Afrika-stratégiát hirdettek Orbánék

Publikálás dátuma
2019.04.03. 07:15
Illusztráció - Orbán hivatalos látogatás a Zöld-foki Köztársaságban
Fotó: Facebook / Orbán Viktor
A 22 pontos kormányhatározat nyomán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek idén kis túlzással más dolga sem lesz, mint szakmányban Afrika Szahara alatti térségével kapcsolatos előterjesztéseket gyártani.
Nem kevesebb mint 22 pontban osztott ki feladatokat a kormányra Afrika szubszaharai - vagyis Szahara alatti - térségével, közkeletű nevén Fekete-Afrikával kapcsolatban Orbán Viktor - derül ki a tegnap esti kormányhatározatból. A legtöbb teendő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterre hárul, de kisebb-nagyobb mértékben valamennyi tárcavezető-kollégájának be kell segítenie. Eszerint Szijjártó Péternek - május végéig meg kell vizsgálnia a szubszaharai segélyhitelprogram-indítási lehetőségeket; - június végéig élénkítési és bővítési szándékkal át kell tekintenie Magyarország és a térség közötti kapcsolatokat, a magyar vállalkozások szubszaharai befektetéstámogatásának szükségességét és forrásigényét, az oda irányuló kivitel engedélyeztetési, ellenőrzési és tanúsítási eljárásai és hatósági gyakorlata egyszerűsítési lehetőségeit, a térségbeli szakdiplomata- és diplomatahálózat bővítésének, különösen egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létesítésének lehetőségét, a szubszaharai Afrika-tanulmányokkal foglalkozó magyarországi kutatóműhelyek, felsőoktatási képzések támogatási szükségletét; - augusztus végéig át kell tekintenie, hogy a térséggel, illetve az ott leginkább jelen lévő államokkal - így különösen Portugáliával, Németországgal, Marokkóval, Egyiptommal, Izraellel, Törökországgal és az USÁ-val - milyen háromoldalú együttműködés alakítható ki, eme államok multinacionális vállalataival milyen, a közvetett kivitelt segítő együttműködés alakítható ki, mely nemzetközi szervezetekkel tud Magyarország közösen, támogatóan fellépni, milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi képzések valósíthatók meg Magyarországon a térség számára, mely kapcsolatokban lehet és indokolt a kétoldalú katonai, védelmi, határvédelmi együttműködés erősítése, tisztképzési programok indítása, valamint az üzleti-, tudományos-, civil- és közszféra képviselőivel meg kell alakítania a magyar–szubszaharai afrikai kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó csoportot; - szeptember végéig vizsgálatot kell folytania a szubszaharai térségbe szállító vagy ott beruházó, illetve ezt tervező hazai vállalkozások kivitele és beruházásai ügyviteli és technikai akadályairól, majd egyeztetni az érintett kormányokkal, fel kell mérnie a vállalati együttműködésben felajánlható szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási képességeket, tervet kell kidolgoznia annak érdekében, hogy a Stipendium Hungaricum programban részt vevő hallgatók megismerjék a tanulmányaikban érintett hazai nagyvállalatokat; - az év végéig elő kell készítenie egy átfogó, közös kormányközi együttműködési bizottság létrehozását célzó megállapodás aláírását a Dél-afrikai Köztársasággal, meg kell vizsgálnia a szubszaharai béketámogató és képzési műveletekben, missziókban való magyar katonai részvétel lehetőségeit, javaslatot téve – a kormány migrációs álláspontjára figyelemmel – a magyar jelenlét erősítésére, illetve hol indokolt a hatékony vízgazdálkodás érdekében kétoldalú együttműködés; - március végéig évente koncepciót kell kidolgoznia Magyarország térségbeli fejlesztési terveire, különös tekintettel a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonság, a kiberbiztonság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az orvostechnológia ágazataira; - illetve a központi költségvetés mindenkori készítésekor 2020-as kezdettel kétévente el kell különítenie a kormány által szükségesnek ítélt Budapest Afrika Fórum megrendezési forrásait. Mindehhez Szijjártó Péternek rendre segítségül kell hívnia a téma szerint érintett társminisztereket, illetve általában előterjesztést vagy koncepciót kell letennie a kormány asztalára az elképzelés kapcsolódó feladatairól, valamint ütemezési és forrásigényéről, esetenként évente ismétlődően. Júniusi határidővel hasonló feladatokat ró a kormányfő Nagy István agrárminiszterre is termékminták kijuttatása, magyar mintafarmok kialakítása, két akcelerátorközpont létrehozása, valamint legalább 3-3 vállalkozás piacra jutása érdekében. A bevezető nem rejti véka alá, hogy a kabinet célja mindezzel a migráció fékezése, amit az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a helyi megélhetés biztosításával kezelnének. A határozat nem tesz említést arról, hogy a kormány ebbéli erőfeszítéseit, forrásait be kívánná csatornázni bárminemű, már létező, méretesebb nemzetközi segélyprogramokba. Mintha tehát az Orbán-kabinet egyedül igyekezne felemelni teljes Fekete-Afrikát. Egyesek szerint a kormány ebbéli megfontolásai mögött az is meghúzódhat, hogy ily módon, némi afrikai kerülővel csupán további közpénzeket juttatnának baráti zsebekbe.
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 09:52

