Piknikezni hívta Angela Merkelt Orbán, egy elvi igen már érkezett Berlinből

Publikálás dátuma
2019.04.03. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kancellárt a német CDU alapítványának rendezvényére, a Páneurópai Piknik 30. évfordulójára szervezett megemlékezésre hívták meg.
Magyarországra jön Angela Merkel, hogy részt vegyen a Páneurópai Piknik 30. évfordulójára szervezett megemlékezésen – állította az egyik kormányzati forrásunk. Lapunk információi szerint a német kancellár hivatala már visszaigazolta, hogy a politikus elfogadta a meghívást, így a látogatás biztosra vehető. Diplomáciai forrásból viszont úgy értesültünk, hogy bár valóban érkezett Berlinből egy „elvi igen”, azért még nem száz százalék, hogy ebből a nyáron valóban kancellári vizit lesz, a német fél ugyanis „lebegteti egyelőre a kérdést”. Angela Merkel legutóbb az 1989 augusztus 19-i határnyitás 25. évfordulójához képest fél év késéssel, 2015 februárjában járt Budapesten, ahol egy meglehetősen feszült hangulatú sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor kormányfővel. A vizitet megelőző nyáron mondta el Orbán Viktor Tusnádfürdőn a híres-hírhedt vízióját az „illiberális demokráciákról”, amellyel nemzetközi botrányt okozott és jelentősen rontotta a német-magyar politikai kapcsolatokat. Merkel szóba is hozta a témát Budapesten, hangsúlyozva, hogy az Európai Néppártnak keresztény, szociális és liberális gyökerei is vannak, így „a demokrácia tekintetében nem tud mit kezdeni az illiberalizmus fogalmával”.

Mint ismert, 1989 augusztus 19-re magyar fiatalok szerveztek „pikniket” az osztrák határhoz, az esemény híre elterjedt az akkor már hónapok óta Magyarországon veszteglő több ezer NDK-állampolgárhoz is, akik nem akartak visszatérni a hazájukba, hanem az akkori NSZK-ba próbáltak továbbutazni, de ehhez nem voltak meg a vízumuk. A „piknikre” Sopron mellé érkező keletnémetek aztán egyszerűen áttörték - az akkor már csak látszólag őrzött - határzárat és tömegesen távoztak. Idén augusztus 19-én a CDU-hoz közeli Konrad Adenauer Alapítvány szervez a Fidesz pártalapítványával, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal egy megemlékezést Sopronba, így logikus lenne Merkel jelenléte. Ráadásul még azt is mondhatná, „saját” alapítványuk meghívását fogadta el valójában.
A magyar kormányfő és a német kancellár kapcsolata már régóta nagyon rossz, ennek jellemző példája volt, hogy Angela Merkel egyedül Orbán Viktorral nem találkozott 2017-ben a magyar-német barátsági szerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából. Ugyanebből az apropóból viszont meghívta Berlinbe Bohuslav Sobotka akkori cseh-, és Robert Fico szlovák kormányfőt. A határnyitás évfordulója ugyanakkor még mindig olyan érzelmi- és történelmi jelentőséggel bír Németországban, hogy emiatt Merkel felülemelkedhet az ellentéteken. - A mai magyar-német kapcsolatoknak "mitikus alapító története" a Páneurópai Piknik és a kelet-német menekültek átengedése. Ennek a két eseménynek ma is nagy identitásképző ereje van mindkét fél számára, hiszen a két társadalomban és a politikai elitjeikben pozitív érzéseket ébresztett egymás iránt - akkor is, és most is - mondta a Népszavának Hettyey András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint Merkel esetleges részvétele ebben a történelmi keretben értelmezendő. A mai magyar-német kapcsolatokra ugyanakkor az esemény feltehetően kisebb hatással lesz, hiszen a magyar politikai elit is érzékeli, hogy Merkel ideje lassan lejáróban van. Az új fontos CDU-s partner már Annegret Kramp-Karrenbauer, Merkel utódja a pártelnöki székben. Érdemes lesz azt figyelni, hogy Kramp-Karrenbauer hogyan és milyen módon nyilvánul meg (vagy vesz részt) az augusztusi-szeptemberi megemlékezéseken - mondta lapunknak a német-magyar kapcsolatok szakértője.

