Orbánék túllőttek a célon: Brüsszel górcső alá veszi a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2019.04.08 07:30
Az "utca" egy része általános sztrájkot követelt
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményez a tavaly decemberben elfogadott túlóratörvény miatt, merthogy annak megalkotása során a kormány megkerülte a szociális párbeszédet.
Aggályosnak tartja a múlt decemberben elfogadott, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvényt az Európai Unió foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa – közölte lapunkkal Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, aki múlt héten találkozott Brüsszelben Marianne Thyssennel. Mint mondta: a uniós biztos különösen problémásnak látja, hogy a jogszabályt egyéni képviselői indítvány útján, a társadalmi párbeszédet megkerülve fogadták el. A Munka törvénykönyvének - évi 400 órányi túlórát és három éves munkaidőkeretet lehetővé tévő - módosítását Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők javaslatára, tavaly december elején szavazta meg a parlament kormánypárti többsége. A jogszabály benyújtása előtt nem egyeztettek sem a munkavállalói, sem a munkaadói oldallal, az érdekvédők kifogásait nem vették figyelembe. A MASZSZ ezért az Európai Bizottsághoz fordult, amely jelenleg vizsgálja a törvényt. Az uniós testület a jogszabállyal kapcsolatban kérdéseket küldött a magyar kormánynak, és vizsgálja azt is, a módosítások megfelelnek-e az uniós jognak. Marianne Thyssen jelezte: külön figyelmet fordítanak a szociális párbeszéd megkerülésének kérdésére is.  A kormány az amúgy is meglehetősen munkáltatóbarát szabályok betartatása helyett a jogsértő helyzeteket igyekezett legalizálni a rabszolgatörvénnyel – fogalmazott Kordás László a Szociális Demokráciáért Intézet szombati konferenciáján. Emlékeztetett: a túlóratörvény azután született meg, hogy 2010-ben a szakszervezeteket gyakorlatilag lefegyverezték a munkabeszüntetést ellehetetlenítő sztrájktörvénnyel, majd 2012-ben megalkották a munkáltatók érdekeit szolgáló új Munkatörvénykönyvét. Ezzel párhuzamosan leépítették a munkaügyi ellenőrzést: a korábbi 800 ellenőr helyett ma már alig 200 vizsgálja a hatályos jogszabályok betartását a munkahelyeken. Ha egy vállalkozást ma megvizsgálnak, 84 év múlva kell ismét ellenőrzésre számítania – érzékeltette a helyzetet a szakszervezeti vezető. A szűkülő ellenőrzésekből is látszik azonban, hogy a munkaidőnyilvántartással, a dolgozók pihenőidejének biztosításával egyre több a probléma. Ebben a helyzetben fogadták el - a szakszervezetekkel történő egyeztetés nélkül - azt a túlóratörvényt, amely lehetővé teszi a három éves munkaidőkeretet. Kordás László szerint, ahol ezt bevezetik, ott soha nem fogják kifizetni a túlórákat, hiszen három év átlagában kell megfelelni a heti 40 órás munkahétnek. Eddig, ha például egy gyártósor cseréje miatt állt a termelés, a dolgozóknak állásidőt kellett fizetni. A kiesett idő pótlását pedig túlóraként fizették ki. A hároméves munkaidőkeretben viszont hiába dolgozik egyik héten napi 12 órában a munkavállaló, ha a leállások idejét hozzászámolva három éves távlatban kijön a napi 8 óra munka, akkor nem kell majd se állásidőt, se túlóradíjat fizetni. A túlóratörvény adta lehetőségekkel a cégek eddig ugyan nem nagyon éltek, ám a szakszervezeti vezető szerint ennek az az oka, hogy a vállalatok – a kérdést övező kiemelt figyelem és a számos tiltakozó akció miatt - most még tartanak attól, hogy negatív színben tűnnének fel. A lehetőség azonban nyitva áll, és ezt egy kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben a cégek gond nélkül ki fogják használni – véli Kordás László. A munkavállalók ugyanakkor már a törvény elfogadása előtt is súlyos problémaként érzékelték, hogy a túl sok munka miatt nem jut elég idejük a családra. A Policy Agenda tavaly októberi kutatása során ez a negyedik legerősebb munkavállalói félelemként jelent meg. Mivel azonban a munkaerő létszáma egyre fogy, a kormány a dolgozók munkaidejét igyekszik növelni, ezért lebontja az akadályokat a túlóráztatás elől. Ezt a célt szolgálja a túlóratörvény, de a munkaügyi ellenőrzés leépítése is – erről már Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője beszélt a konferencián. Rámutatott: a munkaügyi ellenőrzések 2008-ban ezer dolgozóból 86-ot érintettek, ma már csak 16-ot. Vagyis egyre kevésbé kell tartaniuk a cégeknek attól, hogy számon kérik rajtuk a Munka törvénykönyvének betartását. Mindez Kiss Ambrus szerint azt jelenti, hogy a kormány nem irányítja a gazdaságot, hanem csupán kiszolgálja annak igényeit. Ez azonban romboló hatással van a társadalomra, mert az olcsó munkaerőre építő politika hatalmas béregyenlőtlenséget hozott. A dolgozói társadalom legjobban kereső 10 százaléka annyit keres, mint a legrosszabbul kereső 65 százalék együttvéve. Azaz sokan keresnek keveset, miközben a munkavállalók kiszolgáltatottak, mert egyre többet dolgoznak egyre nagyobb nyomás alatt.    

Vendégmunkást csak kollektív szerződéssel!

A demokratikus ellenzéknek követelnie kell, hogy csak azokhoz a cégekhez lehessen behozni külföldi munkavállalót, ahol van kollektív szerződés, hogy a vendégmunkások ne nyomhassák le a hazai munkabéreket – jelentette ki a Szociális Demokráciáért Intézet konferenciáján Korózs Lajos. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a vendégmunkások számos esetben  alacsonyabb bérért is hajlandóak dolgozni, ráadásul több túlórát is vállalnak. A Hankooknál például mongol sztrájktörőket alkalmaztak, akiket a szakszervezet beszámolója szerint „mongol work!” felkiáltással szólítottak fel a sztrájk idején is munkára.   

Frissítve: 2019.04.08 12:52

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző

Százmilliókért szállíthat újabb jegykiadókat a BKK-nak a T-Systems

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:36
Illusztráció
Fotó: Népszava
A céget tendereztetés nélkül bízták meg, mivel egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni.
Tendereztetés nélkül bízta meg a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. a T-Systems Magyarország Zrt.-t jegykiadó automaták szállítására – vette észre a napi.hu. Az uniós közbeszerzési közlönyből kiderül, hogy a T-Systems
újabb öt jegykiadó automatát szállíthat a BKK-nak nettó 400 millió forintért.
A BKK mostani vásárlása azért született tenderkiírás nélkül, mert iparjogvédelmi okok miatt egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni. A 400 milliós feladat része 
  • 5 darab jegy-és bérletkiadó automata gyártása, szállítása és üzembe helyezése,
  • 77 darab jegy-és bérlet automata üzemeltetése a keretmegállapodás idejére vonatkozóan,
  • jegy- és bérletkiadó automata áthelyezése,
  • valamint jegy- és bérletkiadó automata szoftver- és hardverfejlesztés.
A szerződést még február 12-én kötötte meg a a BKK és a T-Systems.