Hivatalosan is megkezdődött a választási kampány

Publikálás dátuma
2019.04.06. 08:38
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Jöhetnek a politikai hirdetések, az EP-választáson indulni vágyók pedig kezdhetik az ajánlások gyűjtését.
Hivatalosan megkezdődött szombaton az európai parlamenti (EP-) választási kampány időszaka. A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart. A hivatalos kampányidőszak kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már gyakorlatilag szinte folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétől függetlenül már jóval azt megelőzően bejelentette részvételét, ismertette programját. (Orbán Viktor például már pénteken megnyitotta a Fidesz kampányát.)  A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata szerint azonban csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni, a kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek. A jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. A választási kampány végéig a pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni impresszumszerűen a kiadó adatait, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadás felelősének nevét is. A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet. Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A jogszabály tavaly év végi módosulása következtében már nem lehet például villanyoszlopokon a tulajdonos engedélye nélkül plakátot elhelyezni, tiltott az útra, járdára felfújt hirdetés is. A kampány ideje alatt tehetnek közzé a jelölőszervezeteknek politikai hirdetést és reklámot. A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (valamint az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek március 8-áig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és ott nyilvántartásba is vették a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét. Az ÁSZ 121 nyomtatott és 85 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzékét vette nyilvántartásba. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta a megrendelő nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. A politikai reklámot televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton, április 6-án 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy a kampányban politikai reklámot akarnak közzétenni.        A kampányidőszakban választási gyűléseket is lehet tartani, ezek a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani. 

Kezdődik az ajánlások gyűjtése

Mától kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától a pártok az ajánlóíveket a május 26-ai európai parlamenti választáson induláshoz. A választáson indulni szándékozóknak 20 ezer érvényes támogató aláírást kell összegyűjteniük. Bejelentkezniük a választáson indulni szándékozó pártoknak a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) kell. A testület eddig 24 pártot vett nyilvántartásba. A nyilvántartásba vett pártok szombaton reggel 8 órától vehetik át az íveket, és ezzel kezdetét veszi a több mint két hétig tartó aláírásgyűjtés. Szombatig mintegy 80 ezer ajánlóívet nyomtattak ki. Mivel az EP-választáson választójoga van - és így lista ajánlására is jogosult - annak a magyar állampolgárnak is, akinek az Európai Unión kívüli lakóhelye van, külön ajánlóív szolgál a magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok ajánlásainak gyűjtésére, illetve a magyarországi lakcímmel vagy személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok ajánlásainak gyűjtésére. A választópolgár több listát is ajánlhat, de egy listát érvényesen csak egyszer. A pártok április 23-án 16 óráig gyűjthetik össze az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást, és eddig jelenthetik be országos listáikat az NVB-nél.   Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja az ajánlás gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése közben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben. Tilos ajánlást gyűjteni közösségi közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségeiben, illetve a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen (például áruházi parkolóban). Csak az az ajánlóív hiteles, amelyen szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, és feltüntették rajta az aláírásgyűjtő polgár nevét és aláírását. A pártoknak figyelniük kell arra, hogy az ajánlást gyűjtő pontosan adja meg az adatait, mert amennyiben azok hibásak (például elírja a személyi azonosítóját), az ajánlóíven szereplő összes ajánlás érvénytelen. 

Újabb patinás futballcsapatot kebelezett be a NER

Publikálás dátuma
2019.04.06. 08:20
George F. Hemingway
Fotó: Molnár Ádám
George F. Hemingway eladta a Honvédot a határkerítés üzemeltetőjének.
George F. Hemingway megállapodott a Budapest Honvéd labdarúgócsapat eladásáról - írja az m4sport.hu.  Az eladásról már korábban reppentek fel hírek, de a portál úgy tudja, alá is írták a szerződést. A hivatalos bejelentés jövő héten várható. A 14-szeres magyar bajnok és hétszeres kupagyőztes kispesti klub 2006 nyarán került George F. Hemingway tulajdonába. A magyar származású amerikai üzletember regnálása alatt két Magyar Kupát (2007, 2009) és egy bajnokságot (2017) nyert a csapat.   A vevő a metALCOM Zrt.-hez közeli cégcsoport.  A cég tulajdonosa fideszes politikus, a szentesi Bozó Zoltán, aki 2014-ben a Fidesz szentesi polgármesterjelöltje volt, de az MSZP-DK-EGYÜTT-PM által támogatott Szirbik Imre simán megverte. Bozó az "üzletben" jóval sikeresebb, cége üzemelteti a déli határon épített kerítést, amiért öt év alatt 6,5 milliárd forintot kap. A riasztórendszerrel felszerelt okoskerítést amúgy nagyrészt ők is építették 18 milliárdért.
hivatalos bejelentés jövő héten várható. A 14-szeres magyar bajnok és hétszeres kupagyőztes kispesti klub 2006 nyarán került George F. Hemingway tulajdonába. A magyar származású amerikai üzletember regnálása alatt két Magyar Kupát (2007, 2009) és egy bajnokságot (2017) nyert a csapat.   A vevő a metALCOM Zrt.-hez közeli cégcsoport.  A cég tulajdonosa fideszes politikus, a szentesi Bozó Zoltán, aki 2014-ben a Fidesz szentesi polgármesterjelöltje volt, de az MSZP-DK-EGYÜTT-PM által támogatott Szirbik Imre simán megverte. Bozó az "üzletben" jóval sikeresebb, cége üzemelteti a déli határon épített kerítést, amiért öt év alatt 6,5 milliárd forintot kap. A riasztórendszerrel felszerelt okoskerítést amúgy nagyrészt ők is építették 18 milliárdért.
Szerző
Frissítve: 2019.04.06. 08:40

