Sokkoló: másfél évvel megrövidíti a gyerekek életét a légszennyezés

Publikálás dátuma
2019.04.04. 11:59
Illusztráció
Fotó: ARIF ALI / AFP
A levegőszennyezettség világszerte 20 hónappal rövidíti meg a most született gyerekek várható élettartamát, Ázsiában a legsúlyosabb a helyezet - ezt állapította meg egy nagyszabású tanulmány.
A levegőszennyezettség minden tíz halálozásból egyben közrejátszott 2017-ben, ezzel több halálesetet idézett elő, mint a malária és a közúti balesetek, annyit, amennyit a dohányzás is okoz - ismertette a világ levegőjének állapotáról szerdán kiadott 2019-es State of Global Air (SOGA) jelentés.
Ázsia déli részén a mai gyermekek várható életkora 30 hónappal lesz rövidebb, a szubszaharai afrikai térségben pedig 24 hónappal a közlekedés és ipar okozta külső és a lakóhelyen belüli - főként tűzön történő főzés okozta - légszennyezettség miatt. Ázsia keleti részén a mai gyerekek későbbi életét 23 hónappal rövidíti meg a szennyezett levegő. A fejlett világban ugyanakkor a levegőszennyezettség átlag öt hónappal csökkenti a mai gyermekek életkilátásait.
"A gyermekek életkilátásainak ilyen nagy csökkenése sokként ért minket"

- idézte Robert O'Keefét, a jelentést készítő Egészségügyi Hatások Intézetének elnökhelyettesét a The Guardian.

A szakember hozzátette: csodákat nem lehet várni, de a kormányok tehetnek hatékony lépéseket.
Bár a kisgyermekek különösen ki vannak téve a levegőszennyezettségnek, mivel az károsan hathat a tüdejük fejlődésére, a felnőttek számára is komoly kockázatot jelent a rossz levegő: a légszennyezettség okozta minden tíz halálozásból kilenc az 50 fölötti korosztályt érinti. A következő években az elöregedő népesség miatt a világ egyes részein a légszennyezettség okozta halálozások száma tovább is nőhet - mondta O'Keefe.
A levegőszennyezettség globálisan a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) okozta halálozások 41 százalékáért felelős, a 2-es típusú diabétesz okozta halálozások 20 százalékában játszik szerepet, a tüdőrák okozta halálozás 19 százaléka következik be miatta, 16 százalékban az iszkémiás szívbetegségben szenvedőknél, 11 százalékban pedig a stroke-os esetekben okoz halált - ismertette a jelentés.
Ugyanakkor annak is vannak jelei, hogy a kormányok által tett lépések hatékonyak lehetnek, erre a fejlett világban vannak jó példák. O'Keefe rámutatott, hogy Kínában is van előrelépés: az ország 2013-ban állított fel egy akciótervet a levegőminőség javítására, és az elmúlt évek után ennek kezd eredménye lenni.
A levegőben lévő szálló pornak, vagyis a 2,5 pm nagyságú mikroszemcséknek Ázsia déli részén a legmagasabb a szintje. Nepálban és Indiában ez a szint kétszerese a Kínában mértnek. A legkisebb koncentrációt az Egyesült Államokban, Norvégiában, Kanadában, Svédországban, Új-Zélandon mértek, de a Maldív-szigetek, Brunei és Észtország is jól szerepelt. A jelentés szerint a fejlődő országokban a szálló por koncentrációja 4-5-ször magasabb, mint a fejlett országoké.
A háztartásokban lévő levegőszennyezettség egy másik kulcsfontosságú tényező: globálisan mintegy 3,6 milliárd ember szenved a külső és a háztartáson belüli szennyezett levegőtől. A fejlődő országokban az utóbbit főként a szilárd tüzelésű tűzhelyekkel való főzés, fűtés okozza.
A jelentés azt is megállapította, hogy a talajszintű ózon továbbra is jelentős problémát jelent a gazdag országokban, ahol a légkörben nitrogén-oxidok és hasonló, ipari folyamatok által kibocsátott szennyezőanyagok vannak jelen. Ezeken a területeken megnőhet a légzőszervi megbetegedések okozta halálozás valószínűsége, és a szennyezett levegő súlyosbíthatja az egyéb légzési problémákat. A légszennyezettség világszerte aggodalomra ad okot, számos tanulmány igazolta, hogy súlyos egészségi károsodásokat okoz a demenciától a vetélésig, és emiatt globális veszélyt jelent.
O'Keefe szerint a légszennyezettség csökkentését egyebek mellett az elektromos autók elterjedése és a megújuló energia támogatása mozdíthatja előre. Az olyan infrastruktúrába történő beruházások, mint a széntüzelésű erőművek viszont növelik a légszennyezettséget.
Szerző

