Orbánék túllőttek a célon: Brüsszel górcső alá veszi a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2019.04.08. 07:30
Az "utca" egy része általános sztrájkot követelt
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményez a tavaly decemberben elfogadott túlóratörvény miatt, merthogy annak megalkotása során a kormány megkerülte a szociális párbeszédet.
Aggályosnak tartja a múlt decemberben elfogadott, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvényt az Európai Unió foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa – közölte lapunkkal Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, aki múlt héten találkozott Brüsszelben Marianne Thyssennel. Mint mondta: a uniós biztos különösen problémásnak látja, hogy a jogszabályt egyéni képviselői indítvány útján, a társadalmi párbeszédet megkerülve fogadták el. A Munka törvénykönyvének - évi 400 órányi túlórát és három éves munkaidőkeretet lehetővé tévő - módosítását Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők javaslatára, tavaly december elején szavazta meg a parlament kormánypárti többsége. A jogszabály benyújtása előtt nem egyeztettek sem a munkavállalói, sem a munkaadói oldallal, az érdekvédők kifogásait nem vették figyelembe. A MASZSZ ezért az Európai Bizottsághoz fordult, amely jelenleg vizsgálja a törvényt. Az uniós testület a jogszabállyal kapcsolatban kérdéseket küldött a magyar kormánynak, és vizsgálja azt is, a módosítások megfelelnek-e az uniós jognak. Marianne Thyssen jelezte: külön figyelmet fordítanak a szociális párbeszéd megkerülésének kérdésére is.  A kormány az amúgy is meglehetősen munkáltatóbarát szabályok betartatása helyett a jogsértő helyzeteket igyekezett legalizálni a rabszolgatörvénnyel – fogalmazott Kordás László a Szociális Demokráciáért Intézet szombati konferenciáján. Emlékeztetett: a túlóratörvény azután született meg, hogy 2010-ben a szakszervezeteket gyakorlatilag lefegyverezték a munkabeszüntetést ellehetetlenítő sztrájktörvénnyel, majd 2012-ben megalkották a munkáltatók érdekeit szolgáló új Munkatörvénykönyvét. Ezzel párhuzamosan leépítették a munkaügyi ellenőrzést: a korábbi 800 ellenőr helyett ma már alig 200 vizsgálja a hatályos jogszabályok betartását a munkahelyeken. Ha egy vállalkozást ma megvizsgálnak, 84 év múlva kell ismét ellenőrzésre számítania – érzékeltette a helyzetet a szakszervezeti vezető. A szűkülő ellenőrzésekből is látszik azonban, hogy a munkaidőnyilvántartással, a dolgozók pihenőidejének biztosításával egyre több a probléma. Ebben a helyzetben fogadták el - a szakszervezetekkel történő egyeztetés nélkül - azt a túlóratörvényt, amely lehetővé teszi a három éves munkaidőkeretet. Kordás László szerint, ahol ezt bevezetik, ott soha nem fogják kifizetni a túlórákat, hiszen három év átlagában kell megfelelni a heti 40 órás munkahétnek. Eddig, ha például egy gyártósor cseréje miatt állt a termelés, a dolgozóknak állásidőt kellett fizetni. A kiesett idő pótlását pedig túlóraként fizették ki. A hároméves munkaidőkeretben viszont hiába dolgozik egyik héten napi 12 órában a munkavállaló, ha a leállások idejét hozzászámolva három éves távlatban kijön a napi 8 óra munka, akkor nem kell majd se állásidőt, se túlóradíjat fizetni. A túlóratörvény adta lehetőségekkel a cégek eddig ugyan nem nagyon éltek, ám a szakszervezeti vezető szerint ennek az az oka, hogy a vállalatok – a kérdést övező kiemelt figyelem és a számos tiltakozó akció miatt - most még tartanak attól, hogy negatív színben tűnnének fel. A lehetőség azonban nyitva áll, és ezt egy kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben a cégek gond nélkül ki fogják használni – véli Kordás László. A munkavállalók ugyanakkor már a törvény elfogadása előtt is súlyos problémaként érzékelték, hogy a túl sok munka miatt nem jut elég idejük a családra. A Policy Agenda tavaly októberi kutatása során ez a negyedik legerősebb munkavállalói félelemként jelent meg. Mivel azonban a munkaerő létszáma egyre fogy, a kormány a dolgozók munkaidejét igyekszik növelni, ezért lebontja az akadályokat a túlóráztatás elől. Ezt a célt szolgálja a túlóratörvény, de a munkaügyi ellenőrzés leépítése is – erről már Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője beszélt a konferencián. Rámutatott: a munkaügyi ellenőrzések 2008-ban ezer dolgozóból 86-ot érintettek, ma már csak 16-ot. Vagyis egyre kevésbé kell tartaniuk a cégeknek attól, hogy számon kérik rajtuk a Munka törvénykönyvének betartását. Mindez Kiss Ambrus szerint azt jelenti, hogy a kormány nem irányítja a gazdaságot, hanem csupán kiszolgálja annak igényeit. Ez azonban romboló hatással van a társadalomra, mert az olcsó munkaerőre építő politika hatalmas béregyenlőtlenséget hozott. A dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyit keres, mint a legrosszabbul kereső 65 százalék együttvéve. Azaz sokan keresnek keveset, miközben a munkavállalók kiszolgáltatottak, mert egyre többet dolgoznak egyre nagyobb nyomás alatt.    