Gyorsan elfogynak a rendőrök, ha így folytatódik: egy év alatt felére olvadt az utánpótlás

Publikálás dátuma
2019.04.06. 08:15
Nemcsak az alacsony bér, hanem a túlterheltség és az értelmetlen szabályok is riasztóak
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A tavalyi drámai adatokat is alulmúlva további 48 százalékkal csökkent az idén rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma.
Öt év alatt közel negyedére esett vissza az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma. Míg 2014-ben 3060-an, 2018-ban már csak 1715-en jelentkeztek, az idén pedig alig 880-an érezték vonzónak a rendészeti képzést – közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium, amely az Alfahírt is tájékoztatta az adatokról. Ráadásul a jelentkezők száma 880, nem pedig a felvetteké. Tapasztalatok szerint sokan már meg sem jelennek a felvételi vizsgákon, akik pedig mégis, azok harminc százaléka az első körben kihullik a rostán az alkalmassági vizsgákon. Az egyik rendészeti középiskola tanára azt mondta lapunknak: nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben csökken a jelentkezők száma, a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni.  
Fénykorában, 2010 előtt 1200 diák is tanult a miskolci rendészeti szakközépiskolában. Az idén szeptembertől azonban – a Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint – jó, ha 200-an megkezdik itt tanulmányaikat. Míg 2010-ben 2618-an jelentkeztek, tavaly már csak 640-en, idén pedig mindössze 303-an. Nem jobb a helyzet az ország másik három rendészeti szakközépiskolájában sem. A körmendibe a tavalyi 328 helyett idén már csak 181, az adyligetibe 501 helyett 276, a szegedibe pedig 246 helyett 150 diák jelentkezett. – Elkeserítő, hogy már a nyílt napra sem jönnek el, nemhogy jelentkezzenek. Régebben legalább érdeklődtek, de mára teljes az érdektelenség. Azt látjuk, hogy legfeljebb „biztosítékként” adják be a felvételi kérelmet hozzánk is, de ha bekerülnek egy normál felsőoktatási intézménybe, többségében inkább azt választják – panaszkodik az egyik rendészeti középiskola tanára. Szerinte nem lehet azon csodálkozni, hogy ilyen mértékben zuhannak a statisztikai adatok: a rendőri pálya nem vonzó, egy gyárban, betanított munkásként többet lehet keresni, s nem kell hozzá két évig még az iskolapadba is beülni. Ráadásul ott, ha túlóráznak, megkapják a plusz pénzt, s nem szabadnapokkal fizetnek a túlóráért, mint 2020-tól majd a rendőrségen.   Korábban megírtuk: a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka leszerel, amint lejárt az a határidő, amíg vissza kellene fizetnie a képzése költségét, de később is nagy a lemorzsolódás. Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője szerint a többi fegyveres szakma rendesen szipkázza el a rendőröket, de ezen nem is nagyon lehet csodálkozni: – A honvédségnél közel ötvenezer forint az az illetményalap, amivel a bérek számításakor kalkulálnak, nálunk ez még mindig csak 38600 forint, vagyis a kereset is jóval alacsonyabb. Ha elmennek vagyonőrnek, akkor is jobban járnak, még ha ugyanazt a bért is kapják: a felelősség kisebb. Ráadásul a rendőrök mellékállást is csak korlátozottan tudnak vállalni, a törvény értelmében pedig őket és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik: mindezek közel sem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel.  
Noha az utánpótlás elapadása önmagában nagy csapás, egyre több a leszerelő: már nemcsak a négy-öt éve pályán lévő, a szakmához még kevésbé kötődő fiatalok választanak jövedelmezőbb hivatást, hanem a 20-25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők is. A lapunknak nyilatkozó rendőrök szerint az alacsony fizetések mellett az értelmetlen szabályok és parancsok, a fegyelmi eljárások, a túlterheltség, és az előrelépés reménytelensége játszik szerepet a pályaelhagyásokban. 

Megéri az államnak fenntartani négy iskolát?

Kérdés, hogy ha ilyen kevés a diák, megéri-e az államnak fenntartani négy iskolát, s fizetni a tanárok bérét pár tucatnyi tanuló okításáért. – A négy közül talán csak az adyligeti intézménynek lehet hosszabb távon létjogosultsága – mondták el a belső folyamatokat jól ismerők. – Ide ugyanis inkább budapestiek, vagy a fővárosi agglomerációban élők jelentkeznek, akiket később „felszív” az ORFK. Egy szabolcsi fiatal felnőtt eleve nem tud Budapesten állást vállalni, mert a rendőri fizetéséből nemhogy albérletet, de még a megélhetését is alig tudja finanszírozni. Ezért leginkább azok maradnak meg a pályán, akiknek a lakhatása a fővárosban megoldott. Több szakszervezeti vezetővel beszélgetve kiderült: szerintük elképzelhető egy iskolán kívüli oktatási rendszer, ami inkább az állományban lévők továbbképzését szolgálja majd, akár körzeti megbízotti akár bűnügyi szaktanfolyamok levezénylésével. A Készenléti Rendőrség hat éve hirdet iskolarendszeren kívüli képzést, egyebek között határvadász-oktatást, s ennek révén több száz rendőrjelölt végzett, és állt szolgálatba – ezeket a tanfolyamokat akár a rendészeti szakközépiskolákban is tarthatják. Végső esetben pedig az is elképzelhető, hogy jelentkezők híján ezeket az iskolákat profilváltással karcsúsítják, az ide kivezényelt belügyi állományt egyszerűen visszavezénylik az illetékes megyei rendőr-főkapitányságok kötelekébe, s ott találnak majd munkát nekik - vélekedtek.

Szerző
Frissítve: 2019.04.06. 11:22