Kékbe borult a világ az autizmussal élőkért, köztük legalább százezer magyarért

Publikálás dátuma
2019.04.02. 16:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Világszerte kék szín jelzi az április 2-i autizmus világnapot. Az egyelőre nem pontosan ismert okból kialakuló fogyatékosságot jelenleg nem lehet gyógyítani, de az autista emberek képességei fejleszthetők.
Április 2-át az ENSZ kezdeményezésére 2007. december 18-án nyilvánították az autizmus világnapjává. Az autizmus gyakori fogyatékosság, száz emberből egy érintett, Magyarországon minimum százezeren vannak az autizmus spektrum valamelyik fokán. Az autizmussal élő emberek agya a többiekétől eltérően dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat. Érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit, ez megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvas gesztusokból, mimikából és gyakran nem érti a hasonlatokat, szófordulatokat - olvasható az Autisták Országos Szövetsége honlapján.  Gyakran előfordul, hogy egy autizmussal élő ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élő emberek is, akik olyan részletekre is felfigyelnek, amelyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélget valakivel, megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról.
Arra, hogy mi okozza az autizmust, még nincs pontos válasz, a szakemberek szerint genetikai és környezeti hatások kombinációjára vezethető vissza. A tudomány pillanatnyi állása szerint nem gyógyítható, létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amellyel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetők - írták.

Érzékenyítő osztályfőnöki óra

A világnap alkalmából rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak egy XVII. kerületi általános iskolában, amelyen a gyerekek megtudhatták, hogy az autizmusnak számos formája van, az állapot sokszor láthatatlan, ránézésre nem feltétlenül lehet megállapítani valakiről, hogy autista. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte, fontos az "érzékenyítés" elkezdése már gyerekkorban, hogy felnőve az emberek elfogadják, természetesnek tekintsék az autizmust.  Kővári Edit, az AOSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy az autistákat a társadalom elfogadja, és segítő szándékkal, megértően forduljon feléjük, elmondta a 2010 óta működő programjuk keretében iskolai közösségeknek nyújtanak információt játékos formában az autisták mindennapjairól - írta az MTI.
A figyelemfelhívás egyik eszköze, hogy egy-egy közismert épületet a világnap előestéjén kék színnel világítanak meg. Azért lett a kék szín az autizmus színe, mert mérsékli a nyugtalan viselkedést, javít az alvásproblémákon.

Évekig tart a diagnózis

Hiába ismeri fel egyre több pedagógus az autizmus tüneteit, a gyermek háziorvosok még mindig tanácstalanok, akár három év is eltelik, mire megszületik a diagnózis, pedig az időben és kellő intenzitással elindított korai fejlesztés jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen képességrendszerrel jelenik meg egy autista gyerek az oktatási rendszerben. Az autista gyerekek szüleinek és pedagógusoknak segítő Mars Alapítvány legfrissebb felmérésében közel 400 szülőt kérdezett meg az autizmus diagnózis menetéről. Az AOSZ által 10 évvel ezelőtt készített felmérés ismétléséből az derül ki, hogy többnyire (72 százalék) a szülők veszik észre a tüneteket. A legtöbb szülő a gyermekorvoshoz fordul először, akik viszont csak a legritkább esetben gyanakszanak autizmusra. A megkérdezett szülők közül minden negyedik a háziorvost kereste fel a tünetekkel, de a diagnózisok mindössze 1 százaléka indul a rendelőkből.
A szülők után a pedagógusok észlelik leggyakrabban az átlagostól való eltérést a gyerekeknél, a 10 évvel ezelőttihez képest ma már dupla annyi pedagógus ismeri fel az autizmus tüneteit. A családok általában egyszerre több helyen indítják el a diagnosztikai folyamatot. A legtöbben 2-3 intézményben járnak, de olyan családok is vannak, akik 6, vagy több helyen is próbálkoznak. Biztató ugyanakkor, hogy a diagnózis megállapítása után már nem akarnak újra és újra megbizonyosodni annak helyességéről – mondta Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány igazgatója. A diagnózisok pontosabbak is lettek, 2008 óta a harmadára csökkent az alcsoportot nem tartalmazó vagy értelmezhetetlen diagnózisok száma.
A világnap alkalmából a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szombat délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia elől sétát indít az autizmussal élőkért, amelyen környezettudatossági okból idén a lufi-elengedés helyett buborékeregetés lesz a program, de Szabó T. Anna Van egy világ című verse ezúttal is elhangzik majd.
Szerző

A genetika tényleg megnehezíti a fogyást, de nincs minden veszve

Publikálás dátuma
2019.04.02. 14:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokan irigykedve figyelik azokat, akik bármit és bármennyit ehetnek és esznek is, nem híznak. Kiderült, ennek a szerencsés állapotnak genetikai okai vannak.
Az elhízás genetikai hátterével már sok kutatás foglalkozott, a mostani, amelyről a Science Alert számolt be, azonban azt vizsgálta, milyen genetikai oka lehet annak, ha valaki nem hízik. Az eredmények szerint valóban létezik „vékonyságért” felelős gén, illetve hiányozhatnak az elhízásért felelős gének, ráadásul örökölhetően – írta a Dívány.
A szerencsésebbeknek a genetikai hátterük segít vékonynak maradni, másoknak ehhez többre van szükségük. A közelmúltban végzett kutatás az elsők között vizsgálta, mi az oka annak, hogy egyesek különböző étkezési zavarok és betegségek nélkül is vékonyak maradnak, bármennyit és bármit is esznek. A vékony embereknek alacsonyabb a génterhelése, ami alapesetben az elhízást segítené – mondta Sadaf Farooqi, a Cambridge-i Egyetem kutatója. 
„Könnyű az embereket a testsúlyuk miatt kritizálni, de a tudomány jelenlegi állása szerint a súlyunkat sokkal kevésbé tudjuk befolyásolni, mint azt eddig gondoltuk”

– tette hozzá a professzor.

