11 milliós bírságot kapott a DK a szervereit ért hacker-támadás miatt

Publikálás dátuma
2019.04.02. 15:42

Fotó: Népszava
A párt szerint az adatvédelmi hatóság el akarja lehetetleníteni EP-kampányukat, bíróságon támadják meg a bírságról szóló döntést.
A Demokratikus Koalíció (DK) azzal vádolja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), hogy a pártra frissen kiszabott pénzbüntetéssel beavatkozik az európai parlamenti választási kampányba, és megpróbálja lenullázni a DK esélyeit. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke keddi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy
a napokban a hatóság 11 millió forintos pénzbüntetéssel sújtotta a DK-t azért, mert hackerek korábban feltörték a párt internetes oldalát.

A politikus szerint nem véletlen, hogy a hatóságnak két hónappal az európai parlamenti választás előtt jutott eszébe a büntetés kiszabása. Arra is gondosan ügyeltek, hogy a pénzt a kampány után ne lehessen befizetni, mivel 30 napos fizetési határidőt adtak a DK-nak - ismertette. Kijelentette: felháborítónak tartják, hogy az adatvédelmi hatóság ily módon avatkozik bele a kampányba, és így próbálja elvenni DK választási esélyeit.
A DK bíróságon támadja meg a határozatot.

Molnár Csaba úgy véli: Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László számvevőszéki elnök után most egy újabb állami intézmény vezetője, Péterfalvi Attila mutatta meg, hogy nem a magyar embereket, hanem Orbán Viktort és illiberális rendszerét szolgálja.
Tavaly nyáron törték fel a DK régi, már nem használt oldalát - fejtette ki Molnár Csaba. Mint mondta, az azon lévő információk már nem voltak "relevánsak", ezért is érthetetlen a súlyos pénzbüntetés. Az adatvédelmi hatóság azzal érvel, hogy a DK-nak jobban kellett volna vigyáznia az adatokra. Arra a kérdésre, hogy a DK tett-e feljelentést az esetet követően, Molnár Csaba azt mondta: a DK-nak nem dolga elvégezni az adatvédelmi hatóság feladatát, de ha még egyszer ilyen történne, akkor nem várnának a NAIH-ra. Abban bíztunk, hogy a jogállam maradékai még működnek; naiv bizakodás volt - fogalmazott.

Polt hivatala is nyomozhatott volna Elios-ügyben – de valamiért nem akartak

Publikálás dátuma
2019.04.02. 15:27

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Ez csak lehetőség, nem kötelezettség, írta a legfőbb ügyész Varju László DK-s képviselőnek küldött levelében.
Dupla fenekű válasszal indokolta meg Polt Péter, miért nem a Legfőbb Ügyészség nyomozott az Elios-ügyben: Poltot Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője faggatta.
A legfőbb ügyész először a 2018 júliusában elfogadott új Büntetőeljárási törvényre (Be.) hivatkozott, ami a nyomozást két részre osztotta: az első, felderítési szakasz a gyanúsított kihallgatásáig tart, és a rendőrség hatáskörébe tartozik, ebben a szakaszban az ügyészségnek csak felügyeleti joga van – az irányítást a második, vizsgálati szakaszban veszik a rendőröktől.
Mivel a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásig sem jutott el az Elios-botrány felderítése során, „az ügyészség nem került abba a helyzetbe, hogy irányíthassa a nyomozást”- fejtegette Polt, aki azt is tisztázta, hogy az aktuális iránymutatások szerint járnak el, a régi Be. ezért nem érvényes az ügyben.
Az igazi, az ügyészség szándékairól jobban árulkodó válasz azonban ezután következett: Varju László emlékeztetett rá, hogy az osztott feladatkörről szóló érvelés némileg sántít, hiszen a hatályos Büntetőeljárási törvény szerint a szerint a felderítés is a nyomozás részét képezi és a törvény 26. § (5) bekezdése kimondja, hogy „Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást”  
Utóbbit Polt sem cáfolta, de hozzátette, hogy ez nem kötelezettség, és mindenképpen az általános hatásköri szabályoktól eltérő jelentő kivétel”.
Vagyis megtehették volna, de nem akarták átvenni a nyomozást, és mivel a rendőrség kihallgatás lezárta az ügyet, ők sem foglalkozhattak már vele.

Az csak a hab a tortán hogy a rendőrség gyors zárlata miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd-EP- képviselője is feljelentést tett, hivatali visszaélés gyanújával. A Központi Nyomozó Ügyészségtől pedig azt a választ kapta, hogy korábban volt már egy hasonló tárgyú feljelentés, de azt is visszautasították, Jávor beadványa pedig ahhoz képest nem tartalmazott új adatokat; így az EP-képviselő feljelentésével már nem is foglalkoztak érdemben.
Az Elios-ügyben így csak a beismeréssel felérő kormányzati döntés a biztos:  az Orbán-kormány visszavonta a Brüsszelnek kifizetésre kiküldött számlák közül a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető, botrányos körülmények között odaítélt Elios-beruházások tételeit, ezzel pedig 13 milliárdos kárt okoztak az államnak. 
Szerző

Áramszünet a határon - nem lehetett átkelni Tiszaszigetnél

Publikálás dátuma
2019.04.02. 15:07

Délután 1-től nem tudtak utasokat fogadni az áramkimaradás miatt.
Áramkimaradás miatt szünetel a határellenőrzés a tiszaszigeti közúti átkelőhelyen Magyarország és Szerbia között- tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kedd délután. Szabó Szilvia közölte, 13 óra óta az átkelőhelyen nincs áram, így nem tudott utasokat fogadni.
Délután 4-re elhárították a problémát. Az utasokat a tiszaszigeti közúti határátkelőhely 7 és 19 óra között fogadja.
Frissítve: 2019.04.02. 16:20