„Az előadásokat mindenképpen megtartjuk” – reagált arra a kérdésünkre a Magyar Állami Operaház, hogy megkapta-e a magyar intézmény a játszási engedélyt a mű amerikai jogkezelőjétől. A Népszava két héttel ezelőtt arról számolt be: az Operaház úgy hirdette meg a Porgy és Bess újabb előadásait, hogy a játszási engedélyt nem adta meg az amerikai jogtulajdonos, noha a művet már hetek óta próbálták. Az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter két hete még úgy nyilatkozott lapunknak: zajlanak a tárgyalások és bízik a megegyezésben. A darab jogait kezelő New York-i Tams-Witmark ügynökség sem akkor, sem most nem kívánta kommentálni a helyzetet.
Almási Tóth András 2018-ban rendezte meg az Erkel Színházban Gershwin operáját, amely 1983 óta nem volt látható magyar színpadon. Már a tavalyi premier előtt nagy sajtóvisszhangot keltett, hogy az előadás alkotói nem vették figyelembe az „all black cast” szabályt. A jogutódok akarata szerint ugyanis kizárólag afro-amerikai énekesek adhatják elő a darabot. Az sem elhanyagolható, hogy a dél-karolinai Charleston egy képzeletbeli afro-amerikai közösségében a Catfish Row-n játszódik, az erőszakot és a rasszizmust középpontjába állítva. „Olyan szerződéspéldányt küldtek, amelyben nem szerepelt az a bizonyos kitétel, hát gyorsan aláírtuk. Reménykedtünk, hogy feladták New Yorkban ezt a stupid, rasszista elvet. Visszakoznának, de jogilag már késő” – Ókovács Szilveszter 2018 januárjában erről így nyilatkozott lapunknak.
A már aláírt szerződés kötötte a jogokat kezelő amerikai ügynökséget, így betiltani nem tudták az előadásokat, de azt kérték, az intézmény tüntesse fel az előadásról szóló anyagokon a jogtulajdonosok nyilatkozatát, miszerint „A Porgy és Bess produkció jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel.” Az akkor aláírt, kitétel nélküli szerződés viszont csak négy előadásra szólt. Az Operaház vezetője az „all black cast” kitétel be(nem)tartására vonatkozó kérdésünkre most úgy reagált: „Az előadások a Gershwin-partitúrához teljes mértékig híven mennek le.”
A Porgy és Bess próbái a tavalyi gyakorlattól eltérően a kezdetek óta fénymásolt kottákból zajlanak, állította több operaházi forrásunk. Gershwin operájának kottái nem megvásárolhatók, csak bérelhetők, ennek jogaival Magyarországon egyetlen zenei ügynökség rendelkezik. Az ügynökség részéről lapunknak nem szerettek volna nyilatkozni, de nem tagadták, múlt évben a Magyar Állami Operaház tőlük bérelte a kottákat. A céghez közel álló forrásunk ugyanakkor úgy tudja: idén többször fordultak írásban Ókovács Szilveszter főigazgatóhoz a kották ügyében, ám sosem kaptak választ. A fénymásolt Porgy és Bess-kották ügyéről kérdésünkre az Operaház úgy reagált: „Az előadások és a kották jogdíját előre kifizettük.”
A kották sokszorosítása éppúgy engedélyköteles, mint egy színpadi mű bemutatása – hívta fel a figyelmet egy témában jártas jogi szakértő, aki arra mutatott rá: a jogsértés súlyát csak csökkenti, ha az engedély nélkül másolt kották felhasználása után fizet a felhasználó. Az egyik zeneműkiadó vezetője erről név nélkül úgy nyilatkozott lapunknak: a kották engedély nélküli fénymásolásával nemcsak a zeneműkiadókat, a szerzőket is károsítják a felhasználók. Ez a kérdés azonban nemcsak a zenekarokat, kórusokat, hanem a magyar zeneiskolákat is érinti. A szerzői jogi törvény 2004-es szigorítása óta az illegális kottamásolás becslések szerint évente fél-egymilliárd forint kárt okozhat a zeneműkiadóknak.
Egyetlen példát találtunk arra, milyen szankciókat vonhat maga után az illegálisan fénymásolt kották használata. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Zeneművészet Kollégiuma tavaly kórusoknak hirdetett meg pályázatot, a sikeres pályázók a vissza nem térítendő támogatást koncertekre, turnékra, fesztiválokra költhették. A pályázatban külön felhívták a figyelmet arra, amennyiben az NKA kollégium tudomására jut, hogy a pályázó fénymásolt kottát használ, a pályázó összes további pályázatát érvénytelennek minősíti.
