Személyes adatokat adott ki az állami járműplatform

Publikálás dátuma
2019.04.03. 19:49

Fotó: Népszava
Az adatvédelmi incidensnek körülbelül 11 ezer érintettje volt. A NAIH utasította a Belügyminisztériumot, hogy tájékoztassa az érintetteket.
Magas kockázatú adatvédelmi incidens történt a Belügyminisztérium járműszolgáltatási platformjánál (JSZP), amikor a tesztüzemben személyes adatok kerültek ki – állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata. A NAIH oldalára felkerült határozat szerint a tesztüzemben működő JSZP rendszeren keresztül a felhasználók egy gépjármű rendszáma alapján különböző, a járművel kapcsolatos adatokat igényelhetnek a nyilvántartásokból, például a kilométeróra állását. A tesztüzemben azonban egy hibás beállítás miatt a rendszer a gépjárművek korábbi tulajdonosainak személyes adatait (nevét, születési dátumát, anyja nevét, egyes esetekben a címét) is megjelenítette a lekérdezések során. Egy másik típusú hiba volt, hogy a műszaki vagy eredetiségvizsgálat során készített fényképek galériájában olyan felvételek szerepeltek, amelyeken természetes személyek láthatóak. A NAIH vizsgálata megállapította, hogy a BM egy ügyféltől értesült a hibákról és az üzemeltető IdomSoft Zrt.-vel közösen azonnal megkezdte az informatikai rendszer átvizsgálását. A rendszer kijavításáig összesen 15 820 alkalommal adtak ki személyes adatokat, bár több esetben ugyanaz a felhasználó jutott hozzá az adatokhoz többszörös lekérdezés révén. Az összes lekérdezéssel összesen 11 614, személyes adatokat tartalmazó rovatot adtak ki a rendszeren keresztül, vagyis az adatvédelmi incidensnek körülbelül 11 ezer érintettje volt. A BM szerint az adatvédelmi incidens elhanyagolható kockázatú volt, mivel a járműnyilvántartás ötmillió jármű adatait tartalmazza és százmilliónál több személyes adatot kezel, ezért az incidens során megismert személyes adatok száma szinte elhanyagolható a kezelt adatok számához mérten. A Belügyminisztérium utasította az IdomSoft Zrt.-t, hogy állítson be szűrést az érintett személyes adatokra, hogy azokat a rendszer a továbbiakban ne adja ki. A fényképekkel összefüggő incidensek megelőzésére a BM „módszertani útmutatót” készített a gépjárművek eredetiségvizsgálatán készült fotók készítésének helyes módjáról. A hatóság szerint a BM a rendszerhiba azonnali kijavításával, az útmutatók kiadásával és a hibabejelentő e-mail cím létrehozásával „szinte minden szükséges technikai és szervezési intézkedést megtett annak érdekében, hogy az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett kockázat a továbbiakban ne valósuljon meg”. Ugyanakkor a NAIH szerint a minisztérium elmulasztotta tájékoztatni az érintetteket az adatvédelmi incidensről, pedig erre szükség lett volna, ugyanis jellemzően magas az érintett magánszférájára jelentett kockázat a személyazonosításra alkalmas adatok nyilvánosságra kerülése esetén. Ezek birtokában ugyanis elkövethető a személyazonossággal visszaélés, például egy szerződés megkötésekor. A NAIH hivatkozott arra, hogy az unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szerint ha az adatkezelésből személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés fakadhat, akkor az alapvetően kockázatosnak minősül. A hivatal elfogadhatónak tartotta a Belügyminisztérium azon álláspontját, hogy az érintetteket egyenként nem tudja tájékoztatni pontos értesítési címek hiányában, de szükségesnek látta előírni, hogy a tárca nyilvánosan adjon tájékoztatást az incidensről. A NAIH határozatában megállapította, hogy a BM nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, ezért utasította a minisztériumot, hogy tájékoztassa az érintetteket, az adatokat lekérő felhasználókat pedig szólítsa fel a nekik jogellenesen továbbított adatok törlésére. A hivatal ugyanakkor nem szabott ki bírságot a Belügyminisztériummal szemben, arra hivatkozva, hogy az arányosság elve szerint az előírások első alkalommal történő megsértése esetén elsősorban figyelmeztetnek. 
Témák
NAIH adatvédelem

„Itt a gyermek érdeke az utolsó”

