Tovább emelkedik az üzemanyagok ára - és a világpolitika még nagyobb drágulást ígér

Publikálás dátuma
2019.04.08. 13:13
Olajipari üzem Észak-Líbiában - illusztráció
Fotó: ABDULLAH DOMA / AFP
A fellángoló líbiai polgárháború és a rendeződő amerikai-kínai viták is növelni fogják még a kőolaj árát, változást csak az év második fele hozhat.
A Mol Nyrt. bruttó 3 forinttal emeli a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 395 forintra, a gázolajé 401 forintra nő. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott - akkor a benzin ára bruttó 6 forinttal, a gázolajé pedig 4 forinttal nőtt -, de gyakorlatilag február vége tart az emelkedés.
A drágulás pedig általános, és árak továbbra is egyre csak kúszni fognak felfelé, írja többek közt a Financial Times elemzése nyomán a Napi.hu. A Brent jegyzése - amely április első napjaiban egyszer már átlépte a 70 dollár/hordós szintet, majd hétfőn 70,69 -re drágult - 30 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az észak-amerikai WTI 0,6 százalékos emelkedéssel indítva a hetet 63,49 dollár/hordóig drágult.

És még el sem érték a harcok az olajmezőket

A háttérben többek közt a líbiai polgárháború újbóli fellángolása áll. Halifa Haftár csapatai, amelyek ellenőrzésük alatt tartják Líbia keleti részét, múlt héten már az ENSZ támogatását élvező kormány, illetve a főváros, Tripoli ellen indítottak offenzívát. A harcok a hét végén érték el a főváros külső kerületeit. A kiéleződő konfliktusra válaszul az Egyesült Államok bejelentette, hogy kivonja erői nagyját a még mélyebb káoszba süllyedő országból. Bár egyelőre a harcok a nagy líbiai olajmezőktől távol folynak, semmi garancia arra, hogy a konfliktus éleződése nyomán ne terjednek ki az egész országra - idézi az FT az ANZ bank elemzőit. Az olajár drasztikus növekvése részben erre a bizonytalanságra adott piaci válasz.
Az olajpiaci idegesség hátterében persze egyéb okok is vannak - emlékeztetett a CNBC. Ezek egyike szintén friss: a hónap elején megjelent friss amerikai munkaerő-piaci adatok az USA gazdaságának viszonylag jó állapotáról tanúskodtak, ami erősítheti az olajkeresletet. Emellett hatnak az ismert tényezők: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és Oroszország megegyezése az olajkitermelés korlátozásáról, az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások kedvezőnek látszó alakulása, illetve az Irán és Venezuela elleni amerikai szankciók. Az FGE energiaipari tanácsadó cég szerint mindezek nyomán
a felhalmozott tartalékok eltűntek a piacról, aminek eredményeként az olajár felmehet akár hordónként 75 dollárra vagy e fölé is.

Fordulót az év második fele hozhat, de az több okból is. Az egyik, hogy Oroszország vonakodik meghosszabbítani a kitermelés korlátozását, miután július 1-jével lejár az erről szóló jelenlegi megállapodás. Egy másik a folyamatosan emelkedő amerikai olajkínálat - egy új olajvezeték működésbe lépésétől a kivitel további 500-600 ezer hordós bővülését várják. Végül az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások negatív fordulatot vehetnek és a világgazdaság akár recesszióba is süllyedhet.
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 13:18

Magyarország 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna a krki LNG-terminálban, bár korábban többségi részesedésről volt szó

Publikálás dátuma
2019.04.08. 08:57

Fotó: Shutterstock
A csepfolyósított földgázt visszagázosító terminál 2021-től működhet.
Bizonyos feltételek mellett Magyarország 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna a Krk-szigeti LNG-terminálban (cseppfolyósított földgáz-terminál) - jelentette ki Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter a Nova TV kereskedelmi csatorna vasárnap esti híradójában. Mint mondta, néhány héttel ezelőtt érkezett meg Zágrábba a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) egy szándéknyilatkozat, amelyben az állt, hogy Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni a terminálban. Kiemelte továbbá, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a felek között.  Reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban és években nőni fog az érdeklődés a tulajdonrész megvásárlása, valamint a kapacitások lefoglalása iránt. A miniszter szerint a tárgyalásoktól és a kapacitások megvásárlásától is függ, hogy Magyarország szerezhet-e tulajdonrészt a terminálban és miként.   A horvát kormány januári döntése szerint százmillió euróval (31,8 milliárd forint) támogatja a krki LNG-terminál megépítését: 50 millió euróval 2019-ben és további 50 millió euróval 2020-ban.  A Kvarner-öbölbe tervezett terminál jó esetben 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 234 millió euróba kerül, ebből csak maga az úszó LNG-terminál (FSRU) 160 millió euróba.  A projektet az európai uniós Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017. februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmaradó összeget - 32,6 millió eurót - a horvát kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják. Az Orbán-kormány egy ideje már foglalkozik azzal, hogy a magyar állam beszállna a terminálba, a korábbi tervek szerint viszont többségi részesedésben gondolkodtak. Ahogy azt tavaly év végén írtuk, már akkor előrehaladott tárgyalások folytak, amit azonban konfliktusok nehezítettek. Horvátország ugyanis mindent megtesz, hogy kitúrja a Molt az általa irányított INA energiacégből. Ezek után a magyar cégek érthetően óvatosak bármilyen horvátországi részesedés vásárlásával.

321,12 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.08. 08:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minimálisan erősödött a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel hétre az euró gyengült, 321,12 forinton állt a péntek esti 321,29 forint után.
A svájci frank jegyzése 286,38 forintról 286,35 forintra süllyedt, a dolláré pedig 286,52 forintról 285,96 forintra esett.
Az euró erősödött a dollárral szemben: hétfőn kora reggel 1,1231 dolláron állt a péntek esti 1,1215 dollár után.
Szerző