Vendégmunkást csak kollektív szerződéssel!

A demokratikus ellenzéknek követelnie kell, hogy csak azokhoz a cégekhez lehessen behozni külföldi munkavállalót, ahol van kollektív szerződés, hogy a vendégmunkások ne nyomhassák le a hazai munkabéreket – jelentette ki a Szociális Demokráciáért Intézet konferenciáján Korózs Lajos. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a vendégmunkások számos esetben  alacsonyabb bérért is hajlandóak dolgozni, ráadásul több túlórát is vállalnak. A Hankooknál például mongol sztrájktörőket alkalmaztak, akiket a szakszervezet beszámolója szerint „mongol work!” felkiáltással szólítottak fel a sztrájk idején is munkára.   

Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 12:52

A Szallas.hu bekebelezi kis fővárosi versenytársát

Publikálás dátuma
2019.04.07. 13:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A piacvezető miskolci szállásközvetítő megveszi az Utazok.hu-t.
Az OTP Csoporthoz tartozó Szallas.hu Kft. megvásárolja PK Travel Kft. szállásközvetítési és értékesítési üzletágát, az utazásszervezőként működő Utazok.hu irodát, valamint az üzletághoz kötődő egyes honlapokat – tette közzé a Gazdasági Versenyhivatal. Az ügyletben a Szallas.hu-hoz tartozó Szállás és Utazás Kft., a másik oldalon pedig az Utazok.hu Kft., a PK Travel Kft. és a D-Card Marketing Kft. vesz részt. Az Opten cégadatbázisának tanúsága szerint utóbbi három társaság áttételes tulajdonosa Szennay András és Zoltán, valamint Tóth Gergely. Alapvetően mindkét oldalrendszer szállásközvetítések jutalékaiból üzemel. Az Utazok.hu-ra és a kedvezményes közösségi vásárlásra építő, saját piacán az egyik legnagyobbnak nevezett Maiutazas.hu-ra honlapjuk szerint összesen több mint 650 ezren regisztráltak és évente 7,5 millió látogatót számoltak össze. 2006-ban a balatoni térségre összpontosító Balatonrooms.com-ot, 2007-ben a Hungaryrooms.com-ot, 2011-ben a Maiutazas.hu-t és - a Hungaryrooms.com utódjaként - az Utazok.hu-t, 2013 novemberében pedig az ajándékcsomagokat kínáló PihiPakk.hu-t indították el. Az Utazok.hu weboldalon több mint 2600 szálláshely kínálata böngészhető – írják. Az Opten adatai szerint a három érintett cég együtt 2017-ben közel kétmilliárdos forgalmat és mintegy százmilliós nyereséget mutatott fel. A magát piacvezetőnek nevező, alapítása óta Miskolcról irányított Szallas.hu weboldala több mint 192 ezer elérhető célpontról, havi átlag 5,5 millió egyedi látogatóról, illetve 2016-ra több mint 3,4 millió lefoglalt vendégéjszakáról számol be. Az évtizedes múltra visszatekintő portálrendszert – a zászlóshajónak tekintett szallas.hu mellett a szallasguru.hu-t és a konferenciahotelek.hu-t - négy éve vásárolta meg a Centrál Médiacsoporttól, valamint Varga Zoltán és Dorcsinecz József alapítóktól az OTP-hez tartozó, de az állami Eximbank pénzét is forgató Portfolion Regionális Magántőke Alap 70, illetve az OTP 30 százalékban. (Utóbbi csomag ma az OTP Digitális Magántőkealapé.) A Szallas.hu Kft. 2017-ben 3,4 milliárdos forgalom mellett háromszázmilliós nyereséget ért el.
Szerző