Durván elszáll a zöldségek és gyümölcsök ára - és nyáron sem lesznek olcsóbbak

Publikálás dátuma
2019.04.03. 07:00

Fotó: Shutterstock
A hét közepétől ugyan esős időt jelez a meteorológia, de ez a csapadék legföljebb a katasztrófa elhárításra lesz elegendő. A gazdák már egy átlagos termésnek is örülnének.
Arany áron mérhetik a zöldség, a gyümölcs kilóját, ha csak meg nem nyílnak az égi zsilipek. A hónapok óta tartó szárazság nem sok jót ígér a fogyasztóknak, hiszen bár még éppen csak beléptünk az áprilisba, az már nagy bizonyossággal látszik, hogy már egy átlagos terméshez is kisebb csodára, vagyis kiadós esőkre lenne szükség. A már most is drága zöldség, gyümölcs ára valószínűleg nem lesz sokkal alacsonyabb a primőr szezonnál. Ráadásul, ha a takarmánynövényekből, kenyérgabonákból is gyenge termést takarítanak majd be a termelők, az a húsok, húskészítmények drágulását is jelentik, és a kenyér még többe kerül. A Nyugat-Dunántúl, az Alpok-alja kivételével az egész országban aszály van – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. A legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletét is érinti, és nincs vízutánpótlás. A tavaszi vetések elkezdődtek, de a kukorica, a cukorrépa fejlődésében már látszani fog az aszály. Az őszi vetések, mint a búza, a repce és a többi haszonnövény viszont aszályban teleltek át és vízhiányban szenvednek. Előfordult, hogy az átlagos hektáronkénti 5-5,5 tonnás búza termés helyett 1,5-1,6 tonnát, kukoricából pedig a z átlagos 7-8 tonna helyett 3-4 tonnát takarítottak be – jegyezte meg Vancsura József. Ha nem lehet legalább részben pótolni a hiányzó csapadékot, a több szántóföldi növény esetében is gyenge termésre lehet számítani. Nem vigasz, hogy szerte Európában hasonló gondokkal küszködnek a termelők. A technológiai és fajtakorszerűsítés mellett az öntözés kiterjesztése enyhítené az aszály okozta veszteségeket. Ám az elvileg öntözhető félmillió hektárból alig több mint 80 ezer hektáron van öntözéses gazdálkodás. Ebből mindössze 10 ezer hektár lehet a szántóföldi növények aránya. Ez elenyésző, hiszen búzát 900 ezer. kukoricát, 1,1-1,2 millió hektáron termesztenek. Gyakorlatilag csak a csemegekukorica és a cukorborsó földeket öntözik. A szabadföldi zöldség háromnegyedét, a gyümölcsösöknek viszont csak a 25 százalékát öntözik. Nem sok jóval kecsegteti a fogyasztókat, hogy már a tavalyi kevésbé súlyos aszály miatt is például a gyökérfélék, a burgonya alaposan megdrágult. Tavaly is viszonylag aszályos volt az év, de a legtöbb gyümölcsfajnál ennek ellenére nagy termést szüretelhettek a gazdák. Emiatt, főleg a nem öntözött ültetvényeken, már ősszel látszott, hogy kevesebb lesz a virágrügy, amelyek további fejlődéséhez szükség lett volna az őszi, majd az idei