Magyarországon is forgattak David Attenborough új sorozatához

Publikálás dátuma
2019.04.06. 15:15
Illusztráció
Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A Mi Bolygónk című, Sir David Attenborough narrációjával készült nyolcrészes dokumentumfilm-sorozat április 5-től látható a Netflixen.
A nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatnak, amely a WWF-fel együttműködésben készült, a 92 éves természetfilmes, Sir David Attenborough a narrátora. A Mi Bolygónk a sekély és nyílt tengerek, zord hegyvidékek, hideg sarkvidékek, sűrű erdők és buja dzsungelek, forró sivatagok, füves puszták és vizes élőhelyek világába kalauzolja el a nézőket. Utóbbi kettőhöz Magyarországon is vettek fel jeleneteket. A sorozat célja a természet szépségének bemutatásán túl az is, hogy felhívja a figyelmet, hogy az emberiség létének alapját képező kincsek soha nem látott veszélyben vannak - írta a WWF Magyarország közleményében.
A nemzetközi természetvédelmi szervezet friss kutatása szerint az emberek csupán 49 százaléka számára nyilvánvaló, hogy a biológiai sokféleség folyamatosan csökken, és csak 39 százalékuk tudja, hogy életük a természettől és annak sokszínűségétől függ. A válaszadók 70 százaléka érzi ugyanakkor úgy, hogy egyéni felelőssége a természet megóvása, 65 százalékuk úgy gondolja, kormányuk nem tesz hatékony lépéseket a természet védelméért. A megkérdezettek 80 százaléka fontosnak tartja, hogy a biológiai sokféleséget megőrizzük a következő generációk számára, a legtöbben pedig úgy vélik, ezt a célt leginkább az éghajlatváltozás, az erdőirtás, valamint a folyók és óceánok szennyezése áshatja alá. Az Élő Bolygó Jelentés szerint 1970 és 2014 között, azaz egy emberi életnél kevesebb idő alatt, 60 százalékkal csökkentek a gerinces fajok populációi.
"Az emberi faj kiváló problémamegoldó, azonban erre a problémára még mindig nem fókuszálunk eléggé"

- mondta a WWF nagykövete, Sir David Attenborough.

A sorozat április 5-i indulásával egy időben megjelent A Mi Bolygónk című kötet is, amelyhez szintén a világhírű természetfilmes írt előszót. A Föld élővilágát lenyűgöző fotókkal bemutató album is segít, hogy lássuk, mit veszíthetünk, és egyértelművé teszi: az emberi faj felelősséggel tartozik a természetért. 
Szerző

Összefogtak az afrikai országok: 7700 kilométeren épül a Nagy Zöld Fal

Publikálás dátuma
2019.04.06. 11:11

Fotó: ERIC FEFERBERG / AFP
A klímaváltozás hatásainak mérséklésére, 232 millió ember élőhelyének megmentésére húsz ország összefogásában Nagy Zöld Fal épül Afrikában.
Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, az akkor létrehozott szervezet azóta már több tízmillió fát ültetett el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo elevenítette fel a kezdeményezést, és 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén megszavazták a projektet. Akkor 11 ország - Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán - csatlakozott, most már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben - írta az MNN alapján a Sokszínű Vidék.
A zöld fal helyszíne a szárazságtól, élelmiszer- és vízhiánytól leginkább sújtott, mára kritikus állapotban lévő, a Szahara déli részén lévő terület. A Száhel övezetet valaha füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban átalakították a térség klímáját. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Emberek milliói szembesülnek itt a globális felmelegedés pusztító hatásaival: az elmúlt években súlyos aszályok pusztítottak és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. Az év csapadékos napjainak száma fokozatosan csökken, a tartós szárazság miatt 250 ezer ember halt éhen. A lakók kénytelenek egyre délebbre költözni.
Nagy Zöld Fal tervezett 780 millió hektáros területén az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió ember él. A Nyugatról keletre Dakartól Dzsibutiig terjedő,  szárasságtűrő fákból kialakított zöld fal, a 7700 kilométeres hosszával és átlagosan 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. A program teljes költsége több mint 8 milliárd dollár, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Annál is inkább, mert a kezdeményezés nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan, de 
a térség békéjét is elősegítheti.

A projekt megvalósításához olyan országok fognak össze, amelyek eddig a szegénység és kilátástalanság miatt konfliktusban és háborúban álltak egymással.
A zöld falba többnyire szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. Ezek ugyanis árnyékot adnak, csökkentik a talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, amelynek hatására akár újra megtelhetnek vízzel a kutak.
A projekt eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-ig 11 millió fa elültetésével 525 kilométernyi faültetvényt hoztak létre. 
Szerző

Nemzetközi kutatás alanya volt Muci, a Budakeszi Vadaspark aranysakálja

Publikálás dátuma
2019.04.05. 13:13
Muci
Fotó: Budakeszi Vadaspark
Az aranysakálok táplálkozási szokásait vizsgáló kutatási projektben vett részt Muci, a Budakeszi Vadaspark aranysakál nősténye.
Komoly nemzetközi karriert futott be Muci, a Budakeszi Vadaspark nőstény aranysakálja: az osztrák Universität Für Bodenkulture kutatói egy, az aranysakálok táplálkozási szokásait vizsgáló kutatásuk főszereplőjéül választották - derült ki az intézmény közleményéből.
A kutatók a Goldschakal Projekt keretein belül a hazánkban is igen nagy számban előforduló aranysakál táplálkozási szokásait vizsgálták. Két koplalónapot követően Muci válogatott finomságokat (nyúl-, kecske- és egérhúst) kapott, a szakemberek pedig azt figyelték meg, hogy a sakál hol és hogyan fogyasztja el a zsákmányt: mennyit eszik és mit csinál az étel megmaradt részeivel. A kétnapos koplalásra azért volt szükség, hogy a korábban elfogyasztott táplálék teljesen kiürüljön a sakál szervezetéből. 
Az aranysakál a folyószabályozások következtében Magyarországon a XX. század közepére szinte teljesen kihalt, ám az 1990-es évek során délről, elsősorban Szerbia felől ismét terjedni kezdett, mára pedig már az egész ország területén megtalálható. Annak ellenére, hogy az aranysakálok már több száz éve jelen vannak a Kárpát-medencében, viselkedésükről a mai napig elég keveset tudni. Az elmúlt évtizedekben több hazai és külföldi egyetem kutatói is foglalkozni kezdtek az aranysakál táplálkozási szokásainak megismerésével, és a fajra gyakorolt pozitív és negatív környezeti hatások feltérképezésével – ez pedig az állat és a természetes élőhelyének védelmében is nagy segítséget nyújthat.
Szerző