Csányi elismerte: hiba volt a devizahitelezés, a bankok is felelősek

Publikálás dátuma
2019.04.06. 10:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Csányi Sándor elismerte, a devizásokat úgy tájékoztattak a szerződésük kockázatairól, hogy az emberek többsége azt nem értette meg.
Messze nem volt kifizetődő a magyar bankrendszer tulajdonosának lenni, hiszen 1987 és 2018 között a tulajdonosok 4484 milliárd forintot kereshettek volna, ha tőkepiacon kamatoztatták volna a pénzüket - így panaszkodott Csányi Sándor a Magyar Bankszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett pénteki konferencián. Az OTP elnök-vezérigazgatója feltehetően ezzel a kijelentésével azoknak üzent, akik a magyar bankrendszer tavalyi közel 700 milliárd forintos nyereségét kiemelkedőnek tartják. Azt is megtudtuk, hogy korántsem biztos, hogy érdemes a magyarországi pénzintézetekbe fektetni, ugyanis 2010 óta speciális adók címén 2400 milliárd forintot fizettek be a bankok a költségvetésbe, ezt azzal érdemes összevetni, hogy 2010-ben 2750 milliárd forint volt a bankszektor saját tőkéje.  A kereskedelmi bankok sanyarú sorsa - Csányi Sándor olvasata szerint - már a rendszerváltás előtt megkezdődött, ugyanis az 1980-as évek végén számos rossz döntés nehezítette a hazai kétszintű bankrendszer kialakulását, majd az önállóvá vált, akkor még állami pénzintézetek gyorsan el is veszítették saját tőkéjüket. Szükséges volt a bankkonszolidáció, de a bankár ugyanakkor igazságtalannak tartja, hogy a lakosság adóskonszolidációja nem történt meg. Csányi Sándor - aki kijelentette, hogy "köztudomásúan mindig távol tartotta magát a politikától" - álláspontja szerint a gazdaságra káros hatással volt a kétszer 100 napos Medgyessy-program, amelyet  fiskális alkoholizmusnak nevezett, és szerinte ez volt az oka, hogy újra 8,9 százalékos lett a költségvetési hiány. (Az OTP-vezérnek ezt a véleményét a közgazdászok jelentős része nem osztja!) Csányi Sándor ebből vezette le, hogy a költségvetést stabilizálni kellett, aminek az ára az lett, hogy a kormány megszüntette a lakáshitel-támogatást, és elindult a devizahitelezés. Elismerte: abban az időben a hitelkamatok között jelentős különbség alakult ki, a svájci frank esetében  3,6 százalékos felárat alkalmaztak, miközben a forint alapkamata 2004. májusában 11,5 százalékon állt. A bankvezér megfogalmazása szerint ennek hatására az itthoni külföldi bankok erősen lobbiztak a devizahitelezés bevezetéséért. Az OTP egy darabig kivárt, s továbbra is csak forinthitelt kínált, de egy esztendő múltán mégis elkezdtek deviza alapon is hitelezni,  aminek okát Csányi Sándor abban jelölte meg, hogy a bank egy év alatt piaci súlyának egyharmadát elveszítette, és csak így tudta felvenni a versenyt. Ma már kritikusan tekint vissza erre az időszakra mert a devizahitelezés figyelmeztető volt a bankoknak, az adósoknak és a szabályozóknak is: a felügyeleti területen nem makrogazdasági szempontokat kell követni az ellenőrzőknek, hanem prudenciális (körültekintő, megelőző) alapon kell vizsgálniuk a pénzintézeteket. Az elnök-vezérigazgató lényegében elismerte, hogy a szerződést kötőknek nem adtak a devizahitelezés buktatóiról megfelelő tájékoztatást, amikor kijelentette: "nem szabad elhinnünk, hogy az ügyfelek megértik a pénzügyi termékeket", ezért a bankszövetség kiemelten fontos feladatának tartja, hogy a pénzügyi tudatosságot segítse, és már az iskolákban el kell kezdeni az alapismeretek oktatását.  A devizahitelek forintosításáról úgy vélekedett, hogy  jó időben megtett lépés volt, ha kivártak volna, akkor a svájci frank árfolyamának további emelkedése további 700 milliárd forintba került volna. Csányi Sándor ugyanakkor a devizahitelesek szerződései felülvizsgálatáról szót sem ejtett. Hasonlóképpen tett Patai Mihály is, aki a Magyar Bankszövetség elnöki posztjáról azért mond le, mert április 22-től az MNB alelnöke, a Monetáris Tanács tagja lesz. Kijelentette:  a devizahitelek kivezetésével a bankrendszer egyik legnagyobb kockázata kikerült a bankok mérlegéből. A frankhitelek forintosítását a bankszakember az elmúlt 10-15 év legfontosabb stratégiai lépésének nevezte. Azóta a bankszövetség tagjai között nincs olyan vita, amit ne tudnának megoldani – fűzte hozzá.

Javítani kell a bankok hatékonyságát

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint  ma már kifejezetten jó a gazdaságpolitika és a pénzintézetek közötti dialógus, amiben kitüntetett szerepe van a Magyar Bankszövetségnek. A jubileum alakalmából még csütörtökön rendezett nemzetközi konferencián a miniszter beszélt arról is, hogy - amint az EBRD-vel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kötött megállapodásban is vállalták -, minden, a bankokat, pénzintézeteket érintő szabályozásról konzultálnak a szektorral. A bankrendszer teljesítményéről kifejtette: a tavalyi kiemelkedő eredmények után a jövedelmezőség dinamikája lassulni látszik, jelentősen nőttek a működési költségek, nagyrészt a szabályozási és technológiai változásokra való felkészülés miatt. A miniszter úgy látja, a bankszektorban is van helye a hatékonyság javításának, nemzetközi összehasonlításban ugyanis magas a költségek aránya. A megoldás az informatika fejlesztése, a digitalizáció valamint a sokkal ügyfélcentrikusabb üzleti megoldások alkalmazása lehet - mondta Varga Mihály. MTI

Szerző
Frissítve: 2019.04.06. 11:07