A társadalom többségének az a véleménye, hogy jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát – derül ki a Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet kutatásából. Csakhogy érdemes a számok mögé nézni. A többség azért alakulhatott ki, mert a magyar kormánypárt szinte teljes tábora (mintegy 2,2 millió ember) igazságtalannak bélyegezte az ítéletet. A Fidesz hívein kívül azonban az emberek többsége jogosnak tartja a büntetést. Az gyakorlatilag magától értetődő, hogy az ellenzéki formációk szimpatizánsai 65 és 82 százalék közötti arányban gondolják így. Ennél sokkal fontosabb azonban a politikatudatos bizonytalanok véleménye: ebben a körben az „ítéletet igenlők” vannak többségben. Márpedig politológiai közhely, hogy a választást (most éppen az EP megmérettetést) érdemben befolyásolja, hogy melyik pártnak milyen mértékben sikerül mozgósítania – vagy éppen otthon tartania a bizonytalanokat.
A másik fontos tényező a felfüggesztéssel kapcsolatos véleményeket rögzítő számok mögött az érzelmi elköteleződés – a kedvenc párt irányába. Ugyanis amikor a Publicus Intézet értékalapú kérdések alapján próbálta megfejteni a magyarok és az EU viszonyát, akkor az derült ki, hogy a Fidesz hívei sem azonosulnak a hatalom véleményével: kitart a társadalom „nyugatos attitűdje”.
Ha az a kérdés, hogy melyik hatalomtól tartanak a magyarok, akkor az Amerikai Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót ritkábban említik. Ezzel szemben Oroszország már érdemi mumus. Vélhetően ez – a Moszkva dominálta orosz-magyar viszony – is közrejátszik abban, hogy a legtöbben úgy ítélik meg: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt saját hazájára. (Az európai közösséget a Fidesz-tábor 37 százaléka hiszi problémásnak, Amerikától leginkább a jobbikosok – 36 százalékuk – félnek. A kabinetről a kormánypártiak 10 százaléka feltételez ártó szándékot, az ellenzéki pártok esetében ez az arány 72-92 százalék, a bizonytalanoknak pedig csaknem a fele tartja veszélyesnek a kormányt.)
Ám ha nem általános viszonyról van szó, akkor jóval erősebb a kötődés. Az emberek 75 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy amikor Magyarország a népszavazással az EU-hoz csatlakozott, elfogadta a közösség több demokratikus elvét és szabályát, ezt pedig tagként be kell tartania. Ezt még a Fidesz szimpatizánsainak 57 százaléka is így gondolja.
A felmérés szerint az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja – noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával.
A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben. (A teljes társadalomnak egyébként 57 százaléka tartja korruptnak a rezsimet.)
Jogos kérdés, hogy miért foglal állást saját pártjával/kormányával szemben számos Fidesz-szavazó. A kulcsszó: a hasznosság. Az emberek 66 százaléka úgy érzi, az uniós tagság inkább előnyös Magyarország számára, és a Fidesz-hívek 57 százaléka is erre a következtetésre jutott. Az viszont kétséges, hogy ez a többség – legalábbis a kormánypárti szavazók körében – meddig tart ki. Ugyanis a jelek szerint az érzelmek (pártkötődés és kormányzati kommunikációs) sikerrel koptatják az értékeket és az érzelmeket. Ezt jelzi, hogy 2018 októberében még az emberek 79 százaléka tartotta inkább előnyösnek az uniós tagságot.
