7 százaléknál is nagyobb. Pedig a többi tavalyi energia-adatsor – így az áram-, az üzemanyag-, vagy épp a teljes – töretlen bővülést mutat. Ráadásul a válság óta a gázigények is emelkedtek. Igaz, még mindig messze járunk a 2007-es, 15 milliárd köbméteres csúcstól. A 2018-at megelőző három év során a felmérések 4, illetve 8-8 százalékos ugrásokat mutattak; a lakosság esetében négy éve 13 százalékra is akadt példa. A visszaesést az általunk megkérdezett szakértők a hőmérséklet emelkedésével magyarázták.  Kétségtelen: a KSH nyilvántartása alapján végzett számításunk szerint a tavalyi, mintegy 12,6 fokos, éves, országos átlaghőmérséklet az adatbázis 1901-es kezdete óta szintén csúcsérték. Habár 2014-2016 között kissé valóban hidegebb volt az átlag, tavalyelőtt, nagyjából változatlan hőmérséklet mellett az igények szintén közel 8 százalékkal ugrottak.
Lapunk tegnapi megkeresésére a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontnál, kiszűrve a számadatok hőmérséklet-hatását, arra jutottak: a tavalyi visszaesés teljes mértékben indokolható az időjárás melegedésével. Számításuk ugyanakkor 2015-2017 között a hőmérséklet-változást kiszűrve is emelkedő gázfogyasztásról tanúskodik. Ezt viszont a kutatóintézetnél leginkább piaci okokkal magyarázzák: a legnagyobb felhasználóknak számító erőműveknek ugyanis ekkor megérte gáz elégetésével áramot termelni. Ez tavalyra megváltozott, amit a MEKH-kimutatás is visszaigazol: az óránként 500 köbméter felett vásárlók igényei tavalyra szintén megcsappantak. A lakosságon kívüli kör igényváltozása kiegyenlítettebb: esetükben a tavalyi visszaesés közel áll az átlaghoz. Bár a szakértők a hőmérséklet-hatás fülön csípésével leginkább hűteni igyekeznek a gázforgalom-eséssel kapcsolatos kedélyeket, a helyzet nem ilyen egyszerű. A klímaváltozás hatása ugyanis a magyarországi átlaghőmérséklet-emelkedési grafikonon talán még a megrögzött álhírhívők számára is szembeötlő. A hazai hőfok, kisebb-nagyobb hullámzásokkal bár, de a mérések 1901-es kezdete óta, egyértelmű emelkedő ívet mutat. Míg például az 1985-ös átlag 9,34 fok, addig tavalyra a KSH által közölt nyolc nagyvárosi adatot átlagolva 12,55 fokot számoltunk. Ez több mint 3 fokos emelkedés, évről évre néhány fokos kilengések mellett. Ha bele is törődünk, hogy a lakásszigetelési akciók, az egyre takarékosabb berendezések és más fűtési módok terjedése alig-alig fékezik a hazai gázigényeket, akkor is kimondható: az országnak klímája melegedésével párhuzamosan egyre kevesebb gázra lesz szüksége. (Ráadásul, ha a kabinet valóban épít két nukleáris blokkot Paksra, az mérsékelheti az újabb gázerőművek iránti igényt.) Ehhez képest meglehetős furán hat, hogy az Orbán-kormány változatlanul súlyponti kérdésként kezeli további gázvezetékek építését. A kormányfő, amikor csak teheti, hangsúlyozza, hogy az oroszok által biztosított gáz nélkül leállna Magyarország. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter naptárjában is sorjáznak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. Két hete Moszkvában arról állapodott meg, hogy a nyugati szállításokra kötött orosz-ukrán szerződés idei lejárta miatt most betároljuk a jövő évre szükséges mennyiséget. Az oroszokkal – többek között emiatt – kialakított, nemzetközi ellenérzéseket kiváltó, kebelbaráti viszony mellett ugyanakkor a kabinet komoly erőfeszítéseket tesz más gázforrások felkutatása irányába is. Így elsősorban a horvátországi Krk-szigeten tervezett, hajón szállított cseppfolyósgáz-lefejtő, illetve a Fekete-tenger román szakaszán az osztrák OMV és az amerikai ExxonMobil által talált gázkincs iránt érdeklődünk. A múlt héten ugyanakkor a tárcavezető éppenséggel Azerbajdzsán gáza iránt mutatott élénk érdeklődést. (Pedig velük hat éve már megégettük magunkat, amikor az ottani Shah Deniz mező kitermelői a Magyarországon keresztül tervezett Nabucco helyett egy másik gázszállítási útvonalat részesítettek előnyben.) Emellett a kulisszák mögött Moszkvával is zajlanak egy új, hosszú távú gázbeszerzési szerződés megkötésének előkészületei. Kérdés, mivégre a nagy nekibuzdulás, ha a jövőre nézve borítékolható a hazai gázigények visszaesése.

