Ismét börtönbe kell vonulnia a volt horvát kormányfőnek

Publikálás dátuma
2019.04.04. 19:12

Fotó: STR / AFP
Jogerősen 6 évre felemelték Ivo Sanader büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.
Börtönbe kell vonulnia Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte börtönbüntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben – közölte az N1 horvát hírcsatorna csütörtökön. A legfelsőbb bíróság három napon át tárgyalta Sanadernek a Planinska ügyben született elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezését, majd súlyosbította az ítéletet. Ivo Sanadert korábban 4 és fél év börtönre, valamint 15 millió kuna (645 millió forint) visszafizetésére ítélték, továbbá 17 millió kuna (721 millió forint) értékben rendelt el vagyonelkobzást a bíróság. A Zágráb megyei bíróság megerősítette, hogy elfogatási parancsot adott ki a volt kormányfő ellen. A horvát törvények szerint ötévesnél súlyosabb ítélet meghozatala után előzetes letartóztatást rendel el a bíróság abban az esetben is, ha nem jogerős a bírói döntés. Sanadert a Planinska néven elhíresült korrupciós perben azzal vádolják, hogy kormányzása idején elősegítette egy magánkézben lévő zágrábi, Planinska utcai épület piaci értéknél drágább eladását az államnak, és részesült a törvénytelenül szerzett haszonból. Kresimir Devcic, a Zágráb megyei bíróság szóvivője a sajtónak úgy nyilatkozott: függetlenül attól, hogy Sanader korábban négy és fél évet töltött előzetes letartoztatásban, az az idő nem számít bele a jelenlegi börtönbüntetésbe, mert azt más ügyekben hozott ítéletek miatt töltötte le. Hozzátette: a volt kormányfő egészsége sem lényeges. Ivo Sanader egészségügyi okokra hivatkozva több tárgyalásán sem jelent meg az utóbbi időben. A szóvivő kiemelte, hogy Zágrábnak van börtönkórháza, ott kezeltetheti magát, ha beteg.

Nevetségesnek nevezte az ítéletet

Ivo Sanader ügyvédei jelenlétében nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, nincs bizonyíték ellene., és nevetségesnek nevezte az ítéletet, amelynek szerinte nem lett volna szabad megszületnie. „A nyilvánosságnak szánt színjátékról van szó. Továbbra is maradok azon véleményem mellett, hogy politikai üldöztetés áldozata vagyok” – jelentette ki. Ügyvédei elégedetlenségüknek adtak hangot, mert a médiából értesültek a legfelsőbb bíróság döntéséről. Jadranka Slokovic ügyvéd cinikusan megjegyezte: „szuper módon működik a jogállamiság, előbb az újságírókat értesítik, majd utána bennünket”. Sanadert fél órával azután, hogy a sajtótól értesült a bírósági döntésről, rendőrök vitték el otthonából a börtönbe.
Szerző