A kutatók három csoportot vizsgáltak: az első 1622 alacsony testtömegindexű (1,9-es BMI), a második 10 433 normál testsúlyú, míg a harmadik 1985 súlyosan elhízott emberből állt. A résztvevők DNS-ének összehasonlításával a kutatók különböző mintákat fedeztek fel. A genetikai vizsgálatok mellett kiszűrték az olyan embereket is, akik valamilyen betegséggel, például étkezési zavarokkal küzdenek.
Az eredmények szerint a túlsúlyos embereknek sokkal magasabb kockázati tényezőt jelent a genetika, a vékonyaknak jóval kevesebb olyan genetikai variánssal rendelkeznek, ami az elhízásért tehető felelőssé. Az ismert tényezőkön kívül újabb összefüggéseket találtak a genetika és az elhízás, valamint a magas vérnyomás kialakulása között. A vékony emberek génjei alapján megállapították, hogy közel háromnegyedüknek szintén vékony és egészséges emberek alkotják a családjukat. A kutatás folytatásával a tudósok még több gént és biológiai mechanizmust szeretnének azonosítani, amelyek később segíthetnek az embereknek az egészséges testsúly megtartásában.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy – az anyagcserénk sebességén, az edzéseink számán és a kedvenc ételeinken kívül – sok minden befolyásolja a testsúlyunkat, ez a vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a genetikának is jelentős szerepe van. Nemcsak a genetikán múlik, hogy ki mennyit hízik, de
„megnehezíti a túlsúllyal küzdő emberek életét”

- hangsúlyozta Inês Barroso, a kutatók egyike.

Tudni kell, hogy minden ember szervezetére másképp hatnak a különböző tényezők, de a helyes étrend és a testmozgás – testsúlytól függetlenül - mindenkire jó hatással van. Ha sikerül megtalálni a megfelelő géneket, új módszerek kifejlesztésével megakadályozható lehet az elhízás, ez pedig segíthet a kevésbé szerencsés genetikával rendelkező embereknek, és az akár komoly betegségek megelőzésében is. 
Szerző

Árthat a szívnek a szénhidrátmegvonás

Publikálás dátuma
2019.04.01. 17:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Bár a fogynivágyók legnagyobb ellensége a szénhidrát, most kiderült, a megvonását sem célszerű túlzásba vinni, ugyanis növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát - hívta fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.
A tavasz a diéták időszaka, ilyenkor elégelik meg ugyanis a legtöbben a tél során felkúszott plusz kilókat. A fogyáshoz rengeteg módszer közül lehet választani, a legújabbak, és a talán leglátványosabb eredménnyel járók - például a paleó, a ketogén vagy az atkins - a legnagyobb mumus, a szénhidrát drasztikus megvonásán alapulnak. A Magyar Kardiológusok Társasága egy új kutatás nyomán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szénhidrát tartós hiánya hosszútávon komoly veszélyt jelenthet a szívünkre, ezért nem célszerű sokáig megvonni. 
A kutatás szerint, amelyet dr. Xiaodong Zhuang, a kínai Sun Yat-Sen Egyetem kardiológusa az American College of Cardiology kongresszuson március 16-án New Orleans-ban hozott nyilvánosságra, azoknál, akiknek a napi kalóriabevitelüknek rendszeresen kevesebb, mint 45 százaléka áll szénhidrátból 18 százalékkal nagyobb az esély a pitvarfibrilláció kialakulására, mint azoknál, akiknél ez az arány 45-52 százalék között van. Azt már korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ezt a rizikót nem befolyásolja az sem, hogy milyen fehérjével vagy zsírral pótolták a szénhidrátot. Ennek alapján az biztos: 
kerülni kell a szélsőségeket, azaz nemcsak a túlzott fogyasztás, de a drasztikus megvonás sem tesz jót a szervezetnek.

„A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar. Olyankor a szív szabályos ütemét biztosító szinuszcsomó működése kiesik, és egy, a pitvarokból eredő, kaotikus elektromos tevékenység veszi át a szívösszehúzódások vezérlését. Ennek következtében a kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. Mivel a szív nem szivattyúzása nem megfelelő, vérrögök képződnek. Ha egy ilyen felszabadul, és eléri az agyat, legsúlyosabb következményként stroke-ot okozhat" - mondta dr. Gellér László egyetemi tanár, tanszékvezető helyettes. 
Bár a jelenlegi vizsgálat nem mutatott közvetlen ok-okozati kapcsolatot a diéta és a betegség kialakulása között, az tény, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend negatív következményekkel járhat. Bár gyors fogyást eredményez, felgyorsítja a folyadékvesztést, a dehidratáció pedig zavart okozhat a szívben; a víz- és elektrolit háztartás rendellenessége befolyásolhatja a szívritmust”- magyarázta a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika osztályvezetője. Bármennyire is szeretnénk gyors eredményeket elérni, a szívünk védelmében óvakodjunk a szélsőséges fogyókúráktól – hangsúlyozta a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja. 
A mostani vizsgálat megállapította azt is, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrendet követők általában kevesebb gyulladáscsökkentő hatású zöldséget, gyümölcsöt és gabonát fogyasztanak. A szervezetben kialakult gyulladás pedig szintén növeli a pitvarfibrilláció kockázatát. 

Arany középút

Akkor is a szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott étrend követése javasolt, ha gyorsan szeretnénk formába hozni magunkat - hangsúlyozta Gellér László a Magyar Kardiológusok Társaságának közleményében.
Szerző