Trócsányi nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez

Publikálás dátuma
2019.04.03. 18:03

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az igazságügyi miniszter megbízásából válaszoló Völner Pál közölte: Brüsszel csak még több hatalmat akar magának.
Mit kíván tenni azért, hogy a Magyarország fejlődését elősegíteni hivatott uniós felzárkózási pénzeket ne lophassák el a kormányhoz, illetve a kormányfőhöz közel álló körök?” címmel tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan Trócsányi László igazságügyi miniszternek. Az MSZP elnöke a benyújtott dokumentumban egyebek mellett kiemelte, hogy az elmúlt években a közép- és kelet-európai országok közül Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat. A kormány 2010-től kezdve módszeresen vezérli az állami jövedelemátcsoportosítást, a fékek és ellensúlyok kiiktatásával – tette hozzá. Felidézte, hogy – mint az a Transparency International Fekete könyv: Korrupció Magyarországon, 2010-2018 című kiadványában is olvasható – Magyarország évente átlagosan több mint ezer milliárd forint támogatást kap az EU-tól, amivel az EU tagállamai közül a második az egy főre jutó támogatás rangsorában.
„Ez a fajta forrásbőség önmagában is korrupciós kockázatot jelent, de az abszorpciós nyomás miatt a projektek tervezése, hasznossága és indokoltsága másodlagos, és a projektek ellenőrzése sem prioritás. Ezért a projektek jellemzően felültervezettek és túlárazottak”

– írta Tóth Bertalan.

Kitért arra is, hogy mind szervezeti, mind személyi szinten erősen megkérdőjelezhető az intézményi függetlenség.
„Ma azt látjuk, hogy a visszaélések felderítetlenül maradnak, hiszen a magyar ügyészség számos nyilvánvaló, de a Fidesz számára kellemetlen korrupciós ügyben nem indított nyomozást, vagy mondvacsinált okkal lezárta azt, vagy csigatempóval, alibiből nyomoz”

– hangsúlyozta az MSZP elnöke.

Tóth Bertalan azt írta: annak érdekében, hogy a Magyarország fejlődését elősegíteni hivatott uniós felzárkózási pénzek „ellopását” meg lehessen előzni, illetve a visszaélés-gyanús eseteket érdemben ki lehessen vizsgálni, szükség van egy olyan, kifejezetten az uniós források felhasználását ellenőrző hatóságra, mint amilyen az Európai Ügyészség.
Tóth Bertalan összességében arra volt kíváncsi, hogy Trócsányi
  • egyetért-e azzal, hogy szükséges Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez,
  • mikor kíván javaslatot tenni a kormány számára az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra,
  • és mit kíván tenni annak érdekében, hogy a Magyarország fejlődését elősegíteni hivatott uniós felzárkózási pénzeket ne lophassák el a fideszes oligarchák.

Trócsányi szerint Brüsszel csak hatalmat akar

Trócsányi László megbízásából Völner Pál parlamenti államtitkár válaszolt, aki azt írta: a kormány az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az Európai Ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem. Szerinte ez egy szuverenitási kérdés, és
„az Európai Ügyészség felállításával Brüsszel még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára. Minden területen erre törekszik: a bevándorláspolitikában, az adópolitikában.”

Egyébként úgy véli, hogy az Európai Ügyészség felállítása nem szükségszerű, ugyanis „jelenleg is megvannak azok a keretek, amelyeken belül megfelelő módon fel lehet lépni a korrupcióval szemben. Ennek fő eszközei mások mellett a remekül működő uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az OLAF. Azt írja, hogy az európai ügyészi hivatal létrehozása ezen intézmények óhatatlan meggyengítésével járna, amit Magyarország nem tud elfogadni. Majd kiemelte, hogy sok más uniós tagállam, köztük Dánia, Írország és Svédország is elutasította az Európai Ügyészség létrehozását.

A kormánypárti szavazók is csatlakoznának

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő még március elején közölte: eddig 470 ezren csatlakoztak a tavaly szeptemberben elindított petíciójához, mellyel az aláírók azt akarják elérni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Nemrég a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített kutatásából az is kiderült: az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja, noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával. A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben.   Az Európai Ügyészséghez 22 tagország már csatlakozott, a magyar kormány viszont kifejezetten nem akarja ezt – Polt Péter legfőbb ügyész pedig nem látja biztosítottnak az Európai Ügyészségnél „a szakmaiság magas fokát.”
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 18:32

Távozik a TV2-médiacsoporttól Dirk Gerkens

Publikálás dátuma
2019.04.03. 17:57

Fotó: RTL Sajtóklub
Három év után közös megegyezéssel távozik a TV2-csoporttól Dirk Gerkens, a csatorna vezérigazgatója és igazgatósági tagja.
A médiacsoport közleménye szerint a társaság operatív vezetését Vaszily Miklós, az igazgatóság elnöke veszi át, aki a csoport stratégiai irányítása mellett ideiglenesen a vezérigazgatói feladatkört is ellátja. A TV2 menedzsmentje a csoport piaci pozíciójának és piacvezető szerepének megerősítésén, illetve a fenntartható növekedés háttérfeltételeinek megteremtésén dolgozik a következő hónapokban - tudatták. Dirk Gerkens három évet töltött a TV2-nél. 
Szerző
Témák
Dirk Gerkens TV2