Skócia kiugrásától rettent meg Theresa May

Publikálás dátuma
2019.04.04. 19:05

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Bár Theresa May és Jeremy Corbyn már egyeztet, még nem tudni, hogy végül is milyen módon távozik Nagy-Britannia az unióból. Ha egyáltalán...
Éjszaka újabb leírhatatlanul feszült voksolás zajlott a londoni  parlament alsóházában. A szokásokkal dacolva a napirendet aznap kisajátító képviselők már nem pusztán “indikatív” szavazásokat tartottak, hanem jogerővel rendelkező törvényjavaslatot vitattak meg. Yvette Cooper munkáspárti és Sir Oliver Letwin konzervatív ex-miniszter együtt terjesztette be a dokumentumot, amelynek  célja annak megakadályozása, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül “potyogjon ki” az Európai Unióból egy hét múlva. Egyúttal kötelezik Theresa Mayt az uniós tagság meghosszabbítására, az 50. cikkely kiterjesztésére. Az egy nap leforgása alatt harmadik olvasatához érkezett törvényjavaslatot a Munkáspárt, a teljes ellenzék és néhány tory rebellis összefogásával fogadták el: egyfős többséggel, 313 igen és 312 nem szavazattal. Míg Yvette Cooper a jogi formulát “egyszerűnek, praktikusnak és átláthatónak” nevezte, a kormány ellenzi, mert beavatkozik egy nemzetközi tárgyalás-sorozatba, melynek végeredményéhez az Európai Uniónak is hozzá kell járulnia.  A furcsaság az, hogy Theresa May maga, sőt a képviselők többsége - egy korábbi  szavazásnál - is leszögezte, hogy el kell kerülni a “véletlenszerű” és megállapodás nélküli kilépést. Most azonban minderre jogi garancia lenne. A miniszterek azért is ódzkodnak a törvénytől, mert az a parlamenti precedenssel ellentétben nem a kormány, hanem a képviselők saját kezdeményezésére válhatna valóra. Csütörtökön folytatódtak a Konzervatív Párt és a Munkáspárt közötti tárgyalások, melyeknek szerdai első óráit a kormányszóvivő “konstruktívnak”, Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére viszont “inkonklúzívnak” nevezte. A keddi hétórás kabinetülés után bejelentett összpárti konzultációnak mindkét oldalon szenvedélyes bírálói akadtak. Bár Theresa May ettől nagyon tartott, a kabinetnek mindeddig egyetlen újabb tagja sem mondott le pozíciójáról, igaz, hogy hírek szerint még a korábban távozott alacsonyabb rangú kormánytagokat sem sikerült pótolni. Kevesen várnak átütő sikert az érthetetlen módon csak a huszonnegyedik órában összejött összpárti dialógustól, hiszen a két fél Brexit-alapelvei között hatalmas szakadék tátong. Theresa May kormányának és frakciójának keményvonalas tagjai hallani sem akarnak egyfajta vámunióról, egységes piacról, a munkaerő szabad áramlásáról, nem is beszélve egy esetleges második referendumról a kilépés ügyében. A Munkáspárt programja viszont, legalábbis elemeiben mindezeket tartalmazza, bár referendum helyett “konfirmatív” voksban gondolkodik, amely a maradás lehetőségét is tartalmazza. A politikai megfigyelőket az elmúlt napokban erőteljesen foglalkoztatta, vajon miért változtatta meg stratégiáját az általában makacsságáról ismert kormányfő, miért adta fel kedvenc szlogenjét, miszerint “inkább ne legyen alku, mint hogy rossz alkut kössenek”. Mások mellett Philip Hammond pénzügyminiszter az ITV befolyásos politikai főszerkesztője, Robert Peston késő esti műsorában utalt arra, hogy Theresa May számára az egyik legfontosabb szempont az unió fennmaradása. Világosan látszik, és erre a Skót Nacionalista Párt westminsteri frakcióvezetője, Ian Blackford naponta emlékeztet: megállapodás híján Skócia hamarosan újabb népszavazást írna ki, abban a reményben, hogy ezúttal kivívja függetlenségét és jelentkezik az Európai Unióba. Óriási nyomás nehezedne Észak-Írországra is, ahová visszatérhetne a közvetlen westminsteri irányítás és vissza kellene állítani az Ír Köztársaság felé a határt. Ahogy erre friss nyilatkozataiban a volt - munkáspárti - kormányfő, Tony Blair is emlékeztetett, a “no-deal” valószínűsítene egy népszavazást Írország újjáegyesítéséről, amire az általa tető alá hozott 1998-as nagypénteki egyezmény lehetőséget ad.  
Témák
Brexit
Frissítve: 2019.04.04. 19:40

Évente 2,5 milliárd dollárjába kerül a világnak az óceánokban lévő műanyagszemét

Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:37

Fotó: Paulo de Oliveira / AFP/Biosphoto
A kutatók szerint eredményeik jóval alábecsülik a probléma valós mértékét. Eközben az IMF korrupciókutatói is érdekes adatokkal álltak elő.
Az óceánokban lévő műanyagszemét éves szinten 2,5 milliárd dollár (714 milliárd forint) veszteséget jelent a világ számára a károsodott vagy elvesztett erőforrások révén. A halászterületeket, az akvakultúrákat, a rekreációs tevékenységeket és a globális jólétet mind negatívan érinti a szennyezés, 1-5 százalékkal csökkentve mindazon előnyöket, amelyeket az óceán nyújt az embereknek - írja a Guardian a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikált tanulmány nyomán. Ebből az is kiderül,
éves szinten nagyjából 8 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba.

"A számításaink jelentik az első lépést a műanyagszemét hatásainak számszerűsítése felé" - nyilatkozta az eredményekről az angliai Plymouth Marine Laboratory kutatóintézetben dolgozó kutatásvezető, Nicola Beaumont. További kutatásokra van szükség, tette hozzá, ám már most meggyőződésük, hogy az eredményeik jóval alábecsülik az óceáni műanyagszennyezettség globális társadalomra gyakorolt hatását.
A tanulmány készítői nem vették számításba a turizmusra, a közlekedésre, a halászati iparra és az emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat. A kutatók azt is megállapították, hogy a műanyagok - amelyek évtizedeken át, akár több mint 3 ezer kilométeres távot is megtéve képesek sodródni a vízben - új élőhelyeket teremtenek a baktériumok és algák számára. Ezek a "kolóniák" pedig az invazív fajok és a betegségek terjesztésének kockázatát hordozzák.

Sokba kerül a korrupció is

Hasonlóan érdekes eredményt tett közzé az IMF is: mint a Reuters csütörtöki cikkéből kiderül, a Nemzetközi Valutaalap azt számolta ki, hogy évi 1000 milliárd dollárba, vagyis nagyjából 285 billió forintba kerül a világ kormányainak a korrupció. Pontosabban fogalmazva, ez az az összeg, amit a korrupció felszámolásával adóbevételként megkereshetnének.
Az IMF kutatási eredményei emellett azt is sugallják, a környezetszennyezés megfékezésében és közoktatás minőségében is komoly javulást hozna a korrupció megfékezése, illetve magával hozná az adott országok infrastruktúrájának javulását is.