Előfizetés

Rendezetlen Brexit esetén azonnal újraindul a vámellenőrzés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.03. 15:42

Fotó: Nicolas Economou / AFP
Jean-Claude Juncker egyre valószínűbbnek nevezte, hogy végül megállapodás nélkül szűnik meg a brit uniós tagság.
Azonnal újraindul a vámellenőrzés az Egyesült Királyságból érkező áruk esetében, amelyek után áfát is kell majd fizetni, amennyiben a szigetország rendezetlen módon távozik az Európai Unióból – figyelmeztetett szerdán az Európai Bizottság. Pierre Moscovici uniós gazdasági biztos az MTI összefoglalója szerint úgy fogalmazott:
„az EU vámkódexe vonatkozna minden olyan termékre, amely az Egyesült Királyságból érkezik".

Hozzátette, hogy kemény Brexit esetén új vámellenőrzéseket kellene bevezetni.
„Ez nem jelenti azt, hogy módszeresen minden egyes teherautót átvizsgálnánk. Kockázatelemzési alapon végeznénk ellenőrzéseket”

– jelentette ki.

Ugyanakkor Moscovici reményét fejezte ki, hogy a megállapodás nélküli brit kilépés még elkerülhető.
Ugyancsak szerdán, az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén Jean-Claude Juncker egyre valószínűbbnek nevezte, hogy végül megállapodás nélkül szűnik meg a brit uniós tagság. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem kaphat további rövid haladékot, hacsak a brit parlament alsóháza legkésőbb április 12-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Az a nap „a legvégső határideje a megállapodás elfogadásának” – nyomatékosította. Mint mondta, a megállapodás nélküli Brexit most már rendkívül valószínű. Hozzátette, nem ezt a végkifejletet akarta, de az Európai Unió készen áll erre. A megállapodás nélküli kiválás azonban súlyos csapás lenne az írek számára és komoly bizalmi válságot teremtene – fűzte hozzá.
Jean-Claude Juncker egyre valószínűbbnek nevezte, hogy végül megállapodás nélkül szűnik meg a brit uniós tagság
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP

Csökkent a brit szolgáltatási szektor teljesítménye

Több mint két és fél éve először csökkent a brit szolgáltatási szektor teljesítménye márciusban a brit EU-tagság megszűnését övező bizonytalanságok miatt. Az IHS Markit londoni pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) szerdán ismertetett közös felmérése szerint a brit hazai össztermék (GDP) csaknem 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor beszerzésimenedzser-indexe (BMI) márciusban 48,9 pontra süllyedt a februárban mért 51,3 pont után. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi. Utoljára 2016 júliusában, a Brexit-népszavazást követő hónapban fordult elő, hogy a brit feldolgozóipar beszerzésimenedzser-indexének értéke 50 pont alá esett. A brit szolgáltatási ágazat mélyrepülését az magyarázza, hogy a vállalatok elhalasztották beruházási döntéseiket, mert nem látják világosan, hogy miként alakul a Brexit és milyen gazdasági következményei lesznek. Chris Williamson, az IHS Markit főközgazdásza az adatokhoz fűzött kommentárjában rámutatott: a BMI-felmérések összességében azt mutatják, hogy Nagy-Britannia bruttó hazai terméke (GDP) csökkent márciusban, az első negyedévben pedig stagnált, és a következő hónapokban mélyülő recesszióba csúszhat.

Jogalap nélkül fellebbezett: marad Karadzic életfogytiglani büntetése

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.03. 14:59

Fotó: Samir Yordamovic / AFP
Elutasította Radovan Karadzic életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egykori boszniai szerb elnök fellebbezését szerdán az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT).
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016-ban 40 év börtönnel sújtotta Karadzicot az 1992-1995-ös, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, illetve háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Ezt a bíróság ügyeit mandátuma lejárta után átvevő MICT nemrég jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította. A magát ártatlannak valló, 73 éves elítélt fellebbezett a határozat ellen, annak felülvizsgálatát kérve. Az ügyben eljáró testület szerdán arról számolt be, hogy nem fogadták be a kérelmet, mert jogilag megalapozatlan. Az így érvényben maradó ítélet szerint Karadzic a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg. A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere. Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.

Aláássák a bírói függetlenséget - megindult a kötelezettségszegési eljárás Lengyelország ellen

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.04.03. 14:27
Varsóban a bírák kényszernyugdíjazása ellen tüntettek
Fotó: Maciej Luczniewski / AFP
A bírókat kényszernyugdíjazó reform miatt az Európai Bizottság elküldte a hivatalos felszólítólevelet, ezzel kezdetét vette az eljárás.
Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság (EB) az igazságügyi reformok keretében létrehozott fegyelmi kamarák miatt, amelyek az aggályok szerint fokozzák a bírák feletti politikai ellenőrzést - jelentették be szerdán Brüsszelben.
Az EB hivatalos felszólító levelet küldött Lengyelországnak, és ezzel megindult az eljárás az értékelés szerint a bírói függetlenségét aláásó jogszabály ügyében.

A lengyel hatóságoknak két hónapjuk van válaszolni a kifogásokra. Amennyiben nem érkezik válasz, vagy pedig Lengyelország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Varsónak. Ezt követően - ha szükséges - az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.
A lengyel kormány bírósági reformja egyebek között a legfelsőbb bíróságot érinti. Ennek elnökét az eddigi előírások szerint a 120 fős testület legalább 110 bírájának jelenlétében kellett megválasztani; az új változat már csak kétharmados egyetértést követel meg az elnökválasztáshoz. A törvényhozók a gyorsaságra hivatkoznak. Ezzel egy időben - a kötelező 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésével - a testület jelenlegi 73 tagja közül 27-et kényszernyugalmazott a lengyel kormány. Az ellenzék szerint alkotmányellenesen.
A bíróság átalakítása ellen folyamatosak az ellenzéki tüntetések, az EU pedig már tavaly augusztusban döntött arról, hogy lépéseket fog tenni az ügyben. Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt 2017 decemberben megindította Varsóval szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást is.