Budapesti konzuli útlevele is volt a Jan Kuciak meggyilkolásának megrendelésével vádolt nagyvállalkozónak

Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:05
Marian Kocner
Fotó: Tomas Benedikovic / AFP
Azt egyelőre nem tudni, hogy a dokumentum valódi-e.
1999 és 2004 között a Guineai Köztársaság tiszteletbeli budapesti konzulja volt Marián Kočner, akit azzal gyanúsít a rendőrség, hogy ő rendelte meg Jan Kucak tényfeltáró újságíró meggyilkolását - írja az Új Szó. A házkutatás során előkerült irat szerint Kočner az afrikai ország állampolgára. Egyelőre nem tudni, hogy az útlevél valódi-e vagy hamis. Kočner ügyvédje megerősítette, az afrikai útlevél volt az egyik oka annak, hogy a Markíza Televízióval kapcsolatos váltóhamisítási ügyben elrendelték őrizetének meghosszabbítását. A hatóságok ugyanis attól tartottak, Kočner külföldre menekül. A Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban tegnap először hallgatták ki Kočnert, aki tagadja, hogy ő rendelte meg Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolását.

Reagált a KKM

"Marian Kočnernek nem volt magyar diplomata útlevele, és Marian Kočner nem volt Guinea tiszteletbeli konzulja Budapesten, az ezzel ellentétes állitások hazugságok" - írta rövid közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Szerző
Frissítve: 2019.04.05. 11:32

Kiska megígérte Bugárnak, hogy megvétózza a himnusztörvényt

Publikálás dátuma
2019.04.04. 16:42

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A törvényhozás a következő ülésének az elején tárgyal majd újra a jogszabályról.
Bugár Béla, a Híd elnöke megállapodott Andrej Kiska köztársasági elnökkel, hogy az államfő megvétózza azt a törvénymódosítást, amely betiltja a magyar himnusz éneklését és amelyet a Híd is megszavazott – írja az ujszo.com. A portál szerint a köztársasági elnök a himnuszéneklést betiltó passzust fogja kifogásolni. A törvényhozás a következő ülésének az elején tárgyal majd újra a jogszabályról. Debnár Klára, a Híd szóvivője elmondta: a párt parlamenti frakciójának vezetője, Bastrnák Tibor arról egyeztetett az SNS-szel, hogy a kérdéses törvényt szeretnék újratárgyalni és módosítani. Erről megállapodás is született.
„Az SNS azt mondta, hogy hajlandó a módosításra”

– jelentette ki.

Az MTI összefoglalója szerint az MKP vezetői pozsonyi sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) petíciót indít, és vétót kérve Andrej Kiska szlovák államfőhöz fordul a jogszabály megváltoztatása miatt.
A pozsonyi törvényhozás március 27-én fogadta el az állami jelképekre vonatkozó törvény egy olyan módosítását, amely nyilvános rendezvényeken arra az esetre korlátozza a külföldi országok himnuszának eléneklését, amikor a helyszínen jelen van az érintett országnak hivatalos küldöttsége. A módosítás tartalma komoly közfelháborodást váltott ki a felvidéki magyarság körében. A tervek szerint május 15.-én hatályba lépő módosítás helyi megfigyelők szerint leginkább a sportrendezvényeken történő himnuszéneklés tiltását célozhatta. A jogszabályban az előírások megsértése esetén 7 ezer euróig terjedő bírság lehetőségével is számolnak. A módosítást 108-an támogatták, és a Bugár Béla vezette Most-Híd vegyes párt képviselőinek többsége is mellette voksolt. Ezzel kapcsolatban a Híd a Paraméterrel közölte:
„Természetesen nem engedjük meg, hogy ez az értelmetlen korlátozás hatályba lépjen. A sajnálatos félreértést a lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk.”

