A pofapénzzel nem kell elszámolniuk az önkormányzatoknak

Publikálás dátuma
2019.04.03. 07:30

Fotó: Molnár Ádám
Miközben általános béremelésért harcolnak a közszolgák, a polgármesteri hivatalokat belülről is feszítik a fizetéskülönbségek.
Igazságtalannak érzett bérszakadékok borzolják a kedélyeket a nagyobb önkormányzati hivatalokban, ahol a bérkeret megengedi, hogy a többiekénél magasabb személyi illetményt adjanak néhány dolgozónak. Egy megyeszékhely köztisztviselője arról panaszkodott a közelmúltban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) honlapján, hogy a „polgármesterek feltöltötték a hivatali állományt a saját embereikkel (szomszéd, koma, jóbarát), akikben megbíznak. Ezután megegyeztek a jegyzővel, hogy határozzon meg ezeknek az embereknek egy indokolatlanul magas személyi bért.” A levélíró állítja, gyakori, hogy érettségi után, diploma, szakvizsga és nyelvvizsga nélkül kétszer, háromszor annyit keresnek a kiválasztottak, mint a többi köztisztviselő. Ezt igazságtalannak és botrányosnak tartják a hivatalok tíz-húsz éve dolgozó, diplomás, szakvizsgázott, nyelveket beszélő alkalmazottaival szemben, akik a bértábla alapján jó, ha a garantált bérminimumot megkapják. A településvezetők és jegyzők természetesen árnyaltabban fogalmaztak lapunknak. A XV. kerület jegyzője, Lamperth Mónika szerint például egy jól felkészült építészt még egy fővárosi önkormányzat sem tudna megtartani a kiemelt bér nélkül. 

Alapbérért nem találnak jó szakembert

A kérdésre, hogy miért vállalják fel a polgármesterek a személyi bérek miatt a belső feszültséget a munkahelyükön, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is úgy reagált, hogy másként nem lehet jó szakembert találni, de nem tagadta, hogy benne van az említett sógor, koma, cimbora felkarolása is. Schmidt Jenő ugyanakkor úgy látja, ha nem mondják el egymásnak a hivatalban, hogy ki mennyit keres, a jegyzőn kívül nem tudja senki a pontos összegeket, hiszen a képviselő-testület az éves költségvetésben csak egy bértömeget szavaz meg, így senki nem kérheti számon, hogy azt hogyan osztja szét a két vezető. A TÖOSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy a bértábla besorolása alapján adható fizetések nagyon alacsonyak, a számításhoz használt 38 650 forintos illetményalap 11 éve nem emelkedett központilag. Azt viszont az önkormányzatok 2017 óta megtehetik, hogy saját bevételeik terhére ezt az alapot megemelik és ezzel a polgármesteri hivatal minden dolgozójának magasabb lesz a bére, de ezt a megoldást csak azok a gazdag önkormányzatok engedték meg maguknak, ahol az egy főre jutó adóerő-képesség magasabb 80 ezer forintnál. Az első évben a lehetőséggel a majdnem 3200 magyar településből 390 helység 113 közös hivatala, továbbá 190 önálló hivatal tudott élni, tavalyi adatot nem találtunk.  

Az állam nem fizet mindent

 A nagyobb települések képviselő-testületében nemcsak az illetményalap megemelésének mértéke, hanem az is vita tárgya, hogy mekkora a polgármesteri hivatal létszáma, mert az állam finanszírozza az elismert hivatali létszámot, de a pluszlétszám teljes bérköltségét a településnek kell gazdálkodni. 2019-ben az önkormányzatok 4 millió 580 ezer forintot kapnak minden elismert köztisztviselő bérére és az intézmény működtetésére. A váci polgármesteri hivatal például 92 munkatársat tüntet fel az idei költségvetésében, de Ferjancsics László ellenzéki képviselő tájékoztatása szerint az elismert létszám csak 60. A 32 fős többlet juttatásai komoly kiadást jelentenek a városnak. (A polgármesteri hivatalból eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre.) Van ellenpélda is: a szomszédos Sződligeten kettővel kevesebb emberrel is meg tudták szervezni a feladatok ellátását: az elismert 14 helyett most 12 köztisztviselő dolgozik a helyi hivatalban.   

