Adunk félmilliárdot az OTP-nek, hogy felújítsa és három csillagossá fejlessze felújított, három csillagos szállodáját

Publikálás dátuma
2019.04.08. 10:04
Hotel OTP Balatonszemes
Fotó: Google Street View
Tud bőkezű is lenni az állam, ha fontos dolgokról van szó.
Több mint félmilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az OTP Nyrt. a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által 2017-ben útjára indított Kisfaludy turisztikai fejlesztési programból, a balatonszemesi szállodája felújítására - írja a napi.hu.  A projekt keretében felújítják az összes szobát, megújítják és bővítik a közösségi tereket, illetve növelik és modernizálják a konferencia kapacitást. A jelenlegi kétcsillagos besorolás helyett háromcsillagos színvonalú lesz a szálloda, és az akadálymentesítés is lényegesen magasabb szinten lesz megoldott - ismertette a tennivalókat a portál kérdésére az OTP.     Csakhogy a Hotel OTP Balatonszemes honlapja szerint a szálloda azonban most is háromcsillagos és felújítottak a szobák. "Balatonszemesen, ezen a nyugodt és családias hangulatú településen, közvetlenül a Balaton partján található szállodánk. Háromcsillagos színvonalon, a megszokott vendégszereteten túl, felújított szobákkal, és minőség i szolgáltatásokkal várjuk kedves vendégeinket. Kényelmes és tágas szobáinkból balatoni és kerti kilátásban lehet része Önnek is, ha ellátogat hozzánk" - olvasható a hotel weboldalán.   A Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretében összesen 150 milliárd forintot oszt szét a a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában. A legnagyobb támogatásokat a kormányzathoz közeli cégek nyerték el. A két legnagyobb nyertes ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz köthető. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft., a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj beruházására pedig szintén 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy (TVCS) Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. A két cég tulajdonosa a 2017-ben alapított DLHG Invest Zrt., ahol igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége, Kante Awa és Bonnyai Péter, a cég tulajdonosa Szepesi és Kante Awa, akinek édesanyját régóta Matolcsy György legszűkebb bizalmi köréhez sorolják. Szintén 2,9 milliárd forint támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft. a Tihanyi kastélyszálló és tréning központ elnevezésű hotel megvalósítására. A 2018-ban alapított cég az A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonában van, amely Garancsi István (Orbán Viktor kötélbarátja, a székesfehérvári Mol Vidi FC labdarúgóklub tulajdonosa és elnöke, aki többször vitte magángéppel külföldi meccsekre a miniszterelnököt), tovább Csányi Sándor, az OTP és Hernádi Zsolt, a MOL vezérének kezében van. 
Szerző

Kormányzati beavatkozás űzte el a szegedi lézerközpont elismert tudósait

Publikálás dátuma
2019.04.08. 09:53

Fotó: Bujnovszky Tamás / Eli-Alps Kutatóközpont Facebook oldala
Míg Palkovics László visszatart 17 milliárdot az ELI-ALPS forrásaiból, Orbán Viktor a tudósok megkérdezése nélkül küldött 20 milliárdot egy talán teljesen használhatatlan projektre.
Tiltakozásul lemondott a magyar kutatás-fejlesztés ékkövének számító szegedi lézerközpont nemzetközi boardjának három nagy tekintélyű tagja, miután a magyar kormány a tudományos életet megkerülve politikai döntést hozott egy 20 milliárdos gigaprojektről, és tudós helyett banki embert tettek meg az ELI élére – értesült az Index.
A kormányzati döntések miatt március 27-én egyszerre három – két német és egy magyar – neves kutató hagyta ott a szegedi ELI-ALPS kutatóintézetet. Faigel Gyula, Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, Reinhard Kienberger, a müncheni műszaki egyetem professzora és Gerhard G. Paulus, a Jénai Friedrich Schiller egyetem világhírű részecskefizikusa levélben írták össze kifogásaikat.
"Mély megdöbbenésünkre a létesítményt és hírnevét fenyegető azonnali kockázatokról szereztünk tudomást"

- írják ebben. A kutatók szerint Jakab László kinevezése közel sem az európai gyakorlatnak megfelelő, emellett tartanak attól is, hogy átírják az európai jelentőségűnek szánt intézet küldetését is. Felhívják a figyelmet arra az elfogadhatatlan tényre, hogy egy induló belső pénzügyi átvilágítással egyetlen egy embert bízott meg az új vezető, ez pedig összeférhetetlenséget vet fel. Hangsúlyozzák továbbá, hogy mindenféle szakmai értékelés nélkül történik éppen jelentős magyar állami közpénz elköltése.
"Ezek egyikéért sem kívánunk felelősséget vállalni"

