Nem száll le az ÁSZ a kórházakról

Publikálás dátuma
2019.04.03. 20:10
Az ÁSZ a berettyóújfalui kórház esetében is a felelősség tisztázását kérte
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Egyetlen példamutatóan gazdálkodó kórházat sem találtak, sőt a vagyongazdálkodási, belső kontrollrendszereik működtetésében szinte valamennyi intézmény elbukott – derült ki azon a sajtótájékoztatón amelyen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bemutatta azt az elemzést, amely 17 intézmény 2013 és 2017 közötti vizsgálatának, valamint további öt kórház utóellenőrzésének tapasztalatait összegezte. Az ÁSZ időzítése figyelemre méltó: a Magyar Kórházszövetség a jövő héten tart konferenciát. A feltárt hiányosságok Salamon Ildikó, az ÁSZ felügyeleti vezetője szerint azért is nagy problémát jelentenek, mert a „belső kontrollrendszer állapota a vezetés színvonalának mutatója.” Ahol ez nem jó, ott nem működhet megfelelően sem a pénzügyi-, sem a vagyongazdálkodás. Mint kiderült: a vizsgálattal górcső alá vett kórházak évente átlagosan 600 milliárd forintnyi közpénzt költenek. Az eladósodottságuk pedig önmagában magas kockázatot jelent. A számvevők szerint amíg az ellátók nem tartják be a gazdálkodási és számviteli szabályokat, addig azt sem lehet megmondani, mekkora összegre lenne szükség a tartozásmentes működésükhöz. Gyakorlatilag kontroll nélkül működnek ezek az intézmények derült ki Warvasovszky Tihamér, a szervezet alelnökének szavaiból. Hozzátette: a feltárt hiányosságok azt mutatták, hogy kórházak vezetői egyértelmű első számú felelősségük ellenére sem fektettek kellő hangsúlyt az intézményük gazdálkodására. Az ÁSZ hét intézmény – a törökbálinti tüdőgyógyintézet, a salgótarjáni-, a berettyóújfalui-, mosonmagyaróvári-, a hatvani-, a soproni-, valamint a tolna megyei – kórház esetében javasolta a miniszternek a felelősség tisztázását, szükség esetén a szankcionálást. A karcagi-, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Bács-Kiskun megyei kórházakban pedig a munkajogi felelősség kivizsgálását kérte. A sajtóosztálytól utóbb megtudtuk: ezeket a javaslatokat az ÁSZ 2016-ban, illetve 2018-ban tette, ám hogy a miniszter lépett vagy sem, annak ellenőrzésére a számvevőszék már nem illetékes. Kedden mindenesetre megjelent, hogy a fenntartó 10 intézménybe új vezetőket keres, az ÁSZ-vizsgálattal elmarasztaltak közül azonban csak egy, a karcagi kórház szerepel, mint ahová fő- és gazdasági igazgatót is keresnek. A Magyar Nemzet cikkéből pedig az is kiderül, hogy a szakminisztériumban készül egy kormány-előterjesztés, amiben a szorosabb költségvetési kontroll mellett állítólag alapvető finanszírozási átalakításokra is javaslatot tesznek.
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 21:22

Személyes adatokat adott ki az állami járműplatform

Publikálás dátuma
2019.04.03. 19:49

Fotó: Népszava
Az adatvédelmi incidensnek körülbelül 11 ezer érintettje volt. A NAIH utasította a Belügyminisztériumot, hogy tájékoztassa az érintetteket.
Magas kockázatú adatvédelmi incidens történt a Belügyminisztérium járműszolgáltatási platformjánál (JSZP), amikor a tesztüzemben személyes adatok kerültek ki – állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata. A NAIH oldalára felkerült határozat szerint a tesztüzemben működő JSZP rendszeren keresztül a felhasználók egy gépjármű rendszáma alapján különböző, a járművel kapcsolatos adatokat igényelhetnek a nyilvántartásokból, például a kilométeróra állását. A tesztüzemben azonban egy hibás beállítás miatt a rendszer a gépjárművek korábbi tulajdonosainak személyes adatait (nevét, születési dátumát, anyja nevét, egyes esetekben a címét) is megjelenítette a lekérdezések során. Egy másik típusú hiba volt, hogy a műszaki vagy eredetiségvizsgálat során készített fényképek galériájában olyan felvételek szerepeltek, amelyeken természetes személyek láthatóak. A NAIH vizsgálata megállapította, hogy a BM egy ügyféltől értesült a hibákról és az üzemeltető IdomSoft Zrt.-vel közösen azonnal megkezdte az informatikai rendszer átvizsgálását. A rendszer kijavításáig összesen 15 820 alkalommal adtak ki személyes adatokat, bár több esetben ugyanaz a felhasználó jutott hozzá az adatokhoz többszörös lekérdezés révén. Az összes lekérdezéssel összesen 11 614, személyes adatokat tartalmazó rovatot adtak ki a rendszeren keresztül, vagyis az adatvédelmi incidensnek körülbelül 11 ezer érintettje volt. A BM szerint az adatvédelmi incidens elhanyagolható kockázatú volt, mivel a járműnyilvántartás ötmillió jármű adatait tartalmazza és százmilliónál több személyes adatot kezel, ezért az incidens során megismert személyes adatok száma szinte elhanyagolható a kezelt adatok számához mérten. A Belügyminisztérium utasította az IdomSoft Zrt.-t, hogy állítson be szűrést az érintett személyes adatokra, hogy azokat a rendszer a továbbiakban ne adja ki. A fényképekkel összefüggő incidensek megelőzésére a BM „módszertani útmutatót” készített a gépjárművek eredetiségvizsgálatán készült fotók készítésének helyes módjáról. A hatóság szerint a BM a rendszerhiba azonnali kijavításával, az útmutatók kiadásával és a hibabejelentő e-mail cím létrehozásával „szinte minden szükséges technikai és szervezési intézkedést megtett annak érdekében, hogy az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett kockázat a továbbiakban ne valósuljon meg”. Ugyanakkor a NAIH szerint a minisztérium elmulasztotta tájékoztatni az érintetteket az adatvédelmi incidensről, pedig erre szükség lett volna, ugyanis jellemzően magas az érintett magánszférájára jelentett kockázat a személyazonosításra alkalmas adatok nyilvánosságra kerülése esetén. Ezek birtokában ugyanis elkövethető a személyazonossággal visszaélés, például egy szerződés megkötésekor. A NAIH hivatkozott arra, hogy az unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szerint ha az adatkezelésből személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés fakadhat, akkor az alapvetően kockázatosnak minősül. A hivatal elfogadhatónak tartotta a Belügyminisztérium azon álláspontját, hogy az érintetteket egyenként nem tudja tájékoztatni pontos értesítési címek hiányában, de szükségesnek látta előírni, hogy a tárca nyilvánosan adjon tájékoztatást az incidensről. A NAIH határozatában megállapította, hogy a BM nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, ezért utasította a minisztériumot, hogy tájékoztassa az érintetteket, az adatokat lekérő felhasználókat pedig szólítsa fel a nekik jogellenesen továbbított adatok törlésére. A hivatal ugyanakkor nem szabott ki bírságot a Belügyminisztériummal szemben, arra hivatkozva, hogy az arányosság elve szerint az előírások első alkalommal történő megsértése esetén elsősorban figyelmeztetnek. 
Témák
NAIH adatvédelem