Növekvő felhasználói szám

A visszaesés alátámasztásaként olyan iparági pletykák is terjengenek, hogy a lakosság tömegével válik le a gázrendszerről és tér át fa- vagy egyéb alternatív fűtésre. A tegnapi, ezzel kapcsolatos körkérdésünkre a szolgáltatók közül egyedül adatokkal válaszoló E.ON-nál ezt határozottan cáfolták. A dunántúli vezeték-hálózat nagy részét üzemeltető, német hátterű energiacsoport fogyasztóinak száma tavaly 0,5 százalékkal még bővült is. Rendszerükön alig érzékelhető fogyasztásvisszaesést tapasztaltak, amit ők is a magasabb hőmérsékletnek tudnak be. A MEKH magyarázat helyett egy korábbi, szintén gázfogyasztószám-emelkedést tükröző táblázatot küldött. 

Szerző
Témák
gázfogyasztás

Újra tárgyalnak a szakszervezetek a BKV-val, a levegőben lóg a sztrájk

Publikálás dátuma
2019.04.02. 07:53

Fotó: Népszava
A tárgyalás felemásra sikeredett, így újra összeülnek. Az EKSZ elnöke közölte: tagjaiktól nem kaptak felhatalmazást arra, hogy 10 százalék alatt állapodjanak meg.
Körvonalazódik egy megállapodás, amely várhatóan nem fog elmozdulni a jelenleg ismert 8 százalékos bérfejlesztés mértékéről – mondta az atv.hu-nak Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, miután tárgyaltak a BKV-val. Hozzátette: ez nem elfogadható, mert tagjaik körében nem reprezentatív felmérést végeztek, amely szerint „nagyon alsó hangon is a 10 százalékhoz ragaszkodnak”. A BKV jogi és humánpolitikai vezetője viszont elmondta, hogy nem áll több forrás rendelkezésükre. Jelenleg egyébként 5,26 milliárd forint pénzösszegről van szó, amelyet a cég bérrendezésre fordítana. Naszályi a tárgyaláson is elmondta, hogy ez „messze nem éri el azt a szintet, amire szükség volna”, és az EKSZ elnöksége fogja megtárgyalni, elfogadják-e ezt az ajánlatot, vagy ha nem, akkor milyen lépések lehetnek még. Mint ismert, a további 3 százalékos emelés után az ágazatban a sztrájkelőkészítést is felfüggesztették, amelynek eltörlése bizonytalan. Ahhoz ugyanis – mondta Naszályi – mérlegelni kellene például azt is, hogy mennyi pénztől eshetnének el a sztrájkolók, és hogy adott esetben mennyit hozhatna az a plusz „x” százalék, amin már – a tagság jóváhagyásával – elgondolkodna. Plusz 1-2 százalék további emelés esetében a munkabeszüntetés nem feltétlen érné meg, de ha az eredeti 15 százalékos emelésre is volna esély, akkor már más lenne a helyzet. A tárgyalás felemásra sikeredett, éppen ezért kedden – de még a szerdai plenáris ülés előtt, ahol a BKV már megegyezést szeretne – szintén összeülnek egy rendkívüli tárgyalásra a reprezentatív szakszervezetekkel és a BKV-val, és meglátják, hogy esetleg utóbbi tud-e engedni a megfogalmazott követeléseiknek. Az biztos – tette hozzá –, hogy 10 százalék alatti emelés megállapodására nincsen felhatalmazása, éppen ezért a 10 százalék esetében már talán elgondolkodnának. Az EKSZ elnöke mégis úgy véli, hogy a cégnek nem lesz magasabb ajánlata.
Szerző
Témák
BKV sztrájk
Frissítve: 2019.04.02. 07:54