Aggódjon a polgármester?

A kérdésre, hogy a megnövelt létszám és a személyi bérek miatt kialakult feszültségek visszaüthetnek-e a közelgő választási kampányban, ha a polgármester újra indulni akar, a TÖOSZ elnöke úgy felelt, hogy legfeljebb a kistelepüléseken, s ott is csak akkor, ha valaki kiadja az adatokat. Arra pedig a kivételezett kör eleve fel van készülve, hogy ha a polgármester repül, nekik is menni kell, ma már a legtöbb jegyző is így kalkulál – tette hozzá Schmidt Jenő. A kisebb polgármesteri hivatalok azonban nem a személyi illetmények okozta feszültségek miatt kezdenek kiürülni, sokkal inkább azért, mert az alacsony bérért is ott maradó régi dolgozók sorra élnek a Nők40 lehetőségével és nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig sehol nincs – érzékeltette a baj nagyságát Tab fideszes polgármestere.  

Pénz helyett trükközési engedély

A személyi illetmény megállapításának lehetőségét a 2011-ben elfogadott közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezette be, elvileg azért, hogy a kimagasló teljesítményt nyújtó munkatársakat több pénzzel lehessen jutalmazni. Az összeget a jegyző állapíthatja meg a polgármester jóváhagyásával – pontosabban a gyakorlatban többnyire inkább a település vezetőjének kérésére. Mellé kell csatolni egy minősítést vagy teljesítményértékelést, amibe azonban sok minden belefér. Az önkormányzati bérekkel foglalkozó szakmai tanulmányok rendre meg is említik, hogy a személyi illetmény alkalmazása munkahelyi konfliktusokat szül. 

Piknikezni hívta Angela Merkelt Orbán, egy elvi igen már érkezett Berlinből

Publikálás dátuma
2019.04.03. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kancellárt a német CDU alapítványának rendezvényére, a Páneurópai Piknik 30. évfordulójára szervezett megemlékezésre hívták meg.
Magyarországra jön Angela Merkel, hogy részt vegyen a Páneurópai Piknik 30. évfordulójára szervezett megemlékezésen – állította az egyik kormányzati forrásunk. Lapunk információi szerint a német kancellár hivatala már visszaigazolta, hogy a politikus elfogadta a meghívást, így a látogatás biztosra vehető. Diplomáciai forrásból viszont úgy értesültünk, hogy bár valóban érkezett Berlinből egy „elvi igen”, azért még nem száz százalék, hogy ebből a nyáron valóban kancellári vizit lesz, a német fél ugyanis „lebegteti egyelőre a kérdést”. Angela Merkel legutóbb az 1989 augusztus 19-i határnyitás 25. évfordulójához képest fél év késéssel, 2015 februárjában járt Budapesten, ahol egy meglehetősen feszült hangulatú sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor kormányfővel. A vizitet megelőző nyáron mondta el Orbán Viktor Tusnádfürdőn a híres-hírhedt vízióját az „illiberális demokráciákról”, amellyel nemzetközi botrányt okozott és jelentősen rontotta a német-magyar politikai kapcsolatokat. Merkel szóba is hozta a témát Budapesten, hangsúlyozva, hogy az Európai Néppártnak keresztény, szociális és liberális gyökerei is vannak, így „a demokrácia tekintetében nem tud mit kezdeni az illiberalizmus fogalmával”.