Csak az a konzervatív párt a fontos, amely a Néppárt tagja

Baráti kézfogások, udvarias beszélgetések és bújtatott, de egyértelmű üzenetek jellemezték az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz közös ünnepségét az Európai Parlamentben. A kedd esti rendezvényen arra emlékeztek a résztvevők, hogy az Európai Parlament egyik brüsszeli épületszárnyát tíz évvel ezelőtt nevezték el a néhai Antall József magyar miniszterelnökről. A Fidesz felfüggesztése ellenére az EPP néhány “nagyágyúját” küldte a megemlékezésre, köztük Antonio López Istúriz főtitkárt, és Hans-Gert Pötteringet, az EP korábbi elnökét, aki a magyar párt politikájának vizsgálatára létrehozott “bölcsek tanácsának” egyik tagja. Beszédeikben a Fidesz és a magyar kormány képviselői többek között a kereszténydemokrata identitás megőrzésének szükségességét, az EPP tisztségviselői az európai értékek és a jogállam tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozták. Hans-Gert Pöttering beszédében Antall Józsefre utalva kifejtette: a néhai kormányfő tudta, hogy az “EU az értékek közössége”, és tisztában volt azzal is, hogy az a konzervatív párt, amelyik nem tagja az EPP-nek, nem játszik fontos szerepet Európában. A rendezvény után a német politikus nem kívánt részleteket elárulni a “bölcsek tanácsának” munkájáról, csak annyit jegyzett meg, hogy még nem ültek össze a menetrend megvitatására. Kérdésünkre, nem tartja-e bizarrnak, hogy együtt ünnepel a felfüggesztett Fidesszel, közölte: a megemlékezésen Antall József politikai örökségét kívánta méltatni. Halmai Katalin (Brüsszel)

Frissítve: 2019.04.03. 08:20

Ezért használhat német rendszámú autót Tiborcz István

Publikálás dátuma
2019.04.03. 06:00
Egy német rendszámú AMG G63 Mercedes, olyan, mint amiben Tiborczot látták
Fotó: Szalmas Peter / Népszava
A német rendszámú autónak sok előnye van, például a büntetési csekkek is valamivel lassabban érnek el a vétkeshez, mivel ilyenkor a magyar rendőrségnek a német adatbázisból kell lekérnie az adatokat.
Listaáron több tízmillió forintba kerülő, német rendszámú Mercedes luxusterepjáróban fotózták le még március végén Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt – írta az Átlátszó.hu. A Mercedes AMG G63-as 2,5 tonnás és csaknem 600 lóerős járművet rendszámtáblája szerint a németországi Passauban regisztrálták.
Piaci szakértők szerint a német rendszámú autók használatával milliókat spórolhat a magyar bérlő vagy tulajdonos. Ahhoz, hogy valaki magyar állampolgárként hozzájusson egy passaui rendszámú járműhöz német lakcímmel vagy - német vagy magyar székhelyű - vállalkozással kell rendelkeznie, amelynek a terhére vehet vagy lízingelhet autót. Akár adásvételről akár tartósbérletről van szó, Németországban jóval kisebbek a költségek, elsősorban a hatalmas általános forgalmi adó-különbözet miatt. Németországban ugyanis csak 19, míg Magyarországon 27 százalékos az áfa, ezt pedig abban az országban kell megfizetni, ahol az autót forgalomba helyezték. Ennek megfelelően a Németországban vett vagy bérelt autó is olcsóbb. Igaz, elvileg az áfacsalás elkerülése miatt legfeljebb hatvan napig lehet más országban életvitelszerűen használni a más országban regisztrált autót, bár szakmai forrásaink szerint gyakorlatilag senki sem ellenőrzi, hogy ténylegesen mennyi ideig tartózkodik egy külföldi rendszámú autó egy másik állam területén. Azt viszont a cégek által vásárolt/lízingelt autóknál előfordulhat, hogy a rendőrök ellenőrzik: a volán mögött ülő rendelkezik-e a tulajdonos cégtől való meghatalmazással.
A német rendszámú autó magyar használatának további előnye lehet, hogy így a büntetési csekkek is valamivel lassabban érnek el a vétkeshez, mivel ilyenkor a magyar rendőrségnek a német adatbázisból kell lekérnie az adatokat. Mint megtudtuk, korábban a szlovák rendszámú autókkal próbálták „karcsúsítani” a hazai vagyonosok az itteni kiadásaikat, de divat volt a liechtensteini autó is. Újabban viszont a német mellett az angol rendszámok szaporodtak el, miután nagyon sok, külföldön dolgozó magyar vesz kint autót, amit utána idehaza is életvitelszerűen használ.
Egyébként nem Tiborcz István az egyetlen a NER-elitből, aki szereti a tekintélyparancsolóan hatalmas Mercedes-terepjárókat. Korábban Mészáros Lőrincet is többször látták Pesten egy G-szériás járművel. Mészáros magyar rendszámú terepjárót tart, ráadásul válogathat is: a Bors 2016-ban lefotózta, hogy öt darab ilyen nagy értékű luxusterepjáró állt a felcsúti üzleti zseni udvarán, ám a járművek az akkor feleségével közösen vitt Mészáros és Mészáros Kft. cégvagyonába tartozott.