csapadékra, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban – mondta a Népszavának FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A nyári, szeptemberi aszály után ugyan október-novemberben  megfelelő mennyiségű, mintegy 100 milliméter csapadék hullott, ám nem egyenletes eloszlásban. Egyes régiókban késő ősszel is alig esett eső. A kötött talajoknál kevesebb gondot okoz a csapadékhiány, jobban raktározza a nedvességet, a homoktalajok, mint több alföldi régióban is, sokkal könnyebben „elengedik" a vizet. A téli csapadékhiány rövidtávon nem okoz gondot, hiszen nyugalmi időszakban vannak a fák, de tavasszal, a vegetáció kezdetén a téli csapadék adná a tartalékot. Különösen a korán virágzó fajok, mint a kajszibaracknál, amelynél már megtörtént a virágzás, illetve az őszibaracknál ahol jelenleg is bontják a szirmaikat a fák, a hajtásnövekedéshez már nagyon is hiányzik a nedvességtartalék, a csapadék. A többi gyümölcs 1-3 hét múlva borulhat virágba, s ha addig tart az aszály, az további gondokat okoz, s az idő előre haladtával egyre jobban hiányzik ez a nedvesség. Ezen az elkövetkező napok csapadéka sem sokat enyhít, mert legalább 20-30 milliméterre lenne szükség, de annyi nem valószínű, hogy érkezik. A szakemberek eleve közepes termést vártak 2019-ben, de a tavaszi fagyok és az őszi-téli aszály miatt még az előre jelzettnél is kevesebb lehet a gyümölcs. Az öntözött ültetvényeken az átlagnál jobb termésre számíthatnak – tette hozzá Apáti Ferenc. Az öntözés jelentősen emeli a termelés biztonságát, a szántóföldi növények esetében pedig a kukoricánál akár hektáronként 15, a búzánál 10 tonnás termésátlag is elérhető lenne. A tervek szerint 2024-re 100 ezer hektárral bővítenék az öntözéses területek nagyságát. Megkezdődött a csatornák tisztítása, a kormány ígérete szerint a gazdák birtokhatáráig díjmentesen juttatják el az öntözővizet. Távlati cél legalább 500 ezer hektár öntözése. Jelenleg az öntözéses gazdálkodásban Európában a sereghajtók között vagyunk – említette Vancsura József.  A gazdák egyelőre csak az öntözés fontosságáról hallanak egyre többet a kormánytól, amit maguktól is tudnak, de konkrét közép, vagy hosszú távú programról kevés szó esik. Pedig az öntözőrendszer kiépítése hektáronként 1-1,5 millió forint, de termelési ágtól és talaj- ,illetve geográfiai viszonyoktól és a technológiától függően ez az összeg tovább emelkedhet. Annyi jutott el az érintettekig, hogy a belügyminisztérium felel majd azért, hogy a víz eljusson a gazdák földjéig, s lesz egy külön öntözési főhatóság, amelynek az lesz a feladata, hogy átvegye a gazdáktól az adminisztrációs ügyintézés zömét, mivel a jelenlegi bürokrácia megkeseríti a termelők életét. Ma drága és rendkívül bonyolult a vízjogi engedély kiváltása – tette hozzá a GOSZ tiszteletbeli elnöke.     

