Évente 2,5 milliárd dollárjába kerül a világnak az óceánokban lévő műanyagszemét

Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:37

Fotó: Paulo de Oliveira / AFP/Biosphoto
A kutatók szerint eredményeik jóval alábecsülik a probléma valós mértékét. Eközben az IMF korrupciókutatói is érdekes adatokkal álltak elő.
Az óceánokban lévő műanyagszemét éves szinten 2,5 milliárd dollár (714 milliárd forint) veszteséget jelent a világ számára a károsodott vagy elvesztett erőforrások révén. A halászterületeket, az akvakultúrákat, a rekreációs tevékenységeket és a globális jólétet mind negatívan érinti a szennyezés, 1-5 százalékkal csökkentve mindazon előnyöket, amelyeket az óceán nyújt az embereknek - írja a Guardian a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikált tanulmány nyomán. Ebből az is kiderül,
éves szinten nagyjából 8 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba.

"A számításaink jelentik az első lépést a műanyagszemét hatásainak számszerűsítése felé" - nyilatkozta az eredményekről az angliai Plymouth Marine Laboratory kutatóintézetben dolgozó kutatásvezető, Nicola Beaumont. További kutatásokra van szükség, tette hozzá, ám már most meggyőződésük, hogy az eredményeik jóval alábecsülik az óceáni műanyagszennyezettség globális társadalomra gyakorolt hatását.
A tanulmány készítői nem vették számításba a turizmusra, a közlekedésre, a halászati iparra és az emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat. A kutatók azt is megállapították, hogy a műanyagok - amelyek évtizedeken át, akár több mint 3 ezer kilométeres távot is megtéve képesek sodródni a vízben - új élőhelyeket teremtenek a baktériumok és algák számára. Ezek a "kolóniák" pedig az invazív fajok és a betegségek terjesztésének kockázatát hordozzák.

Sokba kerül a korrupció is

Hasonlóan érdekes eredményt tett közzé az IMF is: mint a Reuters csütörtöki cikkéből kiderül, a Nemzetközi Valutaalap azt számolta ki, hogy évi 1000 milliárd dollárba, vagyis nagyjából 285 billió forintba kerül a világ kormányainak a korrupció. Pontosabban fogalmazva, ez az az összeg, amit a korrupció felszámolásával adóbevételként megkereshetnének.
Az IMF kutatási eredményei emellett azt is sugallják, a környezetszennyezés megfékezésében és közoktatás minőségében is komoly javulást hozna a korrupció megfékezése, illetve magával hozná az adott országok infrastruktúrájának javulását is.

Budapesti konzuli útlevele is volt a Jan Kuciak meggyilkolásának megrendelésével vádolt nagyvállalkozónak

Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:05
Marian Kocner
Fotó: Tomas Benedikovic / AFP
Azt egyelőre nem tudni, hogy a dokumentum valódi-e.
1999 és 2004 között a Guineai Köztársaság tiszteletbeli budapesti konzulja volt Marián Kočner, akit azzal gyanúsít a rendőrség, hogy ő rendelte meg Jan Kucak tényfeltáró újságíró meggyilkolását - írja az Új Szó. A házkutatás során előkerült irat szerint Kočner az afrikai ország állampolgára. Egyelőre nem tudni, hogy az útlevél valódi-e vagy hamis. Kočner ügyvédje megerősítette, az afrikai útlevél volt az egyik oka annak, hogy a Markíza Televízióval kapcsolatos váltóhamisítási ügyben elrendelték őrizetének meghosszabbítását. A hatóságok ugyanis attól tartottak, Kočner külföldre menekül. A Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban tegnap először hallgatták ki Kočnert, aki tagadja, hogy ő rendelte meg Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolását.

Reagált a KKM

"Marian Kočnernek nem volt magyar diplomata útlevele, és Marian Kočner nem volt Guinea tiszteletbeli konzulja Budapesten, az ezzel ellentétes állitások hazugságok" - írta rövid közleményében a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Szerző
Frissítve: 2019.04.05. 11:32

Kiska megígérte Bugárnak, hogy megvétózza a himnusztörvényt

Publikálás dátuma
2019.04.04. 16:42

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A törvényhozás a következő ülésének az elején tárgyal majd újra a jogszabályról.
Bugár Béla, a Híd elnöke megállapodott Andrej Kiska köztársasági elnökkel, hogy az államfő megvétózza azt a törvénymódosítást, amely betiltja a magyar himnusz éneklését és amelyet a Híd is megszavazott – írja az ujszo.com. A portál szerint a köztársasági elnök a himnuszéneklést betiltó passzust fogja kifogásolni. A törvényhozás a következő ülésének az elején tárgyal majd újra a jogszabályról. Debnár Klára, a Híd szóvivője elmondta: a párt parlamenti frakciójának vezetője, Bastrnák Tibor arról egyeztetett az SNS-szel, hogy a kérdéses törvényt szeretnék újratárgyalni és módosítani. Erről megállapodás is született.
„Az SNS azt mondta, hogy hajlandó a módosításra”

– jelentette ki.

Az MTI összefoglalója szerint az MKP vezetői pozsonyi sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) petíciót indít, és vétót kérve Andrej Kiska szlovák államfőhöz fordul a jogszabály megváltoztatása miatt.
A pozsonyi törvényhozás március 27-én fogadta el az állami jelképekre vonatkozó törvény egy olyan módosítását, amely nyilvános rendezvényeken arra az esetre korlátozza a külföldi országok himnuszának eléneklését, amikor a helyszínen jelen van az érintett országnak hivatalos küldöttsége. A módosítás tartalma komoly közfelháborodást váltott ki a felvidéki magyarság körében. A tervek szerint május 15.-én hatályba lépő módosítás helyi megfigyelők szerint leginkább a sportrendezvényeken történő himnuszéneklés tiltását célozhatta. A jogszabályban az előírások megsértése esetén 7 ezer euróig terjedő bírság lehetőségével is számolnak. A módosítást 108-an támogatták, és a Bugár Béla vezette Most-Híd vegyes párt képviselőinek többsége is mellette voksolt. Ezzel kapcsolatban a Híd a Paraméterrel közölte:
„Természetesen nem engedjük meg, hogy ez az értelmetlen korlátozás hatályba lépjen. A sajnálatos félreértést a lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk.”

A DAC tulajdonosa szerint a magyar himnusz éneklését nem lehet meggátolni

Később a Dunaszerdahelyi AC (DAC) tulajdonosa a portálnak azt mondta: a magyar himnusz éneklését nem lehet meggátolni. Világi Oszkár kiemelte, hogy ez hibás döntés, amely „ódivatú gondolkodás” eredménye. A nemzeti öntudatot – folytatta – nem mások rovására kell építeni, mert az nem hatékony út, ha másokat próbálnak korlátozni. A szlovákiai stadionokat járva azt tapasztalja, hogy a szlovák himnuszt nem éneklik, és szerinte a szlovák parlament képviselőinek erről kellene elgondolkodniuk. Világi Oszkár kiemelte, hogy a himnuszéneklés kifejezi hovatartozásukat és senki ellen nem irányul. Úgy fogalmazott: ha nem változik a törvény, akkor készek megfizetni a büntetést, vagy kitalálnak valamit, amivel korlátozni lehet a végrehajtását.
„Van néhány ötletem, de erről még korai lenne beszélni”

–jegyezte meg.

Szerző