Polték is nyomozhattak volna Elios-ügyben

Mivel a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásig sem jutott el az Elios-botrány felderítése során, „az ügyészség nem került abba a helyzetbe, hogy irányíthassa a nyomozást" - ezzel indokolta Polt Péter legfőbb ügyész, hogy miért nem az általa vezetett hatóság nyomozott az Elios-ügyben. Poltot Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője faggatta. Varju László viszont emlékeztetett rá, hogy a hatályos Büntetőeljárási törvény szerint a szerint a felderítés is a nyomozás részét képezi és az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást. Utóbbit Polt sem cáfolta, de hozzátette, hogy ez nem kötelezettség, és mindenképpen az általános hatásköri szabályoktól eltérő jelentő kivétel”. M. I.

Témák
Tiborcz
Frissítve: 2019.04.03. 08:54

Itthon riogat a kormány az uniós határőrséggel, Brüsszelben megszavazta a bővítését

Publikálás dátuma
2019.04.02. 21:50
Frontex-határőrök a franciaországi Calais-ben
Fotó: Guillaume Pinon / AFP/NurPhoto
El akarják venni a magyar határvédelem jogát, brüsszeli zsoldosokat küldenének ide - mondta tavaly ősszel Orbán Viktor. Most az Orbán-kormány szép csendben megszavazta, hogy megerősítsék a közös európai határőrséget.
A magyar kormány brüsszeli állandó képviselője hétfőn jóváhagyta az európai határ- és parti őrség megerősítését. Ekkor szavaztak az uniós kormányokat az EU-ban képviselő nagykövetek a javaslatról, amely szélesebb jogkörrel ruházza fel az EU határőrizeti ügynökségét, a Frontexet - írja az Eurológus, az Index uniós ügyekkel foglalkozó aloldala.
A terv szerint a Frontex személyi állományát 2027-ig fokozatosan tízezer főre bővítenék, a költségvetését 2021 és 2027 között közel megháromszoroznák, a szárazföldi határok védelmére járműveket, a Földközi-tengeri határ védelmére hajókat, a kitoloncolt menedékkérők visszaszállítására pedig repülőgépeket szereznének be. A Frontex együttműködne a Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EASO), amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a menedékkérelmek elbírálásában. Extrém bevándorlási nyomás esetén a Frontex segítene a nemzeti határőrségeknek a menedékkérők fogadásában, a kérelmek elbírálásában, és a védelemre nem jogosultak visszaküldésében. 
A magyar kormány itthoni kampánya eehez képest szeptember óta úgy állítja be a javaslatot, mintha az lenne a célja, hogy segítsen minél több bevándorlót bejutni az EU-ba, és hogy elvegye a határőrizet jogát a tagállamoktól.

„A terv az most az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát. Ez történik, és a terv az, hogy Magyarországot meg kell bélyegezni, és a magyar ellenállást meg kell gyengíteni. Mert a következő csata neve, hogy hogyan vegyük el a bevándorlásnak ellenálló országoktól a határőrizet jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák, akik védik a határt, akik egyenruhába bújtak, akik esküt tettek és akiknek fontos a hazájuk, ezek helyett az emberek helyett zsoldosokat küldenek ide Brüsszelből, és Brüsszelben mondják meg nekik, hogy hogy kell védeni a magyar határt. És ne legyen illúziónk: be fogják engedni a migránsokat, ha övék a magyar határvédelem" - mondta tavaly szeptember 14-én, a Kossuth Rádióban Orbán Viktor.
Az Európai Bizottság többször is cáfolta a magyar kormányzati állításokat. A magyarországi Brüsszel-ellenes kampányra február végén kiadott válaszukban hangsúlyozták, hogy a Frontex a nemzeti határőrséggel együttműködve léphetne csak fel, és az a tagállam irányítaná és felügyelné a Frontex embereit, amelyiknek segítségre van szüksége.
Az Európai Parlament (EP) tárgyalódelegációja és a kormányok Tanácsát ebben a félévben vezető román elnökség múlt héten állapodott meg a javaslat végső szövegéről, ezt szentesítették a szavazatukkal hétfőn a nagykövetek. Három nagykövet szavazott csak nemmel a fejlesztési tervre: az olasz, a spanyol és a szlovén. Az első kettő túlzásnak tartotta a tízezer főre szóló bővítést. A szlovén kormány azért szavazott nemmel, mert a szöveg legutóbbi verziójából kikerült az a lehetőség, hogy a Frontex EU-n kívüli országokban, például Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában vagy Macedóniában is jogosult legyen együttműködni a helyi határőrséggel, hogy segítse a védelmet nem kapó menedékkérők visszaküldését. Az Európai Parlament kérése volt, hogy a Frontex EU-n kívüli bevetésének lehetősége ne kerüljön bele a jogszabályba.
Szerző