„Itt a gyermek érdeke az utolsó”

Publikálás dátuma
2019.04.03. 19:30
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Folyamatosan hazudik és félretájékoztat a kormány a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárásáról – állítja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, aki szerdán egy újságíróknak és civil szervezetek képviselőinek tartott háttérbeszélgetésen cáfolta a kabinet állításait. A szociális államtitkárság még 2017-ben jelentette be: felszámolják a fóti Gyermekvárosként elhíresült intézményt annak az országos programnak a részeként, mely keretében megszüntetnék az összes „zárt, tömegszerű” szociális otthont. A kormány szerint a fóti gyermekotthon korszerűtlen, az épületek több mint hatvan évesek, az intézmény maga a „szocialista nosztalgia” maradványa. Szél Bernadett szerint az igazság ezzel szemben az, hogy a gyermekotthon nem zárt, nem „tömegszerű” és nem korszerűtlen. A gyermekközpont mindenki előtt nyitott, szerves részét képezi a város életének – ami nem is csoda, hiszen a fóti Károlyi-kastély 43 hektáros, ősfás parkjában helyezkedik el. A kastélyban nem élnek gyerekek: a különleges szükségletű (például mozgáskorlátozott) gondozottak három, maximum nyolcfős lakóotthonban élnek – ezeket 2005-2008 között alakították ki. A speciális szükségletű (például pszichés gondokkal küzdő) gyerekek otthona 32 férőhelyes és nyolcfős csoportokkal működik. A 152 millió forintból felújított épületet 2010-ben Soltész Miklós, a második Orbán-kormány szociális államtitkára adta át. Fóton gondozzák az országba felnőtt kísérő nélkül érkezett menekült gyerekeket, ők szintén kisebb lakóotthonokba kerültek. A fóti gyerekeket Zalaegerszegre, Kalocsára, a budapesti Hűvösvölgyi Gyermekotthonba, a menekült gyerekeket pedig Aszódra költöztetnék – igaz, utóbbiakkal kapcsolatban már Hévízgyörk is felmerült. A kormány nem ad érdemi tájékoztatást, sőt már az üggyel kapcsolatos adatokat is titkosították tíz évre. Szél Bernadett azonban körbejárta valamennyi intézményt. Kiderült: a zalaegerszegi épület lepusztult állapotban van, nincs elég szakember, a férőhelyek száma pedig már most meghaladja a törvényi korlátot: 40 gyermek helyett 48 lakik ott, a fótiakkal számuk 72-re emelkedne. Hasonló a helyzet Kalocsán is, és a Hűvösvölgyi Gyermekotthon sincs felkészülve arra, hogy különleges szükségletű gyermekeknek biztosítson szakellátást. – Ha egy kastély megszerzéséről van szó, a gyermekek érdeke az utolsó – fogalmazott Szél Bernadett. Az újból kormánypártivá vált Magyar Nemzet írta meg: a Károlyi-kastély és parkja állami protokoll-események színhelyéül szolgál majd. A beszélgetésen résztvevő Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület képviselői hangsúlyozták: a bizonytalanság különösen nagy veszélyt jelent a menekült gyerekekre. – Fontos lenne, hogy a továbbiakban is elérhessük őket – mondta a helsinkis Bakonyi Anikó. A Menedékes Bognár Katalin hozzátette: a civileknek lényegében az embercsempészekkel kell versenyt futniuk a menekült gyerekekért. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 20:22