- áll a levélben. A felmondásokhoz vezető út február 22-én kezdődött, amikor a kutatóintézet vezetőjének Jakab Lászlót nevezték ki. Jakab korábban a Nemzeti Vagyonkezelő gazdasági főigazgatói, valamint a Citibank Befektetési Szolgáltató Kft. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be, tudományos múltja nincs. A március 8-i Magyar Közlönyben ezután megjelent egy Orbán Viktor által szignózott kormányhatározat, mely több tételben összesen több mint 20 milliárd forintot rendel a szegedi tudományos célokhoz - a tudósokkal való mindenfajta egyeztetés nélkül. Ráadásul egy olyannyira kezdeti szakaszban lévő kutatásról van szó, amilyenekre a szakemberek szerint csak néhány milliós támogatásokat szoktak adni, hiszen könnyen lehet, hogy végül nem lesz használható eredményük.
Az ELI-ALPS az egyébként súlyosan alulfinanszírozott magyar tudomány legnagyobb és legköltségesebb projektjeként épült meg, teljesen csak 2021-re lesz kész a beruházás. A 80 milliárd forintos költségvetés 85 százaléka EU-s forrásból jött. Az intézmény fenntartása pedig további évi 7 milliárdot visz el, amit nagyrészt nemzetközi projektekből kellene fizetni. A lézerközpont berendezése világszinten egyedülálló, eredményei pedig a fizika, biológia, kémia, orvos- és anyagtudományok területén is használhatóak lesznek.
Eközben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek hónapok óta húzódó bedarálása nyomán Palkovics a ELI-ALPS-tól 17 milliárd forintot tart vissza, és - esélyes, hogy a politikai környezet miatt - az európai tudósközösség is ódzkodik a lézerközponttal való együttműködéstől.
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 09:56

Kiderült, miért mértek magas ólomtartalmat egy gazdagréti iskola csapvizében

Publikálás dátuma
2019.04.08. 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Miután a vezetékes víz mindig tartalmaz minimális mennyiségű ólmot, és ez bizonyos körülmények között felhalmozódhat - ez állhatott egy gazdagréti iskolában márciusban mért határérték feletti mennyiség hátterében.
Március közepén, mint azt lapunk is megírta, a Gazdagrét-Csíkihelyek Általános Iskola csapvizében 22,6 mikrogramm/liter ólomtartalmat mértek, ami a megengedett határérték (10) több mint kétszerese. Ezért az intézményben palackos vizet osztottak a gyerekeknek. A napokkal később elvégzett mérések már a normál értékeket mutatták. Hogy mi történt, arról Újbuda Önkormányzatát kérdeztük, és a következőket tudtuk meg. A szennyeződés okát jelenleg még vizsgálják a szakértők, de az már biztos, hogy azt nem az iskola vezetékrendszere okozta, mert ott nincs ólom tartalmú vezeték vagy alkatrész. Egyes feltételezések szerint a vezetékes ivóvízben található nehézfém pangó, nem használt vezetékekben feldúsuló koncentrációja okozhatta a mért magasabb értéket. A vezetékes víz ugyanis normális esetben tartalmaz minimális mennyiségű ólmot. A Budapesti Vízművek tájékoztatása szerint a fővárosi átlag 1,5 mikrogramm/liter, amely a víznyomás ingadozás miatt, pangó, nem használt vezetékekben képes koncentrálódni. Ezt támasztja alá, hogy a határérték feletti szennyezés olyan mintákban volt megtalálható, amiket ritkán használt kifolyókból, csapokból vételeztek, mint például a kazánház kézmosója. A szennyeződés az ilyenkor szokásos eljárásként alkalmazott nagy intenzitású átöblítés után már nem volt kimutatható. A jövőben hasonló eset már nem várható, mert az intézményben elvégezték a belső ivóvíz hálózat nagy intenzitású átöblítését, kifolyatását. Emellett a szakemberek javasolták a vízvételi helyek üzemkezdet előtti kifolyatását, a rendszerben összegyűlt esetleges szennyeződések eltávolítására. Mivel az önkormányzat további gyermekintézményekben is megmérette az ólomtartalmat, arra is kíváncsiak voltunk, ezekben mit találtak. Minden mért óvodai és bölcsődei csoportban nem kimutatható, vagy határérték alatti volt az ólomtartalom – kaptuk a választ -, két intézményben azonban találtak a határértéket meghaladó szennyeződést olyan csapoknál, amelyeket ivóvíz vételezésre nem használnak, így sem a gyerekek, sem az ott dolgozó felnőttek nem kerültek kapcsolatba az abból folyó vízzel. Az érintett a csaptelepeket, valamint az összes kifolyó sugárszabályzót is kicserélték, és megszüntették a nem élő, pangó vízvezetékszakaszokat. A rendszer intenzív átmosását ezeken a helyeken is végzik, ezért az újabb mérések eredményéig a védőintézkedések hatályban maradnak.

Ellenőrzés

A vízminőség ellenőrzést az ivóvíz-szolgáltató (Budapesten a Fővárosi Vízművek Zrt.) rendszeresen, úgynevezett önellenőrző vizsgálatok keretében végzi, emellett a kormányhivatal népegészségügyi hatósága időről-időre hatósági laboratóriumi vizsgálatok keretében folytat ellenőrzéseket. A szervezet csak ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium vizsgálati eredményét fogadja el hivatalosnak. A mintavételi helyeket az ivóvíz-szolgáltató a népegészségügyi hatóság jóváhagyásával jelöli ki, a vízmintavételek gyakoriságát, az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét kormányrendelet szabályozza. Panasz, vízminőség romlásának gyanúja esetén soron kívüli vizsgálatok történnek. 

Szerző
Témák
ivóvíz ólom