Összefog az IT-szakma, hogy "kikapcsolt képernyővel is lehessen netezni"

Publikálás dátuma
2019.04.03. 17:30
Illusztráció
Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP
Közös cselekvésre: szoftverek, honlapok akadálymentesítésére biztatja a cégeket az IT Összefogás mozgalom.
Magyarországon ma minden tizedik ember akadályba ütközik egy weboldal használata közben. Sokaknak okoz nehézséget az elektronikus bankolás, az online vásárlás vagy éppen egy videós tartalom megismerése. Ennek megváltoztatására közös cselekvésre szólítja fel az IT szakmát az IThon.info: május 6-ig várják a cégek jelentkezését, hogy minél több weboldalt és szoftvert akadálymentesítsenek. 
Az IT Összefogás keretében idén elsősorban a látássérült embereket érintő megoldásokat keresik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon 285 millió látásában korlátozott ember él, itthon 80 ezer embert érint a probléma, azaz olyan, mintha a Szegeden élők fele látássérült lenne.

"Üres, üres, üres"

„Ha egy oldal tele van fotókkal vagy a szöveg különböző buborékokban jelenik meg, az számunkra teljesen használhatatlan. Előfordulhat, hogy a beszélő program nem érzékeli a képeket, és annyit mond: üres, üres, üres, így például lehetetlen a webshopos vásárlás” – mondta Agárdi Szilvia énekesnő, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány önkéntes munkatársa. 
„Mivel nekünk nehezebb elmenni egy hivatalba ügyet intézni, nagy könnyebbség lenne, ha a web akadálymentes lenne, de az online ügyintézéskor sokszor ütközöm falakba. Gyakori, hogy bár a program mindent felolvas, végighaladok a folyamaton, kitöltöm, amit kell, ám az utolsó lépésnél megakadok, mert megjelenik egy eltorzított számokat és betűket tartalmazó kép, amit az azonosításhoz be kellene másolni, de mivel az egy kép, a szoftver nem tudja beolvasni. Így egyetlen lépés akadályoz meg abban, hogy az ügyet lezárjam” – mondta Ócsvári Áron szabadúszó webfejlesztő. 
Pál Zsolt (Pille) programozó, informatika tanár szerint a dizájn már fontosabb lett a tartalomnál, ami megnehezítheti az információhoz való hozzáférést. Sokszor a már létező és egyszerűen alkalmazható megoldásokra sem figyelnek a fejlesztők, ami az akadálymentes használat alapja lenne. Az, hogy logikus legyen a menü elrendezése, billentyűzettel is irányítható legyen a honlap, vagy feliratozzák a képeket, videókat, csak odafigyelés kérdése. 
“Lehet, hogy nem mindenki gondol bele, de mi kikapcsolt képernyővel használjuk a netet”

– tette hozzá.

„Az IT Összefogás során amellett, hogy meglévő problémákat oldanak meg a csapatok, az is cél, hogy ez a téma nagyobb figyelmet kapjon. Sok szereplőt érint, közös gondolkozásra és érzékenyítésre, valamint minden üzleti szereplő felelősségvállalására van szükség, aminek első lépése akár az is lehetne, hogy a cégek a saját oldalukat akadálymentessé teszik. Az egyik legfontosabb feladat mégis az, hogy az oktatásba is beépüljön ez a szemlélet” - mondta Pulay Gellért, a szervező cég alapítója.
A versenyen a csapatok egyrészt olyan problémákat oldanak meg, amelyek a látássérült embereket segítő eszközökben (assistive technológiák) jelennek meg, másrészt a weboldalaknál akadálymentesítéskor megjelenő hibákat javítják ki. A programot az Informatika a Látássérültekért Alapítvány támogatja, amely amellett, hogy a hibákat összegyűjtötte, tudását és szakmai kapacitását is felajánlotta a sikeres munkához.
„Ha ez a mozgalom az IT szakma szereplőit is cselekvésre ösztönzi, az nagyon nagy lépés és valódi fejlődést hozhat a területen, amire óriási szükségünk lenne”

– mondta Szuhaj Mihály, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Az IT Összefogáshoz 2019. május 6-a éjfélig lehet csatlakozni. A cégeknek a feladatok megoldásán kívül azt is vállalniuk kell, hogy a jövőben kollégáik, fejlesztőik körében is megkezdik az esélyegyenlőség megteremtésének népszerűsítését és az érzékenyítést. Azok a vállalatok, amelyek komolyan elkötelezik magukat a mozgalom mellett, egy évre megkapják a #akadalymentesITs címet.
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 17:56