Ki kell tenni a szélsőségeseket a szakszervezetekből

Évtizedek óta most először van munkaerőhiány nálunk, nem véletlen, hogy megszaporodtak a sztrájkok - jellemezte Tóth András társadalomkutató a környezetet, amiben a szakszervezeteknek fel kellene készíteni tagságukat a világszerte terjedő populizmus veszélyeire.

A MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa az Európai Szakszervezeti Intézet és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nemzetközi tanfolyamán beszélt arról, a munkát nehezíti, hogy a hagyományos partnernek tekintett baloldali pártok Európa-szerte beleszürkültek a kormányzásba, elvesztették a tömegek számára vonzó populista oldalukat. Közben pedig erősödik a jobboldali populisták és a szélsőjobbos tömörülések hangja. A kulturális terület szakszervezetét vezető Csóti Csaba nyíltan arra biztatta a nemzetközi közönséget, hogy ki kell tenni a szélsőségeseket a szakszervezetekből.

A keresztény-szociális olasz Unione Generale del Lavoro (UGL) példája azonban azt mutatja, hogy a többiek által szélsőségesnek elkönyvelt szakszervezetek maguk is próbálnak távolodni a hagyományos együttműködéstől és alternatív megoldásokban gondolkodnak. A negyedik legnagyobb olasz érdekvédelmi tömörülésről Giuseppe Iuliano, a szintén olasz és keresztény CISL nemzetközi vezetője például azt nyilatkozta lapunknak, hogy megszakították az UGL-lel az együttműködést, mert egyik vezetőjük nyíltan neonáci szervezetekkel tartott kapcsolatot. Az alternatív nemzetközi szakszervezeti szövetség létrehozását tervező UGL azért került szóba Magyarországon, mert május 8-án Rómában együttműködési megállapodást ír alá a kevéssé kormánykritikus Munkástanácsokkal. Erről már a magyar konföderáció elnöke nyilatkozott lapunknak, de a szélsőjobbal kokettáló olasz szervezettel vallott értékközösségen Palkovics Imre egészen mást értett. Azt emelte ki, mindketten szeretnék, ha a dolgozók nagyobb részesedést kaphatnának a megtermelt profitból, s megemlítette a munkavállalói résztulajdonosi programot (MRP), amiért ő személy szerint is a 90-es évek eleje óta harcol.

Az olasz kapcsolatról szóló közleményben a magyar szakszervezeti tömörülés honlapján az olvasható, hogy partneri viszonyra kell törekedni a mindenkori kormányokkal és munkaadókkal. Palkovics lapunknak ehhez mégis hozzátette: egyetértenek a hazai érdekvédelmi szervezetek munkahelyi akcióival, mert pontosan érzékelik ők is, hogy sem a kormány, sem a munkaadók nem nyitottak a szakszervezetek egyeztetési kezdeményezéseire.