Mint ismert, 1989 augusztus 19-re magyar fiatalok szerveztek „pikniket” az osztrák határhoz, az esemény híre elterjedt az akkor már hónapok óta Magyarországon veszteglő több ezer NDK-állampolgárhoz is, akik nem akartak visszatérni a hazájukba, hanem az akkori NSZK-ba próbáltak továbbutazni, de ehhez nem voltak meg a vízumuk. A „piknikre” Sopron mellé érkező keletnémetek aztán egyszerűen áttörték - az akkor már csak látszólag őrzött - határzárat és tömegesen távoztak. Idén augusztus 19-én a CDU-hoz közeli Konrad Adenauer Alapítvány szervez a Fidesz pártalapítványával, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal egy megemlékezést Sopronba, így logikus lenne Merkel jelenléte. Ráadásul még azt is mondhatná, „saját” alapítványuk meghívását fogadta el valójában.
A magyar kormányfő és a német kancellár kapcsolata már régóta nagyon rossz, ennek jellemző példája volt, hogy Angela Merkel egyedül Orbán Viktorral nem találkozott 2017-ben a magyar-német barátsági szerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából. Ugyanebből az apropóból viszont meghívta Berlinbe Bohuslav Sobotka akkori cseh-, és Robert Fico szlovák kormányfőt. A határnyitás évfordulója ugyanakkor még mindig olyan érzelmi- és történelmi jelentőséggel bír Németországban, hogy emiatt Merkel felülemelkedhet az ellentéteken. - A mai magyar-német kapcsolatoknak "mitikus alapító története" a Páneurópai Piknik és a kelet-német menekültek átengedése. Ennek a két eseménynek ma is nagy identitásképző ereje van mindkét fél számára, hiszen a két társadalomban és a politikai elitjeikben pozitív érzéseket ébresztett egymás iránt - akkor is, és most is - mondta a Népszavának Hettyey András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint Merkel esetleges részvétele ebben a történelmi keretben értelmezendő. A mai magyar-német kapcsolatokra ugyanakkor az esemény feltehetően kisebb hatással lesz, hiszen a magyar politikai elit is érzékeli, hogy Merkel ideje lassan lejáróban van. Az új fontos CDU-s partner már Annegret Kramp-Karrenbauer, Merkel utódja a pártelnöki székben. Érdemes lesz azt figyelni, hogy Kramp-Karrenbauer hogyan és milyen módon nyilvánul meg (vagy vesz részt) az augusztusi-szeptemberi megemlékezéseken - mondta lapunknak a német-magyar kapcsolatok szakértője.

Csak az a konzervatív párt a fontos, amely a Néppárt tagja

Baráti kézfogások, udvarias beszélgetések és bújtatott, de egyértelmű üzenetek jellemezték az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz közös ünnepségét az Európai Parlamentben. A kedd esti rendezvényen arra emlékeztek a résztvevők, hogy az Európai Parlament egyik brüsszeli épületszárnyát tíz évvel ezelőtt nevezték el a néhai Antall József magyar miniszterelnökről. A Fidesz felfüggesztése ellenére az EPP néhány “nagyágyúját” küldte a megemlékezésre, köztük Antonio López Istúriz főtitkárt, és Hans-Gert Pötteringet, az EP korábbi elnökét, aki a magyar párt politikájának vizsgálatára létrehozott “bölcsek tanácsának” egyik tagja. Beszédeikben a Fidesz és a magyar kormány képviselői többek között a kereszténydemokrata identitás megőrzésének szükségességét, az EPP tisztségviselői az európai értékek és a jogállam tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozták. Hans-Gert Pöttering beszédében Antall Józsefre utalva kifejtette: a néhai kormányfő tudta, hogy az “EU az értékek közössége”, és tisztában volt azzal is, hogy az a konzervatív párt, amelyik nem tagja az EPP-nek, nem játszik fontos szerepet Európában. A rendezvény után a német politikus nem kívánt részleteket elárulni a “bölcsek tanácsának” munkájáról, csak annyit jegyzett meg, hogy még nem ültek össze a menetrend megvitatására. Kérdésünkre, nem tartja-e bizarrnak, hogy együtt ünnepel a felfüggesztett Fidesszel, közölte: a megemlékezésen Antall József politikai örökségét kívánta méltatni. Halmai Katalin (Brüsszel)