Tartósan vízhiányos időszak

Az őszi rendkívüli aszály után a tavasz sem hozott több csapadékot, ezért akik tudták, üzembe helyezték öntözőberendezéseiket. A mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva, a belügyminiszter az Agrárminisztérium kérésére április 1-jével kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései alapján a elsősorban az enyhe, illetve közepes aszály jellemző, a mezőgazdasági területek kisebb hányada aszálymentes, elszórtan azonban erősen aszályos területek is vannak. Az előrejelzések szerint a további száraz idő a vízhiány fokozódását eredményezheti. Eddig hét vízügyi igazgatóság területén volt szükség a vízhiány kezelésére és megelőzésére. A termelőknek nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után. A tél végi, kora tavaszi aszály általánosan jellemzővé válása miatt a jogalkotó – az Agrárminisztérium és a NAK kezdeményezésére – egységesen hosszabb időtartamban állapította meg az öntözésre vonatkozó vízhasznosítási idényt. Ez immáron március 1-től október 31-ig tart. A meghosszabbított mezőgazdasági vízhasznosítási idényben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez, idén az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam, így a termelőknek  30 százalékot kell megtéríteniük. 

Tűzoltás aszály idején

Nagyon helyes, hogy a gazdáknak most nem kell vízkészlet járulékot fizetniük, s az öntözővíz használatának nagy részét a költségvetés állja, csakhogy ez nem több tűzoltásnál – nyilatkozta a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnökhelyettese.  Milyen lépésekkel fokozható az öntözés?  Az öntözés súlyos és bonyolult kérdés, ezért ilyen ad hoc lépésekkel nem lehet kezelni. Komplex megoldásra lenne szükség. Egészen odáig, hogy a kormánynak az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretében majdan benyújtandó stratégiai tervében kiemelt szerepet kapjon az öntözés támogatása. Egyelőre azonban még a forráselosztás- és a KAP-vitáknál tartunk.  Mik jelentik a főbb gondot? Miközben, nagyon helyesen, egyre több szó esik az öntözés fontosságáról, folyamatosan csökken, néhány év alatt a nagyjából 120 ezer hektárról alig több mint 80 hektárra zsugorodott az öntözött területek nagysága.    Milyen megoldást javasol a MOSZ? A beérkező jelzések már most azt mutatják, hogy a 100 milliárd forintot is meghaladhatja a finanszírozási kár. Javasoljuk, hogy az öntözéshez kapcsolódó adminisztrációs terheket és költségeket csökkentsék. A vidékfejlesztés keretében meghirdetett, hosszú ideje húzódó öntözési pályázatok elbírálását fel kell gyorsítani, illetve a már végrehajtott beruházások utáni kifizetéseket azonnal teljesíteni kell.    Ha csökken a bürokrácia és kisebbek a költségek, lesz elég víz?  Már vagy 20 éve beszélünk arról, hogy több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön és ezzel egy idős a polémia, hogyan fogjuk meg ezt a vizet. Néhány nagy tározó ugyan épült az elmúlt évtizedekben, de szerintem tanulni kellene az elődöktől és sok helyi, kis víztározót is ki kellene alakítani. De a víztartalék mellé stabil földhasználat is kellene és a mai földforgalmi törvény erre alkalmatlan. A haszonbérletek esetében pedig az öntözési rendszer kiépítésének megtérülése sem mindig garantált.

Aszály és bő égi áldás

Országos átlagban az előzetes adatok szerint a január-március időszakban 118 mm hullott. Az első negyedév csapadéka nem éri el a sokéves átlag 60 százalékát – mondta a Népszavának Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati osztályának munkatársa. Az OMSZ (www.met.hu) agrometeorológiai információkat tartalmazó oldalán elérhető térkép szerint a talaj felső 100 centiméteres rétegéből nagyjából 40-120 milliméter víztartalék hiányzik országszerte. A jelenlegi aszály a dél-kelet magyarországi régiót sújtja leginkább. Az első negyedévet jellemző súlyos aszályok a 70-es években fordultak elő gyakrabban, a 90-es évektől rendszeressé váltak, és az aszály mértéke, erőssége fokozódott. 2013 első negyedévétől kezdve inkább több csapadék hullott a szokásosnál az év első három hónapjában. Az idei aszályos periódus is a csapadék szélsőségesebbé váló jellegét erősíti. 

Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 13:24

Korrupciós veszélyt lát az EU

Publikálás dátuma
2019.04.02. 21:18

Fotó: Váli Miklós / MTI
Az Európai Bizottság elismeri, hogy a magyar gazdasági növekedés meghaladja az uniós átlagot, ám bírálja az állam versenytorzító szerepét.
Rendre kemény bírálatokat fogalmaznak meg Magyarországgal szemben az Unió félévente készülő országjelentései. Nem különbözik ezektől a legutóbbi sem, amelyről kedden vitáztak az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának keddi ülésén. A kormány gazdaságpolitikáját bírálja az a megállapítás, hogy a magyar gazdasági ciklus tetőpontjának a közelébe érkezett, a termelékenység növekedése gyorsult ugyan, de továbbra is elmarad a válság előtti mértéktől, és ez korlátozza, hogy a hazai bérek felzárkózzanak az Európai Unió többi tagállamához. A gazdaság élénkülését az a veszély fenyegeti, hogy túlfűtötté válik, ezért az ezt elősegítő eszközöket - ilyenek például a növekedési hitelprogramok - kormánynak vissza kell vonnia. Eközben olyan üzleti környezetet kell teremteni, amely vonzza a termelékenységet fokozó beruházásokat - foglalta össze Zupkó Gábor, az Európai Bizottság 2019. évi, Magyarországról szóló Országjelentésének legfontosabb megállapításait. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője arra is figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedés üteme várhatóan hazánkban is mérséklődni fog. Egyébként a külső környezet most kevésbé támogatja az exportnövekedést, a gépjárműipar jelentős súlya pedig kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot. A gyengülő export pedig nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a dinamikus importnövekedést. De az állami beruházások jelentős növekedése is veszélyt rejt magában, hiszen súlyosbítja az építőipar kapacitáshiányát, ami költségtúllépésekhez és a projektek késéséhez vezet, valamint hozzájárul a lakásárak gyors emelkedéséhez.  A képviseletvezető figyelmeztetett arra is, hogy a költségvetési hiány Magyarországon várhatóan a GDP 2 százaléka körüli értéken tetőzik, és a következő években is csak mérsékelt javulás várható. (Tavaly 2,4 százalékos volt a GDP arányos államháztartási hiány mértéke.) A magyar kormány folyamatos dicsekedése ellenére ne feledjük: a hiány az egyik legmagasabb az Európai Unióban, miközben az államadósság az ország fejlettségi szintjéhez mérten továbbra is magas. Az Országjelentés is hangsúlyozta, hogy bővíteni kell a kutatási és innovációs kapacitásokat. Ezzel kapcsolatban a Népszava megkérdezte Zupkó Gábort, hogy vajon Brüsszel mit szól ahhoz, hogy Magyarországon éppen ezzel ellentétes folyamatokat készít elő a kormány a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek szétverésével. A nagykövet kifejtette: nem kívánnak belpolitikai kérdésekkel foglalkozni, véleményüket az Országjelentés pontosan tükrözi. A kormányt a bizottsági ülésen képviselő  Balogh László pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár kifogásolta a jelentés egyik megállapítását, mivel szerinte a magyarországi igazságügyi, bírósági rendszer működésének hiányosságainak felemlegetése egy alapvetően a gazdasági folyamatokról szóló dokumentumban nincs helye. A sérelmezett szakaszban a bizottság azt írta, hogy a politikai döntéshozatal átláthatósága korlátozott, mivel hiányzik a munkáltatói szervezetek és szakszervezetek, valamint más érdekelt felek megfelelő bevonása. Emellett a szabályozás gyors és kiszámíthatatlan változásai elriaszthatják a magas hozzáadott értékű beruházásokat. Szinte már visszatérően rögzíti az EB, hogy a rendelkezésre álló mutatók jelentős korrupciós kockázatokat jeleznek. Hiányzik a határozott fellépés a magas szintű korrupció üldözése terén. Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága egyre inkább aggodalomra ad okot, különösen a bírói függetlenséggel kapcsolatban. A korrupciós kockázatok és egyes csoportok előnyben részesítése torzítják a források elosztását, mivel így azokat nem a legtermelékenyebb vállalkozások kapják - sorolták. Azonban az ellenzéki bizottsági tagok hozzászólásaikban egyértelművé tették, hogy a kormányhoz köthető vállalkozások kivételezettsége révén jelentős a korrupció, amelynek leleplezése és szankcionálása éppen az igazságügyi szerveknek adnának munkát. Gurmai Zita (MSZP) lapunknak elmondta, hogy a kormány nem terjesztett elő intézkedéseket a korrupcióellenes keret és az ügyészségi munka megerősítése érdekében. A szolgáltatások szabályozási környezete nem javult. A döntéshozatal és a szociális párbeszéd minősége és átláthatósága terén sem következett be előrelépés - figyelmeztetett az ellenzéki politikus. A jelentés is megállapította, hogy a korlátozott verseny akadályozza a hatékony vállalkozások kiválasztását. Az állami beavatkozás – ideértve az új monopóliumoknak a versenyhatósági ellenőrzés alóli eseti mentességeket is - akadályozza a produktív vállalkozások indulását és növekedését. 

Országjelentés

Az egyes uniós tagországok országjelentéseit 2011 óta, az úgynevezett Európai szemeszter keretében készíti el az Európai Bizottság, félévenként, innen az elnevezés. Rendszerint a helyszínen tájékozódnak többek között a gazdaságot, a munkaerőpiacot, az oktatást, a szociális és társadalmi helyzetet érintő kérdésekben, felkeresve minisztériumokat,  gazdasági kutatóintézeteket és egyes civil szervezeteket is.  

Szerző
Frissítve: 2019.04.02. 21:19