Publikálás dátuma
2019.04.03. 19:30
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Folyamatosan hazudik és félretájékoztat a kormány a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárásáról – állítja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, aki szerdán egy újságíróknak és civil szervezetek képviselőinek tartott háttérbeszélgetésen cáfolta a kabinet állításait. A szociális államtitkárság még 2017-ben jelentette be: felszámolják a fóti Gyermekvárosként elhíresült intézményt annak az országos programnak a részeként, mely keretében megszüntetnék az összes „zárt, tömegszerű” szociális otthont. A kormány szerint a fóti gyermekotthon korszerűtlen, az épületek több mint hatvan évesek, az intézmény maga a „szocialista nosztalgia” maradványa. Szél Bernadett szerint az igazság ezzel szemben az, hogy a gyermekotthon nem zárt, nem „tömegszerű” és nem korszerűtlen. A gyermekközpont mindenki előtt nyitott, szerves részét képezi a város életének – ami nem is csoda, hiszen a fóti Károlyi-kastély 43 hektáros, ősfás parkjában helyezkedik el. A kastélyban nem élnek gyerekek: a különleges szükségletű (például mozgáskorlátozott) gondozottak három, maximum nyolcfős lakóotthonban élnek – ezeket 2005-2008 között alakították ki. A speciális szükségletű (például pszichés gondokkal küzdő) gyerekek otthona 32 férőhelyes és nyolcfős csoportokkal működik. A 152 millió forintból felújított épületet 2010-ben Soltész Miklós, a második Orbán-kormány szociális államtitkára adta át. Fóton gondozzák az országba felnőtt kísérő nélkül érkezett menekült gyerekeket, ők szintén kisebb lakóotthonokba kerültek. A fóti gyerekeket Zalaegerszegre, Kalocsára, a budapesti Hűvösvölgyi Gyermekotthonba, a menekült gyerekeket pedig Aszódra költöztetnék – igaz, utóbbiakkal kapcsolatban már Hévízgyörk is felmerült. A kormány nem ad érdemi tájékoztatást, sőt már az üggyel kapcsolatos adatokat is titkosították tíz évre. Szél Bernadett azonban körbejárta valamennyi intézményt. Kiderült: a zalaegerszegi épület lepusztult állapotban van, nincs elég szakember, a férőhelyek száma pedig már most meghaladja a törvényi korlátot: 40 gyermek helyett 48 lakik ott, a fótiakkal számuk 72-re emelkedne. Hasonló a helyzet Kalocsán is, és a Hűvösvölgyi Gyermekotthon sincs felkészülve arra, hogy különleges szükségletű gyermekeknek biztosítson szakellátást. – Ha egy kastély megszerzéséről van szó, a gyermekek érdeke az utolsó – fogalmazott Szél Bernadett. Az újból kormánypártivá vált Magyar Nemzet írta meg: a Károlyi-kastély és parkja állami protokoll-események színhelyéül szolgál majd. A beszélgetésen résztvevő Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület képviselői hangsúlyozták: a bizonytalanság különösen nagy veszélyt jelent a menekült gyerekekre. – Fontos lenne, hogy a továbbiakban is elérhessük őket – mondta a helsinkis Bakonyi Anikó. A Menedékes Bognár Katalin hozzátette: a civileknek lényegében az embercsempészekkel kell versenyt futniuk a menekült gyerekekért. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 20:22

Nem vizsgálja a junckeres plakátokat az NVB

Publikálás dátuma
2019.04.03. 19:05

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Szerintük hiába mondta Szijjártó, hogy kampányidőszak van, ha egyszer nincs is kampányidőszak.
Kifogást nyújtott be a Párbeszéd a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azzal kapcsolatban, hogy az a Brüsszel-ellenes plakátkampány, amelyet a magyar állam tájékoztató kampány néven folytatott, később pedig beszüntetett, igazából egy politikai kampány. Az NVB azonban 5-3 arányban érdemi vizsgálat nélkül elutasította a panaszt – írja a 24.hu. A portál azt írja, a határozat alapján a párt Szijjártó Péter BBC-nek adott interjújára hivatkozott, amelyben a külügyminiszter azzal indokolta a plakátok szükségességét, hogy kampány van. Az NVB határozata alapján viszont hiába mondta ezt Szijjártó, ha egyszer nincs kampányidőszak, ezért szerintük nem is lehet kampányolni. Szijjártó szavai pedig nem írják felül, hogy nincs kampányidőszak. 
Szerző