A DAC tulajdonosa szerint a magyar himnusz éneklését nem lehet meggátolni

Később a Dunaszerdahelyi AC (DAC) tulajdonosa a portálnak azt mondta: a magyar himnusz éneklését nem lehet meggátolni. Világi Oszkár kiemelte, hogy ez hibás döntés, amely „ódivatú gondolkodás” eredménye. A nemzeti öntudatot – folytatta – nem mások rovására kell építeni, mert az nem hatékony út, ha másokat próbálnak korlátozni. A szlovákiai stadionokat járva azt tapasztalja, hogy a szlovák himnuszt nem éneklik, és szerinte a szlovák parlament képviselőinek erről kellene elgondolkodniuk. Világi Oszkár kiemelte, hogy a himnuszéneklés kifejezi hovatartozásukat és senki ellen nem irányul. Úgy fogalmazott: ha nem változik a törvény, akkor készek megfizetni a büntetést, vagy kitalálnak valamit, amivel korlátozni lehet a végrehajtását.
„Van néhány ötletem, de erről még korai lenne beszélni”

–jegyezte meg.

Szerző

Pedofíliáért jogerősen elítélt egy püspököt a vatikáni bíróság

Publikálás dátuma
2019.04.04. 16:13

Fotó: JOHN JOSEPH BAUTISTA / UMATUNA SI YU'O
Guam püspöke a hatodik parancsolat ellen vétett, mégpedig kiskorúakkal szemben.
Megfosztották hivatalától és eltávolították székhelyéről Anthony Sablan Apuront, a csendes-óceáni Guam szigetének püspökét, akit a Vatikáni Bíróság fellebbviteli testülete is bűnösnek talált kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélések miatt - jelentette be a Vatikán csütörtökön. A Vatikán honlapján most közölt, de még februárban született bírósági ítélet szerint a püspököt megfosztották hivatalától, és örökre megtiltották neki, hogy akár ideiglenesen is a sziget fővárosa, Hagatna érsekségének területén tartózkodjon. Hasonlóképpen örökre tilos számára a püspöki hivatali felségjelek használata. Az ítélet szövege szerint a püspök a hatodik parancsolat (Ne paráználkodj!)n ellen vétett, mégpedig kiskorúakkal szemben. A Vatikáni Bíróság ezzel lezártnak tekinti az ügyet, az ítélet nem fellebbezhető meg. A földrajzilag Óceániához, területileg az Egyesült Államokhoz tartozó, többségében katolikus Guam szigeten született Anthony Sablan Apuron 1983-ban Hagatna segédpüspöke, majd püspöke, 1986-tól érseke volt. 2016-ban magától felfüggesztette érseki szolgálatát, miután több, már felnőtt férfi azzal vádolta meg, hogy gyerekkorukban szexuálisan és másképpen is visszaélt velük. A vatikáni Hittani Kongregáció két ügyben indított vizsgálatot: a Vatikáni Bíróság 2018-ban első fokon elítélte Anthony Sablan Apuront, aki fellebbezett. A mostani ítélet a korábbi bírósági döntést erősítette meg. Az ítélet megfosztotta a püspököt egyházi tisztségének jelvényeitől (például nem használhatja a püspöki gyűrűt és süveget), de a kánonjog értelmében püspök maradt - magyarázta Alessandro Gisotti ideiglenes vatikáni szóvivő. A Vatican Insider hírportál "szokatlannak" nevezte, hogy a Vatikáni Bíróság jogerős ítélete ellenére Anthony Sablan Apuron pap maradhatott, nem taszították ki az egyházból. 
A 73 éves Anthony Sablan Apuron továbbra is ártatlannak vallja magát, nyilatkozata szerint "támadások" áldozata lett. A sziget egyházmegyéjében mintegy 180 kártérítési kérelmet nyújtottak be helyi papoktól, évtizedekkel ezelőtt elkövetett visszaélésekért. Az anyagi követelések miatt Guam egyháza tavaly csődöt jelentett. Ezzel egy időben a Vatikán csütörtökön bejelentette, hogy Ferenc pápa a 71 éves Wilton Gregoryt, az egyesült államokbeli Atlanta eddigi érsekét nevezte ki Washington egyházmegye élére. Az afroamerikai Wilton Gregory az amerikai főváros korábbi érseke, Donald Wuerl helyét veszi át. Donald Wuerl októberben nyújtotta be lemondását a pápának, aki elfogadta. Donald Wuerl tavaly augusztusban került támadások kereszttüzébe, amikor az amerikai vádesküdtszék úgy ítélte meg, hogy közreműködött pedofil papok ügyeinek eltussolásában Pittsburghben, ahol 1988 és 2006 között ő volt a püspök. A jelentés szerint az évtizedek alatt körülbelül 300 pap csaknem ezer embert, többségében fiatalkorút molesztált.
Szerző