Veszélyben lehet a Nemzetközi Űrállomás India miatt

Publikálás dátuma
2019.04.03. 10:53
Illusztráció
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
44 százalékkal nőtt a Nemzetközi Űrállomás fenyegetettsége az elmúlt tíz napban a kilőtt indiai műhold miatt – közölte a NASA vezetője.
Az, hogy India rakétával kilőtt egy műholdat, veszélybe sodorhatja a Nemzetközi Űrállomást (ISS) – vélte Jim Bridenstine, a NASA igazgatója. A Shakti, indiaiul erőt jelentő elnevezésű hadgyakorlat keretében az előre meghatározott célpontot egy műholdvadász rakétával semmisítették meg. A becslések szerint a szétrobbant űreszköz legalább 400 darabra hullott, amelyek között több, 15 centiméteresnél is nagyobb van. És bár jóval az ISS röppályája alatt robbantották fel, a részekből 24 darab "fölé került", amelyek potenciális veszélyforrást jelentenek – írta a hvg.hu
44 százalékkal nőtt az elmúlt tíz napban az űrállomással kapcsolatos kockázat mértéke - mondta az amerikai űrügynökség vezetője, de hozzátette, az űrhajósok egyelőre biztonságban vannak. Birdistine kiemelte, az űrállomást magasabb pályára lehet állítani, ennek ellenére nem ajánlottak az ilyen fegyvertesztek, mert a felhalmozódó űrszemét megnehezítheti az űrmissziók fenntartását - írta a 24.hu. A törmelék egyébként viszonylag alacsony pályán kering a Föld körül, így várhatóan előbb-utóbb "megtisztul" tőle a világűr.
Az űrfegyver tesztjével India a negyedik ország az Egyesült Államok, Kína és Oroszország után a világon, amelynek sikerült elérnie a haditechnikai eredményt. Kína 2007-es hasonló tesztje idején a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a műholdak megsemmisítése veszélyeztetheti más országok űreszközeit.
Szerző
Témák
ISS NASA India műhold

Sikerült megmérni a napkorona mágneses mezejét, és ez mindent megváltoztat

Publikálás dátuma
2019.04.02. 14:43
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
Tízszer erősebb a Nap mágneses mezeje, mint azt eddig tudták - állapították meg a belfasti Queen's Egyetem és az Aberystwyth-i Egyetem kutatói.
A felfedezést David Kuridze, a korábban Belfastban, majd Aberystwyth-ben dolgozó szakértő tette, aki a Kanári-szigeteken lévő La Palma Roque de los Muchachos Obszervatóriumának teleszkópjával figyelt meg egy különösen erős napkitörést, amely a Nap felszínének közelében történt 2017. szeptember 10-én. A kedvező körülmények és a szerencsének is köszönhetően a kutatócsoport korábban nem tapasztalt pontossággal határozta meg a napkitörés mágneses mezejének erejét. A tudósok szerint felfedezésük megváltoztathatja a Nap közvetlen légkörében történő folyamatokról alkotott elképzeléseket - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
"Mindent, ami a Nap külső légkörében történik, a mágneses mező határoz meg, de nagyon kevés információnk van erejéről és térbeli jellemzőiről. Ezek kiemelt jelentőségű paraméterek, a legfontosabbak a napkorona fizikáját tekintve. Ez kicsit olyan, mintha a Föld klímáját próbálnánk megérteni anélkül, hogy különböző földrajzi helyszíneken megmérnénk a hőmérsékletet"

- mondta Kuridze.

Ez az első alkalom, hogy ilyen pontossággal meg tudták mérni a koronahurkok, a napkorona alkotóelemeinek mágneses mezejét. A napkorona a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső része, ahol a hőmérséklet meghaladja a félmillió kelvint. Több millió kilométerre terjed ki a felszín felett. A napkitörés - fler - pár perces robbanás a Nap fotoszférájában vagy fölötte. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat.
A mágneses mező mérését mostanáig akadályozta a Nap légköréből érkező, a Földet elérő jel gyengesége és a megfelelő eszközök hiánya. Kuridze tíz napon át tanulmányozott egy aktív területet a Nap felszínén. A vizsgálat során használt teleszkóp azonban adott időben a Nap felszínének csak egy százalékára képes fókuszálni. A szerencsének volt köszönhető, hogy Kuridze a megfelelő időben és a megfelelő helyre figyelt, amikor megtörtént a napkitörés.
Szerző