Afrika-stratégiát hirdettek Orbánék

A 22 pontos kormányhatározat nyomán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek idén kis túlzással más dolga sem lesz, mint szakmányban Afrika Szahara alatti térségével kapcsolatos előterjesztéseket gyártani.

Nem kevesebb mint 22 pontban osztott ki feladatokat a kormányra Afrika szubszaharai - vagyis Szahara alatti - térségével, közkeletű nevén Fekete-Afrikával kapcsolatban Orbán Viktor - derül ki a tegnap esti kormányhatározatból. A legtöbb teendő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterre hárul, de kisebb-nagyobb mértékben valamennyi tárcavezető-kollégájának be kell segítenie. Eszerint Szijjártó Péternek

- május végéig meg kell vizsgálnia a szubszaharai segélyhitelprogram-indítási lehetőségeket;

- június végéig élénkítési és bővítési szándékkal át kell tekintenie Magyarország és a térség közötti kapcsolatokat, a magyar vállalkozások szubszaharai befektetéstámogatásának szükségességét és forrásigényét, az oda irányuló kivitel engedélyeztetési, ellenőrzési és tanúsítási eljárásai és hatósági gyakorlata egyszerűsítési lehetőségeit, a térségbeli szakdiplomata- és diplomatahálózat bővítésének, különösen egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létesítésének lehetőségét, a szubszaharai Afrika-tanulmányokkal foglalkozó magyarországi kutatóműhelyek, felsőoktatási képzések támogatási szükségletét;

- augusztus végéig át kell tekintenie, hogy a térséggel, illetve az ott leginkább jelen lévő államokkal - így különösen Portugáliával, Németországgal, Marokkóval, Egyiptommal, Izraellel, Törökországgal és az USÁ-val - milyen háromoldalú együttműködés alakítható ki, eme államok multinacionális vállalataival milyen, a közvetett kivitelt segítő együttműködés alakítható ki, mely nemzetközi szervezetekkel tud Magyarország közösen, támogatóan fellépni, milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi képzések valósíthatók meg Magyarországon a térség számára, mely kapcsolatokban lehet és indokolt a kétoldalú katonai, védelmi, határvédelmi együttműködés erősítése, tisztképzési programok indítása, valamint az üzleti-, tudományos-, civil- és közszféra képviselőivel meg kell alakítania a magyar–szubszaharai afrikai kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó csoportot;

- szeptember végéig vizsgálatot kell folytania a szubszaharai térségbe szállító vagy ott beruházó, illetve ezt tervező hazai vállalkozások kivitele és beruházásai ügyviteli és technikai akadályairól, majd egyeztetni az érintett kormányokkal, fel kell mérnie a vállalati együttműködésben felajánlható szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási képességeket, tervet kell kidolgoznia annak érdekében, hogy a Stipendium Hungaricum programban részt vevő hallgatók megismerjék a tanulmányaikban érintett hazai nagyvállalatokat;

- az év végéig elő kell készítenie egy átfogó, közös kormányközi együttműködési bizottság létrehozását célzó megállapodás aláírását a Dél-afrikai Köztársasággal, meg kell vizsgálnia a szubszaharai béketámogató és képzési műveletekben, missziókban való magyar katonai részvétel lehetőségeit, javaslatot téve – a kormány migrációs álláspontjára figyelemmel – a magyar jelenlét erősítésére, illetve hol indokolt a hatékony vízgazdálkodás érdekében kétoldalú együttműködés;

- március végéig évente koncepciót kell kidolgoznia Magyarország térségbeli fejlesztési terveire, különös tekintettel a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonság, a kiberbiztonság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az orvostechnológia ágazataira;

- illetve a központi költségvetés mindenkori készítésekor 2020-as kezdettel kétévente el kell különítenie a kormány által szükségesnek ítélt Budapest Afrika Fórum megrendezési forrásait.

Mindehhez Szijjártó Péternek rendre segítségül kell hívnia a téma szerint érintett társminisztereket, illetve általában előterjesztést vagy koncepciót kell letennie a kormány asztalára az elképzelés kapcsolódó feladatairól, valamint ütemezési és forrásigényéről, esetenként évente ismétlődően.

Júniusi határidővel hasonló feladatokat ró a kormányfő Nagy István agrárminiszterre is termékminták kijuttatása, magyar mintafarmok kialakítása, két akcelerátorközpont létrehozása, valamint legalább 3-3 vállalkozás piacra jutása érdekében.

A bevezető nem rejti véka alá, hogy a kabinet célja mindezzel a migráció fékezése, amit az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a helyi megélhetés biztosításával kezelnének.

A határozat nem tesz említést arról, hogy a kormány ebbéli erőfeszítéseit, forrásait be kívánná csatornázni bárminemű, már létező, méretesebb nemzetközi segélyprogramokba. Mintha tehát az Orbán-kabinet egyedül igyekezne felemelni teljes Fekete-Afrikát. Egyesek szerint a kormány ebbéli megfontolásai mögött az is meghúzódhat, hogy ily módon, némi afrikai kerülővel csupán további közpénzeket juttatnának baráti zsebekbe.