Frissítve: 2019.04.03. 08:20

Ezért használhat német rendszámú autót Tiborcz István

Publikálás dátuma
2019.04.03. 06:00
Egy német rendszámú AMG G63 Mercedes, olyan, mint amiben Tiborczot látták
Fotó: Szalmas Peter / Népszava
A német rendszámú autónak sok előnye van, például a büntetési csekkek is valamivel lassabban érnek el a vétkeshez, mivel ilyenkor a magyar rendőrségnek a német adatbázisból kell lekérnie az adatokat.
Listaáron több tízmillió forintba kerülő, német rendszámú Mercedes luxusterepjáróban fotózták le még március végén Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt – írta az Átlátszó.hu. A Mercedes AMG G63-as 2,5 tonnás és csaknem 600 lóerős járművet rendszámtáblája szerint a németországi Passauban regisztrálták.
Piaci szakértők szerint a német rendszámú autók használatával milliókat spórolhat a magyar bérlő vagy tulajdonos. Ahhoz, hogy valaki magyar állampolgárként hozzájusson egy passaui rendszámú járműhöz német lakcímmel vagy - német vagy magyar székhelyű - vállalkozással kell rendelkeznie, amelynek a terhére vehet vagy lízingelhet autót. Akár adásvételről akár tartósbérletről van szó, Németországban jóval kisebbek a költségek, elsősorban a hatalmas általános forgalmi adó-különbözet miatt. Németországban ugyanis csak 19, míg Magyarországon 27 százalékos az áfa, ezt pedig abban az országban kell megfizetni, ahol az autót forgalomba helyezték. Ennek megfelelően a Németországban vett vagy bérelt autó is olcsóbb. Igaz, elvileg az áfacsalás elkerülése miatt legfeljebb hatvan napig lehet más országban életvitelszerűen használni a más országban regisztrált autót, bár szakmai forrásaink szerint gyakorlatilag senki sem ellenőrzi, hogy ténylegesen mennyi ideig tartózkodik egy külföldi rendszámú autó egy másik állam területén. Azt viszont a cégek által vásárolt/lízingelt autóknál előfordulhat, hogy a rendőrök ellenőrzik: a volán mögött ülő rendelkezik-e a tulajdonos cégtől való meghatalmazással.
A német rendszámú autó magyar használatának további előnye lehet, hogy így a büntetési csekkek is valamivel lassabban érnek el a vétkeshez, mivel ilyenkor a magyar rendőrségnek a német adatbázisból kell lekérnie az adatokat. Mint megtudtuk, korábban a szlovák rendszámú autókkal próbálták „karcsúsítani” a hazai vagyonosok az itteni kiadásaikat, de divat volt a liechtensteini autó is. Újabban viszont a német mellett az angol rendszámok szaporodtak el, miután nagyon sok, külföldön dolgozó magyar vesz kint autót, amit utána idehaza is életvitelszerűen használ.
Egyébként nem Tiborcz István az egyetlen a NER-elitből, aki szereti a tekintélyparancsolóan hatalmas Mercedes-terepjárókat. Korábban Mészáros Lőrincet is többször látták Pesten egy G-szériás járművel. Mészáros magyar rendszámú terepjárót tart, ráadásul válogathat is: a Bors 2016-ban lefotózta, hogy öt darab ilyen nagy értékű luxusterepjáró állt a felcsúti üzleti zseni udvarán, ám a járművek az akkor feleségével közösen vitt Mészáros és Mészáros Kft. cégvagyonába tartozott.

Polték is nyomozhattak volna Elios-ügyben

Mivel a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásig sem jutott el az Elios-botrány felderítése során, „az ügyészség nem került abba a helyzetbe, hogy irányíthassa a nyomozást" - ezzel indokolta Polt Péter legfőbb ügyész, hogy miért nem az általa vezetett hatóság nyomozott az Elios-ügyben. Poltot Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője faggatta. Varju László viszont emlékeztetett rá, hogy a hatályos Büntetőeljárási törvény szerint a szerint a felderítés is a nyomozás részét képezi és az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást. Utóbbit Polt sem cáfolta, de hozzátette, hogy ez nem kötelezettség, és mindenképpen az általános hatásköri szabályoktól eltérő jelentő kivétel”. M. I.

Témák
Tiborcz
Frissítve: 2019.04.03. 08:54